Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
Brigádvezetfii A szocialista és munkabrigádok vezetői tanácskozásra gyűltek össze a közelmúltban. Tóth Miklósné brigádvezető mint előadó beszámolt arról a megyei szintű brigádvezetői tanácskozásról, melyet a városi Művelődési Házban rendeztek meg. Az ott látottak és hallottak alapján tartalmas előadás keretén belül a brigádok munkáival, feladataival és a brigád vezetők feladatával foglalkozott. Beszélt arról, hogy a bri- gádvezetők szerepe sokoldalú és felelősségteljes, a brigádokat tudniuk kell mozgósítani. Ezit követte a 2. napirendi pont, melynek keretén belül Dávid Árpád a szocialista brigádok 1972.—73. évi szellemi vetélkedőjének technikai lebonyolítását ismertette. Hangsúlyozta, hogy ez a versenyforma a brigádmozgalom legteljesebb célját szolgálja, — az egyén és a közösség szakmai-, kulturális fejlődését segíti elő. Kérte a brigádvezetőket. Társadalmi munkával Egerért Érdekes ég hasznos versenyfelhíváshoz csatlakozott gyárunk kollektívája. Az Egri Finommechanikai Vállalat felhívással fordult a város valamennyi üzeméhez és intézményéhez, hogy társadalmi munkával tegyék szebbé Eger városát. A felhívásra elsőként a gyár gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői jelentkeztek, majd őket követték a többiek. Az akcióban így mintegy 150-en vettek részt, segítettek a Somogyi Béla utca és a Vörösmarty utca parkosításában. Szép volt a kezdeményezés, remélhető, hogy ilyen lesz a folytatás is. (Foto: Szigeti Z.) A munkavédelemről Az első negyedév baleseti helyzete A szocializmust építő hazánkban agyre nagyobb jelentőségű a dolgozók élet- és m unkaikörüllményei nek javítását célzó intézkedések létrehozása, és ezek végrehajtásának ellenőrzése. A munkavédelmi feladatok jobb és eredményesebb végrehajtása érdekében államunk vezető szervei állást foglaltak, utasításokat adtak ki. Mind a párt, a kormány és a szakszervezeti vezetés komoly és nagy feladatként kezeli a munkavédelmi helyzet javítását és annak jelenlegi problémáit. Az eredményeket ezen a területen a dolgozókat ért üzemi balesetek számával, és az ezek miatt kieső munkanapok számával lehet kézzelfoghatóan lemérni. Országos viszonylatban a 'balesetek miatt komoly, nehezen pótolható veszteség éri a népgazdaságot és ezzel párhuzamosan az egyéneket is. Megyénkben dolgozó élelmiszeripari vállalatoknál 1971-ben 241 baleset és 4575 kieső munkanap történt, ami ennyit jelent, hogy például 15 dolgozó egy egész évi munkáját veszítették el a vállalatok és ekkor még nem számítjuk azt, hogy sok esetben csökken a sérültek további munkaképessége, ami a későbbiek során, ha nem is az előbbi módon jelentkezik, de mind a vállalatok, mind az egyén szempontjából kárt okoznak. Természetesen nagyobb volumenben nézve a népgazdaságot károsítja, vagyis megnehezíti, lassítja a szocializmus teljes felépítését. Ilyen vonatkozásokat figyelembe véve a balesetek csökkentését véleményem szerint politikai feladatként is kell kezelni. Alapvető cél az olyan műszaki fejlődés elérése, amelynél gyakorlatilag biztosított a balesetek elkerülése. Ennek a célnak az elérésére vállalati szinten is történtek és történnek is jelentős fejlesztések. A harmadik ötéves terv során történt vállalatunknál nagyarányú műszaki fejlesztés. amely 1970-es évre már létszámemelkedésben is jelentős lett. A baleseti adatok alakulása ebben az időszakban kedvező volt 1000 főire vetítve átlagban 16,5 bal- eset/év és 366,1 munkanap/év. A harmadik ötéves terv adataihoz viszonyítva 1971-es év munkavédelmi eredménye pozitívan értékelhető 1000 főre Vetítve, 14,5 baleset, 220 kieső .munkanap. A vállalat életében rendkívül jelentős dolog ag eddigi tendencia megtartása, a baleseti helyzet további javítása. Ebben az évben még jobb eredményt kell elérnünk a „legfőbb érték az ember” védelmében. A munkaversenyiben jelenleg bázisidőszakként az előző két év átlagát kell fi- gyelembe venni, ezek alakulása: 1000 főre vetítve: — (csak így