Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

Dohányipari mozaik F Uj dohánynedvesítő berendezés Ausztriából A Schiff et. Stern GmbH, Wienn cég hamarosan egy új, nagymérvű vácuumozási bázison kifejlesztett és mű­ködő dohánynedvesítő be­rendezéssel kíván a nemzet­közi piacra lépni. A cég már évtizedek óta foglalkozik a nyersdohány kondicionáló berendezéseinek valamennyi módjával. A berendezések úgy a dohányfeldolgozó ipar, mint a délkelet-európai ke­leti dohányt termelő orszá­gok számára készülnek. A dohánykondicionáló beren­dezések konstrukciója cso- mózatlan és bálázott dohá­nyok esetében biztosítja a dohány kíméletes kezelését az átáramlási eljárás során. A fokozatmentesen szabá­lyozható klímaberendezés va­lamennyi dohányfajtát fel- dolgozhatóvá tesz. A beren­dezés szállítása és üzembe­helyezése egyszerű. Nem szükségesek a drága és költ­séges gépalapozások, így a vállalatok jelentős megtaka­rítást érhetnek el. (Die Ta­bak Zeitung) Bulgária tervei Az 1975. évre Bulgária az 1971-gyel szemben dohány­előállítását 23 százalékkal kí­vánja emelni. Ez a növeke­dés elsősorban Burley és Virginia dohány nagyobb te­rületen való termesztéséből adódik. Mint ismeretes, Bul- gáriá ez idő szerint a legna­gyobb cigarettaexportőr ke­let-európai és leveles-do­hány exportálásában a ne­gyedik helyen áll. Bulgária dohánytermesz­tésének 23 százalékos eme­lését azért is meg kívánja valósítani, mert cigaretta- exportját az 1970 évihez vi­szonyítva, 1975-ig 45 száza­lékkal fokozni akarja. Az ország által előállított 65 000 tonna cigaretta 80 százaléka kerül majd exportra, s az exportált mennyiség legna­gyobb része a Szovjetunió­ba irányul. (DTZ) Cigaretta dohány és gyógyiüvek keverékéből... A nisi dohánygyár két évig tartó kísérletezés után forgalomba hozta az LD—? elnevezésű cigarettát. E gyártmány érdekessége, hogy készítéséhez keleti és virgi­niai dohányon kívül, melyek az alapanyagot adják, külön­féle gyógyfüveket is felhasz­nálnak. Egy kis délkelet­szerbiai helység pedagógusá­tól kapott a gyár levelet, két évvel ezelőtt, mely a gyógy- füvekkel való kísérletezésre ösztönözte a gyárat. A pe­dagógus azt közölte, hogy környékbeli ismerősei ma­gas kort érnek meg, és ezt különféle, a környékben ter­mett gyógyiüvek kivonata hatásának tulajdonítják. A gyár, valamint a belgrádi egészségvédelmi intézet la­boratóriumának kutatásai eredményeképpen sikerült előállítani egy kivonatot, amely több mint 10 fajta gyógynövényt tartalmaz és a dohányhoz keverve érdekes ízűvé teszi a füstöt, frissíti a dohányzó szervezetét. Az így előállított cigarettát a dohánygyár véleménykérő le­vél kíséretében eljuttatta fogyasztóihoz. A visszaka­pott 1200 észrevétel közül 98 százalék kedvezően nyilat­kozott a cigarettáról és ezek a fogyasztók elhatározták, hogy megjelenés után csakis az LD—? elnevezésű ciga­rettát fogják szívni. Külföld­ről is számos igény érkezett a szabadalom megvásárlá­sára vonatkozóan. Az újfaj­ta cigaretta füstje nem csí­pi a szemet és a nem do­hányzók is elviselik. Fo­gyasztói ára 3 dinár. (Ma­gyar Szó) Molins típusú cigarettagyártó berendezés a Szovjetunióban A Szovjetunióban a do­hányiparban rekonstrukciós programot hajtottak végre. Ezen belül az Ukrán Do­hányipar fejlesztésére 6,7 millió rubelt költöttek. Ezen összeg öt százalékát gép- beszerzésre fordították. A gépi beszerzések között 3 darab Molins típusú cigaret­tagyártó berendezés is van. (Tabak) „Nikotinmentes" dohányfajta Gyenge nikotintartalmú dohányfajtát sikerült kite­nyészteni Lengyelországban. Az új dohányfajta többéves kísérleti munka eredménye. A munkát