Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8. szám
Amit a dohányról tudni Kiváló újitó A jó dohánytermés elérésének egyik legfontosabb előfeltétele a talaj-előkészítő munka szakszerű elvégzése. A dohánynövény szántóföldi termesztése során a talajból veszi fel a vízben oldott tápanyagokat és azokból építi fel a levegő és napfény segítségével a saját testének anyagát. A fentiekből adódik, hogy a talajnak kellő mennyiségű nedvességtartalommal és tápanyaggal kell rendelkeznie. A talaj nedvességtartalmának biztosítását a jó talaj-előkészítéssel érjük el. Általában a dohányt a kalászosok után termesztik. Ezért az első talajművelés a tarlóhántás. Ezt közvetlenül az aratás után kell elvégezni. Ezen talaj- művelés több célú: egyrészt védekezés a tarlótüzek ellen, másrészt a gyomirtásnak egyik módszere, és végül, mint fő cél a talaj nedvességtartalmának biztosítása. A dohány teste a tenyész- idő folyamán 80—90 százalék vizet tartalmaz. A felhasznált víznek 0,5 százalékát használja fel saját testének felépítésére, a többi 99,5 százalékot pedig elpárologtatja .. Egy gramm száraz anyag előállításához 4—500 gramm vízre van szükség. Ez bizonyítja a dohány vízigényességét, melyet csak korszerű talaj műveléssel lehet biztosítani. A dohányföldön igen sok gyommagot találunk a feltalaj rétegeiben. A kikelt gyomnövényeket sekély talajműveléssel (tárcsák, kultivátorok, boronák) lehet ritkítani. Itt kell megemlítenem, hogy a szakszerű talaj-előkészítés csökkenti a dohány állati kártevőinek nagyobb mérvű fellépését. Ha ugyanis a gyomokat kiirtjuk, a kártevők szaporodását, búvóhelyüket számoljuk fel. Természetesen a talajművelésnél figyelembe kell venni a gazdaságosságot is. A kedvező talajállapot biztosítása a következő eljárásokkal érhető el: forgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, talajfelszín-egyengetés. A tarlóhántást követi az őszi mélyszántás. Általában növény alá, futóhomok kivételével alkalmazzuk az őszi mélyszántást, melynek célja a talaj fellazítása, ezen keresztül az őszi és téli csapadékot nagyobb mértékben tudja a talaj tárolni. A szántás mélysége: mély rétegű talajokon 20—30 cm, sekély termőrétegű talajokon 16—18 cm. Következő talaj-előkészíté- si munkánk a tavaszi szántás. Régebben helytelenül elsősorban tavasszal szántottak a dohány alá. Mivel a tavaszi szántás nagymértékben szárította a talajt, ezért ezt csak végső esetben alkalmazzuk. Az őszi szántás alól kivétel a futóhomok, és a kotu, melyet a defláció veszélye (homokfúvás) miatt indokolt ősszel háborítatlanul hagyni. Ha az _ őszi mélyszántás jó minőségű volt, felesleges és káros a tavaszi szántás. Tavasszal az őszi mélyszántást gondosan el kell munkálni. Ezen talajművelés eszközei: a szeges simító, fogas borona, tárcsás borona. Csak szakszerűen, jól megművelt, gyommentes, egyenletes talajba lehet a dohányt kiültetni. A melegágyak készítése A dohánytermesztő országok túlnyomó többségében a dohánymagot különböző módon készített ágyakba, ágyasokba vetik, ahol palántát nevelnek és azt ültetik ki a szántóföldre. A dohánymag csírázásához állandó egyenletes 20 C fok körüli hőmérséklet, bő nedvesség és tápanyagokban gazdag talaj szükséges. Ezeket a feltételeket szabadban, szántóföldön nem lehet mindig megteremteni. A jó feltételek biztosítása érdekében hazánkban a dohánypalántákat dohánypalánta- nevelő telepeken állítják elő. Fontos a palántanevelő telep helyének megválasztása. Itt kellő gondossággal kell eljárni. A peromoszpórafer- tőzés megelőzése érdekében 30 kh-nál nagyobb dohány- területtel rendelkező gazdaságokban egymástól távolabb, legalább két helyen kell