lehet megfelelő viszonyszámot kapni.) — Balesetek száma: 14,7, kieső munkanapok száma: 323, átlaglétszám: 1086 fő. Tehát átlagosan a bázisidőszak alatt 16 baleset történt 350 kieső munkanappal. Ez év első negyedévében baleseteink alakulása fenti bázishoz viszonyítva, igen kedvezőtlen, 5 baleset, 145 kieső munkanap. At. eddig történt balesetek közül két olyan sérülésre hívom fel a fi,gyeimet (bár ezek teljesen más területen történtek, ■mégis a lényegüket tekintve nagyon hasonlóak), amelyeknél mindkét esetben a még forgó alkatrészeknél történő szábáiytalain munkavégzés okozta a baleset bekövetkezését. Az általánosan ismert és tudott alapvető szabály lett ebben a két esetben megszegve (mozgó gépbe benyúlni tilos!) Bár a baleseteknél nem szabad szerencséről beszélni, de ebben a két esetben a szerencse volt az, ami a komolyabb, esetleges súlyos sérüléstől megóvta a dolgozókat. A szerencsére alapozott tevékenység a balesetek biztos forrása, azt nem lehet állítani, hogy minden esetben baleset következik be, ha megszegjük az előírásokat, de hogy az előírások, szabályok valamilyen mértékű felrúgása, be nem tartása az balesetet okozó tényező, ezen nem lehet vitatkozni. Ahhoz, hogy ebben az évben az eddigieknél megfelelőbb eredményt érjünk el, a vállalat minden dolgozójának öntudatos és segítő tevékenységére van szükség. Ismerve dolgozóinkat bízom benne, hogy mint általában az eddig előttünk álló feladatokat sikeresen megoldottuk, ezt az igen fontos munkavédelmi és vállalati szempontból jelentős feliadatot is eredményesein végre fogjuk hajtani és ezzel is növeljük vállalatunk jó hírnevét, Kelemen Mihály Sok cukrásszal beszéltem — nem szeretik az édességet. A portásnő, Gecsei Istvánná, az Egri Dohánygyárban nem dohányzik. Csodálkoztam. — Valóban tizennégy éves koromban próbálkoztam. A következményeket nem említem ... de azóta sem tudtam rágyújtani. Éppen műszakváltáskor érkeztünk a dohánygyár portájához. A forgalom ilyenkor, délután két órakor igen nagy, s a portásnak — mint hatóságnak — a szerepe is megköveteli a teljes figyelmet. Nyílik a szatyor, a táska, gyors mozdulatok, simoga- tásszerűen győződnek meg arról, hogy nincs gyanús teher a kabátban sem. Gecseiné 1965 óta dolgozik ebben a beosztásban, azelőtt a cigarettacsomagolóban kereste a kenyerét. Szakember — tudja, hogy kivel, hogyan kell bánni a kapunál, kilépés előtt. — Ehhez a munkájioz emberismeretre is szükség van — mondta. — Vigyázni kell arra, hogy senkit se sértsek meg, de ugyanakkor a szigornak is érvényesülnie kell. — Kirívó eset? — Mivel valóban kirívó volt, emlékszem néhányra. Az egyik dolgozó két termosszal akart távozni. Meg- lóbáltam a termoszokat, és az egyik kissé zörgött. Két dobozra való Fecske volt Közgazdasági kislexikon Akcept: elfogadvány. Akkordbér: alapértelme szerint a munkáltató és a munkavállaló megegyezése alapján, meghatározott munka- mennyiség elvégzéséért fizetett bér. Tulajdonképpen a darabbér olyan fajtája, amelynél a munkáért fizethető bért nem a munkanorma és a munkabesorolás szerinti alapbér alapján számítják ki, hanem megállapodással állapítják meg. Akkreditív: fizetési módozatok. Fő típusai: 1. határidős beszedési megbízás, 2. azonnali beszedési megbízás, 3. terv szerinti fizetési rendszer, 4. elszámolási utalvány, 5. átutalás. Akkumuláció: felhalmozás. Aktíva: eszközök, mérleg. Alapanyag: olyan nyersanyag, amely a termék lényeges tartalma, fő alkotó eleme. Az aránya, súlya a késztermékben fizikai vagy kémiai úton meghatározható. Pl.: cigarettánál a dohány. Alapár: A szocialista termelővállalatok által összeállított árjegyzékben vagy árajánlatban megadott olyan összeg, amelyet a kérdéses áru konkrét árának kialakításánál alapul kell venni. Alapberuházás: a szocialista gazdaságban adott fejlesztési cél megvalósítását elsődlegesen és közvetlenül szolgáló létesítmény. Pl.: szerelőcsarnok, lakótelep lakóházai stb. Szerkesztő: Szigeti Zoltán 9 kollektív szerződés módosítása tanácskozás hogy vegyenek