az állami nö­vénytermesztési intézet irá­nyításával végezték és téma­vezetőjének véleménye sze­rint az új dohányból készült cigaretta íze az átlagos ci­garettához viszonyítva teszt- vizsgálat alapján „normális”, nikotintartalma azonban mintegy tizenötször alacso­nyabb. Az erős cigarettákhoz viszonyítva ez az arány 1:20. Az új dohányfajta iránt több külföldi vállalat is ér­deklődött. A szóban forgó dohányfajtát egyébként az amerikai Virginia és a len­gyel Pullawsököi fajtákból nemesítették. (DTZ) Az Egyesült Ál lűinok dohányexportja A tervek szerint Anglia a közeljövőben belép az Euró­pai Közös Piacba. Ez az USA dohánytermesztőinek gondot okoz, hiszen az itt termelt nyersdohány 23,2 szá­zalékát rendszeresen Anglia vásárolja meg és ezáltal szolgálja az USA mezőgaz­daságának érdekeit. 1969- ben például az angol nyers­dohány-import 305 millió font (kb. 160 millió kg) volt, amelynek 44 százaléka az Egyesült Államokból szár­mazott. Angliában egyéb­ként 100 százalékban tűzön szárított dohányból állítják elő a cigarettát. A Közös Piac előírásai nem azonosak az angollal és így a csatla­kozás megvalósítása esetén, illetve Anglia belépésekor bizonyos intézkedések vál­nak szükségessé. Bár Anglia valószínűleg módot kap 555 millió font kb. (235 millió kg) görög eredetű, tűzön szárított és keleti típusú do­hány vámmentes importjára, a tűzön szárított háttérbe fog szorulni. A problémához az is hozzátartozik, hogy az an­gol előírások tiltják minden adalékanyag felhasználását a cigaretta gyártásánál. (DTZ) Új dohányfajta Bulgáriában Bulgáriában 1971-ben elő­állították a NEVROKOP 1638 A elnevezésű dohány­fajtából az első 100 tonnát. Az új fajta legértékesebb tulajdonsága a 0,2—0,3 szá­zalékos nikotintartalom, mint azt a nemesítők, a plovdivi dohánykutató inté­zet igazgatója, Dimitrij Sa- banov és a GŐZE—DEL- CSEV-i kísérleti intézet ve­zetője, Sztojan Kosztyanév közölték. (DTZ) Drágábbak lesznek a holland szivarok A holland szivar-előállí­tók az emelkedő nyers do­hány beszerzési költségek, a csomagolóeszközök árának emelkedése és a szükségessé vált béremelések következ­tében elhatározták, hogy emelik a gyártmányok árát. A gazdasági minisztérium­mal folytatott tárgyalások során úgy döntöttek, hogy az áremelkedés darabonként 1 guldencent lesz. (DTZ) (B - Gy -) Nagy siker,., 1972. április 25—29. között rendezték meg Genfben, a Kiállítási Palotában a Do­hány Világkiállítást, melyen 67 országból 120 kiállító cég és kb. 4000 szak-látogató vett részt. A kiállítást az előállí­tók és kereskedők számára rendezett szimpóziummal kötötték össze, melyen a kü­lönböző szakterületek képvi­selői részéről értékes referá­tumok hangzottak el. Külö­nösen nagy számban és rep­rezentatív módon képvisel­tette magát a dohány és ci­garettagyártó, illetve feldol­gozó gépipar. A nagyobb cé­gek közül megjelent az AMF—World—Tobacco- Group, a Niepmann, a Hau- ni, az Arencó, az Usines De- couflé, valamint a Maschi­nenfabrik Quester. A szocia­lista országok részéről be­mutatott gépek közül a leg­nagyobb figyelmet a Skoda Művek új dohányadagoló és mérő berendezése keltette. A Molins egy új filteres ciga­rettagyártó gépet mutatott be, melynek kapacitása 4000 db/perc. A Schmer­mund cég olyan nagy telje­sítményű automatikus^ ciga­rettacsomagoló gépet állított ki, mely percenként, két csa­tornán kb. 800 csomagocs­kát tud előállítani. A fentie­ken kívül még számtalan cég hozott új konstrukciókat, az Egyesült Államoktól Japánig. Részt vettek a kiállításon azon iparágak fontos képvi­selői is, amelyek a dohány­ipar részére a különböző fontos alapanyagokat