palántanevelő telepet létesíteni. Egy telep nagysága átlagosan 15 kh területet figyelembe véve 600—700 négyzetméter legyen. A telep magasan fekvő helyen legyen, nehogy nagyobb zápor esetén a víz elöntse. Gondoskodni kell a telep környezetvédelméről is. Ezért a telepet épületekkel vagy természetes védőfalakkal (deszka, nádpalló, sövény stb.) kell védeni. Vigyázva arra, hogy a növény napfény energia-szükségletét biztosítsuk, tehát a növény a napenergiát élvezze egész nap. A palántanevelő telep legyen könnyen megközelíthető. A telep közelében megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre, mivel napi kétszeri öntözést figyelembe véve 200—250 négyzetméter ágyfelület víz- szükséglete kb. 5—8 hl. Fontos, hogy a palántanevelő telep és annak környéke állandóan gyommentes állapotban legyen. A telephelyét évröi évre változtatni kell. (Védekezés a kártevők ellen.) A kerítéstől az ágyak széle 2—3 m távolságra legyen, az egymást követő ágyak között 100—150 cm utat kell hagyni. A két oldalt elhelyezett ágyak között a szállító járművek részére 3—3,5 m széles utat kell kiképezni. kell A dohánytermő terület nagysága szabja meg a palántanevelő telep nagyságát. Holdanként szükséges ágyfelület: 15—19 négyzetméter. A melegágy készítéséhez hazánkban hőt fejlesztő anyagokra, istállótrágyára van szükség. Az ágyak készítéséhez friss istállótrágya szükséges, mely összerakva, letaposva mintegy 4—5 héten át biztosítja a kívánt 20 C fokos meleget. Vigyázni kell, mert fagyott, penészes trágyából nem lehet jó ágyat készíteni. A melegágyak készítéséhez legalkalmasabb a ló- és szarvasmarha-trágya keveréke 1—1 arányban. A melegágy készítéséhez sóik istállótrágyára van szükség. 100 kh dohánypalántának a neveléséhez kb. 4—6 ezer mázsa friss istállótrágyáról kell gondoskodni. A trágyaszegény gazdaságokban fel lehet használni a kombájnszalmát, a töreket és a tépett kukoricaszárat is. A melegágyak oldalait deszkakeretekkel zárjuk le. Ezeket fertőtleníteni kell. Az oldalkeretek magassága 25— 45 cm. Az oldalkereteket fedőkeretekkel zárjuk. A melegágyak oldalkeretei egyik oldalon magasabbak legyenek, hogy a fedő üvegkeretekről a csapadék lefolyhasson. Melegágyak fedésére legjobb az üvegezett fedőkeret, de hazámkiban legtöbb gazdaságban molinót használnak, mivel ez olcsóbb. Az utóbbi időben molinó helyett PVC-fóliával takarják több gazdaságban a melegágyakat. Az összetaposott trágya fölé a keretekbe melegágy-földet rakunk. A melegágyi föld két rétegből áll. Az alsó föld — melynek vastagsága 15—17 cm körüli —.legyen gyommentes, porha- nyós, jó vízáteresztő föld. A másik réteg a magházföld 3—5 cm vastagságú legyen. Ezzel szemben legfontosabb követelmények a fertőzés- mentesség (gyommagvaktól, betegségektől), tápanyaggazdagság és kedvező talaj- biológiai tulajdonságok. 100 kh melegágytelephez kb. 300 négyzetméter föld szükséges. Melyből a magházföld 60— 70 köbmétert tesz ki. Az így elkészített palánta- ágyakba a vetés március első felében történik. A dohánytermesztő gazdaságok a dohánymagot a Magyar Dohányipartól kapják, zárt ta- sakokbain és kizárólag köztermesztésre csak ezeket szabad felhasználni. . Egy négyzetméter palántaágy területre 0,7 gramm magot számítunk. Az egyenletes kiszórás érdekében 0,5 literes hamu és homok keverékhez adjuk a 0,7 gramm magot és így azt egyenletesen kiszórjuk majd, a vetést 0,5— 1 cm vastagságban kom- poszttal felülszórjuk és lela- pogatjuk. Huszti Ferenc főmérnök — Mi történt? Már nem randevüzöl azzal a gyönyörű nővel? — Az orvos megtiltotta. — Hogyhogy? Beteg vagy? — Dehogy vagyok! A férje az orvos! 