részt miinél nagyobb számban a vetélkedőkön. (Jelentkezni Juhász Sándorné munkaverseny-le- lelősnél lehet.) A tanácskozáson Iványi Illés, az SZB kg. bizottság vezetője elnökölt, a napirendi pontokat hasznos tanácsaival egészítene ki. A levezető elnök leérte a résztvevőket, hogy hozzászólásaikkal, kérdéseikkel hozakodjanak elő. Az elnökségben a gazdasági vezetés részéről helyet ioglaló Huszti főmérnök volt az első hozzászóló, — és sajnos az utolsó is! — Arról beszélt, hogy a brigádokra a továbbiakban is jelentős munka vár, sok helyes, észszerű kezdeményezésnek részesei szocialista brigádjaink, azonban napról napra többet kell tenni, előbbre kell lépni. Felhívta a figyelmet a balesetek megelőzésére. Említést tett arról is, hogy az elmúlt év, időszak halesetet szenvedett dolgozói közül maguk a dolgozók voltak a baleset előidézői és azokat nem munkavédelmi hiányosság idézte elő. Foglalkozott azzal, hogy többet, jobbat kell nyújtani a munka folyamán a dolgozóknak, mert az egyéni bérezés, vállalati eredmény forrása, a magasabb teljesítmény. És sajnos több vélemény nyilvánítás, hozzászólás nem hangzott el. Pedig az embereknek vannak problémáik, van véleményük, hasznos javaslatok birtokában vannak, — ezek felszínre hozása érdekében előre kellene lépnünk, megteremteni a legszélesebb körű véleménynyilvánítás lehetőségét is. Dávid Árpád A 14/1970. (XI. 20.) MŰM. sz. rendelet 4. §-a előírja, hogy a vállalatok minden év elején kötelesek részletesen beszámolni a kollektív szerződés előző évi végrehajtásának tapasztalatairól. E beszámoló képezi egyik alapját a szerződés módosításának, melynek másik alapja a megkötés óta megjelent rendeletek, a kötelezően előírt módosítások. Vállalatunknál március hónapban elkészült a kollektív szerződés 1971. évi végrehajtásáról szóló beszámoló. Ez különösen azokkal a részekkel foglalkozik részletesen, amelyeket évenként kell felülvizsgálni, illetve módosítani. Ezek közé tartozik a részesedési alap fel- használása, a bérfejlesztés mértéke. Nagy figyelmet szentel a beszámoló a túlórák alakulásának, valamint a nőket érintő rendelkezések végrehajtásának. E beszámoló készítésével agyidőiben került sor a kollektív szerződéi módosítás tervezetének kidolgozására. A tervezet elkészítésénél figyelembe lett véve a fentebb már említett beszámoló,, az időközben megjelent rendeletek, valamint a dolgozóiktól beérkező javaslatok. Ezután a beszámoló, valamint a módosítás tervezete a szakszervezeti tanács, illetve a dolgozók elé került megvitatásra. Ezt követően került sor a módosítás végleges megszövegezésére. Ez tartalmazza többek között az 1972. évre tervezett bér- fejlesztést. A premizálás irányelvei közül az alábbit emelném ki. „... az a korábbi jogszabály, mely szerint. üzemi baleset esetén a prémiumot meg kell vonni, hatályát vesztette, csak a Munka Törvénykönyv fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.” Ez azt jelenti, hogy ha a prémiumfeladatban megjelölt munkálatok során baleset következik be, — és ezért nem a dolgozó felelős —, akkor ebben az esetben a részére kitűzött prémiumot ki kell fizetni. Ha a baleset bekövetkezéséért a dolgozó felelős, akkor ellene fegyelmi eljárást kell indítani. Ez alapján hozható olyan határozat, amely a kitűzött prémium csökkentését, illetve megvonását írja elő. Az ezután következő részben foglalkozik a módosítás az 1972. évi részesedési alap felhasználásával. Részletesen kitér a jutalmazás egyes előírásaira, különösen az egyes kitüntetésekkel együttjáró pénzjutalmakra. Elkészült a kollektív szerződés 3-as és 4-es melléklete, amelyek a munkás, illetve az alkalmazotti munkakörök besorolását, valamint a 8-as melléklet, amely a lakásépítési akciót tartalmazza. A 7-es sz. mellékletben — amely a munka és védőruhák irányjegyzékét tartalmazza — három munkakörnél került sor módosításra. A módosítás és a beszámoló sokszorosítás után került kiosztásra az üzemrészek, illetve osztályok részére. Ezáltal lehetővé vált vállalataink