szállít­ják, pl. cigarettapapír és fil- terburkolópapírgyártó' cégek, filtergyárak, dohányfólia- gyártó vállalatok, valamint a különböző ellenőrző és mé­rőműszereket gyártó üzemek. A látogatóknak a külön­böző pavilonokban és az egyes fogadások alkalmával módjuk nyílt a dohányipar, illetve a világ dohány-szak­embereinek vezetőivel kime­rítő és bensőséges eszmecse­rék lebonyolítására. (DTZ) (B- Gy-) Közgazdasági Kislexikon ALAPBÉR: a mindenkor érvényben levő munkaikategó- riiák, beosztás stb., szerint a dolgozó részére egyenként kü- lön-külön megállapított bértétel, amelynek mértéke nem függ a teljesítménytől, hanem azt a dolgozó személyi tulajdonsá­gai (szaktudása, szorgalma stb.), a végzendő munka, ill. mun­kakör ellátásának szakmai és fizikai igénye határozzák meg. Ennek megfelelően van: személyioo; munka szerinti, ill. munkaköricvD; teljesítményei. A személyi megállapításánál figyelembe veszik a dolgo­zó személyi képességeit, képzettségét, szorgalmát, a munkák elvégzéséhez szükséges szakmai felikészültségét, fizikai igény- bevételt és — főleg az —> alkalmazottaknál — beosztást is. A személyici-t, a—>munkásoknál általában óraibér, az alkal­mazottak havibér formájában állapíthatják meg, az ellátott munkakör szakmai, fizikai felelősségi igénye alapján. Tel­jesítményei a személyi ci-ndk, vagy a munka ci-énak egy meghatározott hányada, amelynek alapján a teljesítménybér­ben végzett munkáért fizetendő keresetet elszámolják. A bé­rezési formák legtöbbjénél a teljesítmény — cí azonos a sze­mélyi, vagy<a munka szerinti ci-val. Alapigényességi —> eszközigényesség. Alapjövedelmezóség: —> alaprentabilitás. ALAPKÉPZÉS: szoc. vállalatok önálló működéséhez szük­séges különböző alapok (—> állóalap és —> forgóalap), to­vábbá a vállalat továbbfejlesztéséhez, a dolgozók anyagi ér­dekeltségéhez, szociális, kulturális ellátásához szükséges ala­pok) —> fejlesztési alap, —> tartalékalap —> részesedési alap) létesítésének módja. A nyereségből képzett fejlesztési alap ad lehetőséget az álló- és a forgóalapok bővítésére. Szerkesztő: Szigeti Zoltán Véradásban is az élen Igen komoly előkészítés után indult meg a véradás ez évben az Egri Dohány­gyárban. Kis visszapillantás­sal a múltba megállapíthat­juk, hogy a véradók számá­ban és az adott vér mennyi­ségében is jelentős az emel­kedés. 1968. augusztus 28-án 122 fő 39 400 ml véradás, 1970. má­jus 7—14—21-én 94 fő, 27 440 ml véradás, 1971. május 5— 12—19-én 181 fő, 57 570 ml véradás, 1972. május 18—25— június 1, 212 fő, 54 200 ml. véradás. A véradásban a szocialis­ta brigádjaink jártak az élen, 30 szocialista brigád vett részt a véradásban. A részt­vevőik közül kiemelkedik a „Petőfi Komplex” szocialista brigád 13 fővel, cigaretta-elő­készítés „November 7” szo­cialista brigádja 10 fővel és a „Béke” brigádja 9 fővel, de menjünk sorjába. Cigaretta-előkészítés: „No­vember 7” 10 fő, „Béke” 9 fő, brigádon kívüli 11 fő, össze­sen 30 fő. Cigarettagyártás: „Zalka Máté” 3 fő, „Kodály Zoltán” 2 fő, „Semmelweis Ignác” 2 fő, Kövecsi János brigádja 2 fő, Mirkovszki József brigád­ja 2 fő, szocialista brigádtag tehát 11 fő, brigádon kívüli­ek ‘17 fő, összesen 28 fő. Ci- garettacsomagolás: ,,Braun Éva” 3 fő, „Várnai Zseni” 3 fő, „József Attila” 4 fő, „Ady Endre” 2 fő, „Kaffka Mar­git” 1 fő, szocialista brigád- tag tehát 13 fő, brigádon kí­vüliek 13 fő, összesen 26 fő. Filtergyártás: „Lenin” 9 fő, „Czeczey Éva” 5 fő, „Dobó Katica” 4 fő, szocialista bri­gádtag 18 fő. brigádon kívü­li 22 fő, összesen 40 fő. Szivargyártás: „Kossuth Zsuzsanna” 3 fő, „Teleki Blanka” 3 fő, „Gárdonyi Gé­za” 1 