9 9 9 A férfi ingerült: — Nem engedem, hogy levágasd a hajad! — Te sem kérdeztél meg engem, amikor kopaszodni kezdtél! 9 9 9 — Drágám, csakugyan az első pillantásra belém szerettél? — Ügy van. Tudod, ezzel mindig sok időt takarít meg az ember. 9 9 9 Spiritiszta szeánsz. Az özvegy férj szeretné megidézni feleségét, de hiába minden: az asszony nem jelentkezik. — Tudom miért nem jött al — mondja taz özvegyember. Nem volt mit felvennie ... Domán László aranyérmes kiváló újító. Az arany fokozatot 1970-be ‘i kapta, de a bronz- és az ezüstérem tulajdonosa is. Az egyetem elvégzése után a sátoraljaújhelyi Dohánygyárban helyezkedett el, 1960-tól műszaki osztályvezetői beosztásban. 1958 óta rendszeresen újít. Jelenleg vállalatunknál az újítások egyszemélyi elbírálója. Konkrét újítások az utóbbi években nem fűződnek nevéhez, azonban Domán László, mint az újítómozgalom jelentőségének és lehetőségeinek jó ismerője, részese az újítómozgalom sikereinek. Domán elvtárs az újításoknak és az újítómozgalomnak nagy jelentőséget tulajdonít. Mint mondotta, mivel devizaszegény ország vagyunk, a modern technika bevezetéséhez csak a célgépeket tudjuk megvásárolni, a segédberendezéseket saját erőnkből kell elkészíteni. Itt, ezeknél a munkáknál van nagy szerepük az újítóknak, a munkás és műszaki dolgozók szoros együttműködésének. Az újítómozgalom azért is nagy jelentőségű szerinte, mert aki újít, az törvényszerűen képezi is magát, olvassa a szakirodalmat, fejleszti gondolkodását. Így az újítómozgalomban való aktív és rendszeres részvétel nemcsak az egyénnek jó az újításért kapott anyagi megbecsülés révén, hanem jó a társadalomnak, a népgazdaságnak is. Hiszen nő a dolgozók szakmai műveltsége, szélesedik látókörük, és ez mindenképp a jobb, minőségibb, gazdaságosabb termelést elősegítő tényező. Napjainkban sok szó esik a munkaköri kötelességről. Domán Lászlónak erről az a véleménye, hogy magas műszaki, vagy gazdasági vezető beosztásban levő dolgozótól eleve el kell várni, hogy Az orvos közli a páciens férjével: — A feleségének lényegében semmi szervi baja nincs. Panaszai — a korral járnak. — És nem mondhatná ezt meg ön neki, doktor úr? ® @ ® A nőgyógyász a következő szavakkal fordul pácienséhez: — örvendetes hírem van a számára asszonyom... — Kisasszony! — helyesbít méltóságteljesen a páciens. — Ebben az esetben, kisasszony — mondja az orvos —, kellemetlen hírt kell közölnöm. • © 9 Egy idősebb úr az egyik római szállodából távozóban ezerlírás bankjegyet nyújt a portás felé és megkérdi: — Van aprópénze? — Nálunk — válaszolja fennsőbbségesen a portás —, az ezerlírás bankjegy aprópénz! munkáját a legjobb szaktudással végezze. Vezető beosztásban levő dolgozótól újítást csak akkor lehet elfogadni, ha a javaslat jelentős alkotó tevékenységnek minősül. Ez nem azt jelenti, hogy ha egy vezető beosztású dolgozónak jó ötlete, javaslata van, ne valósítsa, vagy valósítássá meg, ellenkezőleg, ez kötelessége, mert vezető. Az egyszemélyi elbírálónak igen nagy erkölcsi felelőssége van, nemcsak az újítások elbírálásánál, hanem főleg a díjazásnál. Mindig szem előtt kell fartani, hogy az újításokért újítási díjként kifizetett pénz. a részesedési alapot terheli. Az újítók érdekeit szem előtt tartva nem szabad elfeledkeznie a vállalat össz- dolgozóinak érdekeiről sem. Domán László véleménye az, hogy az egyéni és a csoportérdek úgy kerülne összhangba, ha az újítások költségei nem a részesedési alapot, hanem a termelési költségeket terhelnék. Ez azért is lenne reálisabb megoldás, mivel az újítások, bármilyen témakört öleljenek is fel, elsősorban termelést elősegítő, gazdasági eredményt növelő tényezők. Az