minden dolgozója számára a kollektív szerződés 1972. évi módosításának megismerése. Zagyva Béla Látogatás a pincegazdaságnál A KISZ 15 éves megalakulásának, valamint a forradalmi ifjúsági napok tiszteletére I-es alapszervünk a pincegazdaság alapszervével közösen baráti délutánt rendezett, mely a pincegazdaság kultúrtermében zajlott le. A szívélyes fogadtatás után pincelátogatáson vettünk részt, ahol végignéztük az ott végzett munkafolyamatokat: — a bor tárolását, szűrését, egészen az üvegekbe való palackozásáig. A számunkra igen érdekes pincelátogatás után a kultúrteremben foglaltuk el helyünket, ahol Bakos Tamás KISZ-titkár szeretettel üdvözölte a megjelenteket. Méltatta a KISZ tevékenységét, munkáját, valamint az elért benne. Egy másik alkalommal egy igen kövér dolgozó készült távozni a gyárból. Tudtam ,hogy kövér, de a járása valahogy még „kövérebbnek” tűnt... Mondtam neki csak úgy találomra, hogy adja ide a cigarettákat. Ideadta — több dobozzal is. De azonnal leszögezem, hogy ezek valóban kirívó esetek, mert a hatéves tapasztalataim szerint becsületes, tisztességes emberek dolgoznak ebben a gyárban. — A portás csak motoz? — No nem... el tudja képzelni, hány vendég látogatja ezt a gyárat? — mondja büszkén Gecseiné. — Aztán itt van a gépkocsiforgalom: megvizsgálni, mit és menyeredményeikről számolt be. Megemlékezett a forradalmi ifjúsági napokról, az 1848, 1919, 1945, 1957-es évek harcáról és jelentőségéről. Foglalkozott a két alapszerv barátságának kiszélesítésével. Ezután az V. sz. általános iskola úttörőcsapata köszöntötte a patronáló, valamint a vendég alapszenvet, majd verssel emlékeztek meg a KISZ megalakulásának évfordulójáról. Ezután következett a szavaló verseny. Demeter Magdolna kuíltúrfe- lelcis felkérte a zsűri tagjait, hogy foglalják el helyüket, és ismertette a résztvevők nevét és a versek címét. Bár el kell ismernünk, hogy a pincegazdaság versenyzői sokkal felkészültebbek voltak nyit visznek ki, mit hoznak be, megvizsgálni a menetlevelet, telefonálásokat lebonyolítani, ha valakit személyesen keresnek, vezetni a portanaplót... — Mennyiért? — Havi 1700-ért. Plusz a jutalmak meg a nyereség. — Elégedett? — Jó, ha nem is a leghá- lásabb helyen dolgozom, elismerik a munkámat. Még azok is — zömmel — akiknél valami „nem odavaló’’ cigarettát találok... Fő az udvariasság, az emberi magatartás. És az, hogy az ember következetesen végrehajtsa, amit a munkaköre előírt. (kátai) mint mi, még jó, hogy az igazságos döntés érdekében a döntés, és díjazás két csoportra osztva történt. Pincegazdaság: 1. Mindszér Balázsné, 2. Birincsik Edit, 3. Török Lajos. Dohánygyár: 1. Nagy Beáta, 2. Fajcsák Sándor, 3. Vincze Lászlómé. A helyezettek értékes könyvjutalomban részesültek — akik viszont nem értek el helyezést egy üveg „kár szomorodni”-! kaptak vígaszdíj- kiémt. Az est további részében feloldódott a hangulat és a verseny izgalmait 1—2 pohár jó egri borral öblítettük le. — MGY — Születésnapjukat ünnepelték május hóban tqpiv» Ebből az alkalomból jó egészséget és sok boldogságot kívánunk: Bodó Gáborné sz. Jászberényi Erzsébet, Cserven Kálmánná sz. Bérezi Ilona, Csu- torás Sándor, Fejes Sándorné sz. Trezsenyik Anna, Fodor Jánosné sz. Szabó Rozália, Gyenge Józsefné sz. Erdélyi Mária, Herczeg Magdolna, Jenei Györgyné sz. Mezei Rozália, Kaszás Imre, Kelemen Antal, Majoros Rozália, Mészáros Jánosné sz. Balcza Irén, Molnár Istvánná sz. Csőke Mária, Molnár Józsefné sz. Tamásfalvi Mária, Pallagi Lajosné sz. Viktor Erzsébet, Pogonyi Sándorné sz. Palla Mária, Romány Sándorné sz. Zahorecz Mária, Simon Mihályné sz. Sándor Margit, Szántási Jánosné sz. Dobrányi Irén, Szersdi Györgyné sz. Szegedi Rozália. z—a EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: TÓTH jOZSFE. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-48. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utca 3. Készült: a Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utr» * Igazgató: SÓLYMOS JÓZSEF A portás