fő, szocialista brigád­tag 7 fő, brigádon kívüli 10 fő, összesen 17 fő. TMK: „Dobó István” 5 fő, „Táncsics Mihály” 3 fő, te­hát szocialista brigádtag 8 fő, 7 fő brigádon kívüli, ösz- szesen 15 fő. Műhelyek. „Petőfi komp­lex” 13 fő, „Kilián György” 1 fő, Hajdú András szocia­lista brigádja 4 fő, 18 fő szo­cialista brigádtag, 6 fő brigá­don kívüli összesen 24 fő. Raktárak: „Vlagyimir Koma­rov” 4 fő, brigádon kívüli 8 fő, összesen 12 fő. Alkalma­zottak: „Egri csillagok” 1 fő, „Martos Flóra” 1 fő, „Marie Curie” 2 fő, „Irinyi János” 1 fő, „Karikás Frigyes” 1 fő, Veres Jánosné szocialista brigádja 1 fő, 7 szocialista brigádtag, brigádon kívüii 6 fő, összesen 13 fő. Igazgatási és jogi osztály: 1 fő brigádon kívüli dolgozó, összesen véradó szocialista brigádokból: 104 fő, szoc. brigádon kívüliekből: 108 fő. összesen 212 fő. Brigádon kívüliek egy ré­sze is szocialista üzemrész­tag. így tehát elmondhatjuk, hogy az országos egészségügyi szempontból igen jelentős véradó mozgalom van. A szo­cialista brigádjaink élenjáró- an, példamutatóan vettek részt, de a brigádon kívüli dolgozóink áldozatkészsége is dicsérendő. Amit a dohányról tudni kell A magyar dohányipar története 1851-től 1851-ben császári nyílt pa­rancs rendelkezett a biroda­lom, a koronaországok vám- és kereskedelmi kapcsolatai­ról és ezzel egyidőben ideig­lenes rendelet adatott ki, mely elrendeli a dohány egyedáruságát. Ettől kezdő­dően megszűnt a szabad do­hánytermelés Magyarorszá­gon és e rendelkezés mind a mai napig érvényben van. (Érdekességként említem meg, hogy kinek saját tulaj­donát képező kertje volt, maximum 70 négyszögöl föl­dön termelhetett dohányt — kérelem és engedély alap­ján —■ saját részére. Ter­mészetesen szigorúan tiltot­ta a törvény, hogy a saját részére termelt dohányból a legkisebb mennyiség el­adást nyerjen. Az így ter­melt dohányt csak pipa­dohányként szabad fel­használni. E rendelkezés nagyban hozzájárult a pi- pázás falun történő széles körű elterjedéséhez.) A kincstárnak komoly be­vételi forrást jelentett a dohányegyedáruság beveze­tése. A dohánytermesztéssel, gyártással, kereskedéssel fog­lalkozók tízezrei fizették a kötelező adót az állam ré­szére. 1858-ban 133 864 kh- on termeltek Magyarorszá­gon dohányt. Ez az akkori dohányipar több mint 2 évi szükségletét fedezte. Meg kell jegyeznem, hogy napjainkban a dohányipai- legégetőbb problémája a do- hánytermő-terület növelése. 1859-ben komoly problémát okozott az ültetési terület csökkentése. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy Albrecht főherceg, Magyarország kor­mányzója a pénzügyminisz­terhez intézett átiratában kérte a vetésterület mél­tánytalan csökkentésének korlátozását. Ezen átirat alapján kormányfői szinten folyt a tárgyalás, mígnem Őfelsége tett pontot a vi­tára. Az 1860-as években kez­denek hazánkban a dohány termesztésével tudományo­san foglalkozni. A minőség megjavítása érdekében min­taültetvényeket rendszeresí­tenek. Holland szakemberek segítik a magyar dohány- termelés minőségi fellendíté­sét. Szakemberek oktatják, tanítják a dohánytermelő­ket. Jelentékeny mennyiségű kitűnő minőségű dohány­magot vásároltak Ameriká­ból és ezeket ingyen bocsát­ják a termelők rendelkezé­sére. Az irodalom megemlíti, hogy sajnos, ezek a törekvé­sek sem jártak 100 százalé­kos eredménnyel, mivel a dohányt termelő feleskerté­szek, a mennyiségi termelés fokozásával kívánták bizto­sítani megfelelő jövedelmü­ket. Hátráltatta a minőségi ter­melést a dohányok soKíéle- sége. Legnagyobb minőségi hiányosság a szárítás terén mutatkozott. A termelők főleg a napon szárították