újítómozgalom fenntartása és fejlesztése a mozgalom jelenlegi problémái és fejlődési nehézségei mellett is szükséges. A problémák megoldására a hivatalos szervek, de elsősorban a Találmányi' Hivatal az illetékes. Vállalatunkon belül az újítómozgalom úgy lesz még eredményesebb, ha a dolgozók, munkások és műszakiak egyaránt törekszenek t. jobb, újszerűbb megoldásokra. Berecz Istvánná újítási előadó Szüleiéi na pjukai ünnepelték Bodnár Bemátné sz. Szótári Mária, Dobni Ferencné sz Juhász Mária, Erdélyi Jánosáé sz. Tábori Rozália, Fehé: Gyuláné sz. Nagy Anna, Fialt Tivadarné sz. Kun Magdolna Gyetvai Miklósné sz. Borzx Julianna, Kaján Józsefné sz Fazekas Erzsébet, Kelemen Antainé sz. Juhász Anna Kelemen Mihályné sz. Vas. Mária, Kiss Zoltánná sz Földi Magdolna, Kovács lm réné sz. Szabnási Piroska Nagy Sándorné sz. Pelyhe Te réz, Pók Pál, Szabó Tibom sz. Kelemen Éva, Szarva Aladár, Ujj Józsefné sz. Un tallér Erzsébet. (—a) EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forin Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-4 Kiadja: a Heves megyei Lapkiad Vállalat. Eger, Beloiannisz utca 3. Készítette: a Heves megyei Nyomda Vállala Eger, Bródy Sándor utca 4 Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF Közgazdasági kislexikon AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS: a szocialista gazdaságban a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem elosztásának és újraelosztásának eszköze, központi állami pénzalap, pénzügyi terv, amelyben az állam előirányoizza a központi pénzalapba befolyó jövedelmet és annak felhasználását. Az állami költségvetésben központosított jövedelmeket az állam túlnyomórészt felhalmozásra és közös társadalmi szükségletek kielégítésére használja fel. A felhalmozás költségvetésének finanszírozását a vállalati és szövetkezeti álló- és forgóalapok bővítése, egy részének pénzellátása, nem termelő beruházások megvalósítása, tartalék alapok létrehozása jelenti. A közös társadalmi szükségletek kielégítését az állami költségvetés közületi kiadásai szolgálják. AZ ÁLLAMI PREFERENCIÁK: egyes termékek (szolgáltatások) eladásának, vagy vételének előnyben részesítése, a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai okokból, egyes állam nagyságát befolyásoló állami adók, vagy állami árkiegészítések érvényesítése útján. Állami preferenciában részesítik pl. a közszükségleti alapvető élelmiszereket, pl. tejtermékek, húsfélék, hűtőipari termékek — árait. Az adóval terhelt magasabb ár korlátozhatja, ártámogatást élvező alacsonyabb ár fokozhatja a keresletet és a fogyasztást. Pl. magas fogyasztási adóval terhelt árucikk a szeszes ital. AZ ÁLLAMI VÁLLALAT: egymástól gazdaságilag elkülönült, önálló árugazdálkodást folytató szervezetileg és önálló alapegysegek gazdálkodási formája, olyan állami vállalat, amelynek termelési eszközei az állam tulajdonában vannak, s amelyekkel a jogszabályok keretei között, önállóan gazdálkodik. Szerkesztő: Szigeti Zoltán Osztályvezetői értekezlet Kedd reggel 9 óra. Tanácskozik a gyár vezérkara, az o. ztályvezetői értekezlet. A termelési osztályvezetők beszámol ója az alap. Csak az szál hoz; á, akinek mondanivalója előbbre viszi a problémák me goldását. Az igazgató az információk alapján intézkedik, dönt. A tét: a zavartalan termelés biztosítása. A cél: gazdaságos, minőségi munka, a tervkoncepciók teljesítése. Nincs időhúzó vita, operatív gyors döntések születnek és az adminisztráció mindössze egy feljegyzés az elhangzott, legfontosabb intézkedések rögzítésére, Jól bevált operatív eleme a vezetésnek, igen magas hatásfokkal. Az eredmények eddig nem is maradtak el. HUMOR