dohányaikat, a leveleket sű­rűn hosszú zsinegekre fűz­ték, minek következtében sok volt az égett levél és jó­részük zöldre száradt. Er­délyben eresz alatt szárítot­ták az ott termelt jó minő­ségű, jó zamatú fogarasi do­hányt. Ennek azonban egy hátránya volt, itt Erdélyben az apróbb házikóknak nem volt kéménye. A füst a konyhaablakon, vagy a konyhaajtón távozott és így szinte megfüstölte az eresz alá aggatott dohányt. Az „Egyedáruság” beveze­tése után megtörtént a gyá­rak állami kezelésbe vétele, az állam gondoskodott a kincstári dohánygyárak fel­állításáról. Üj dohánygyára­kat a következő helyeken építettek: Pest-Ferencváros, Pest- Terézváros, Kassa, Pozsony, Fiume, Temesvár, Kolozsvár. 1894-ben működött szivar-, illetve cigarettagyár a fen­tieken kívül: Óbudán, Deb­recenben, Egerben, Pápán, Pozsonyban, Sátoraljaújhe­lyen, Szegeden, Szentgott- hárdon, Szolnokon, Selme- cen, Zágrábban. 1896-ban francia eredetű cigarettagyártó gépeket sze­reztek be, melyből egy gép 10 órai munkaidő alatt 10 ezer db cigarettát készített. 1894-ben a Debreceni Do­hánygyárban beállítottak egy amerikai rendszerű (ún. Ei- liot-íéie) gyártógépet, mely egy műszerész és négy mun- kasnő gépszemélyzettel 10 óra alatt 80—90 000 db ci­garettát állított elő. Azóta nem sikerült gépé­szeti vonalon ilyen termelé­kenységet elérni nyolc év alatt. Az eltelt 78 év sem emelte húszszorosára a ‘ciga­rettagyártó gép óránkénti termelését. Huszti Ferenc Dohánytermesztők a gyárban A Heves megyei dohány- termesztő termelőszövetkeze­tek közül az egyik legna­gyobb és jó hagyományok­kal rendelkező közös gazda­ság, a komlői Május 1 Ter­melőszövetkezet. Éppen ezért látogattak el a szövetkezet vezetői gyárunk­ba. A mezőgazdasági szak­emberek megtekintették a gyárat, megismerkedtek a technológiai folyamatokkal. A látogatás azért is hasznos volt, mert a szövetkezeti ve­zetők ezúttal közvetlenül is tapasztalhatták, hogy a gyár­nak milyen dohányra van szüksége, s bizonyára min­dent megtesznek azért, hogy olyan minőségű dohányt ál­lítsanak elő a jövőben, amely kielégíti a gyár igényeit. A termelőszövetkezet elnö­• u Felhívás Lapunk szerkesztő bizott­sága felhívja gyárunk összes dolgozóját, különösen a fia­tal műszaki értelmiséget, mű­vezetőinket, szakmunkásain­kat, hogy a szeretettel várt kritikái mellett adjanak meg­írandó témákat, eseménye­ket, élményanyagot, vagy bármely lapunkban közlendő hír, vagy cikkanyagot. Megírásáról, szerkeszrtésé- ről, lektorálásáról gondosko­dunk. Szeretettel és érdeklő­déssel várjuk mindenki írá­sát. Szerkesztő Bizottság kével, Molnár Jánossal és a gazdaság többi vezetőjével a gyár gazdasági és társadalmi vezetői jó kapcsolatot alakí­tottak ki,'s ennek a jó kap­csolatnak a jövőben való­színűleg mindkét fél hasznát veszi. Születésnapjukat ünnepelték június kólán Antal Kálmánná sz. Kes­keny Erzsébet, Dézsi Sándor- né, sz. Kelemen Róza, Fialko- vics István, Horváth Berta­lanná, isz. Fülöp Rozália, Iványi Illés, Káló Józsejné, sz. Roóskai Éva, Kaszás Im- réné, sz. Dolenszki Margit, Kiss Ferenc, Lippóczy Béla, Szajlai Gáspárné, sz. Préda Rozália, Szakács Istvánná, sz. Varga Erzsébet, Tóth András, Tóth Sándorné, sz. Lengyel Teréz. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-41, Felelős kiadó: TÓTH JŰZSFF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12* forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-4J. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utca 3. Készült: a Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utca 4 igazgató: SÓLYMOS JOZSEÍ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom