Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-03-01 / 3. szám

Amit a dohányról tudni kell

A dohányzás eredetével és történetével foglalkozó tudomány egyöntetűen állapítja meg, hogy a dohányzás elterjedése egybeesik Amerika felfedezésével, így a dohány eredetét is Amrikából származtatják. Nem minden dohánynak Amerika az őshazája, mert Ausztráliában ma is lehet találni vadonélő dohánynövényt. A feldolgozásra kerülő dohányok, a ma termelt dohányfajták azonban majdnem kizárólag Közép- és Dél-Amerilkából származtak át más földrész- szekre, így Európába is.

A növényrendszertanban nevét egy Jean Nicot de Vil- lemain nevű lisszaboni követtől kapta. 1561-ben Medici Katalinnak ajándékba do- hánymagot, dohánylevelet és porított dohányt küldött.

dohányzás szokása rohamosan terjedt. Annyi biztos, bogy a XVI. század végén már hazánk legtávolabbi részein sem volt ismeretlen.

Vannak, akik hazánkban a dohány elterjedését Apafi Mihály erdélyi fejedelem nevéhez kötik, aki a budai pasától kapott először dohányt ajándékba. Az irodalom szerint valószínű, hogy valamelyik fejedelem kapta ajándékba a dohánymagot és annak szaporítása a királyi 'kertekben történt. Kezdetben valószínű, hazánkban is inkább gyógynövényként használták, csak később terjedt el a dohányzás említett három formája.

Egyes országokban szigorúan tiltották a dohányzást, de elterjedésében ez csak

Kezdetben a királyi kertekben mint gyógynövényt és dísznövényt termesztették. Abban az időben általános gyógyszerként használták. Fejfájás, 'hasfájás és gyomorgörcsök esetén zöld dohánylevelekkel borogatták a fájdalmas testrészt. A XVI. században a dohányzásnak háromféle módja honosodott meg: szivarozás, pipázás és burnótozás, vagy tubákolás. Nem volt a világon még egy olyan élvezeti cikk, amely ilyen rohamosan terjedt volna el az egész világon.

Nem teljesen tisztázott, hogy hazánkban ki honosította meg az első dohánynö- vmyt. Az irodalom szerint állítólag a spanyol seíédcsa- patok útján vettek róla tudomást legelőször a magyar katonák, általuk azután a

olaj volt a tűzre. Hazánkban is a Gyulafehérvári Országgyűlés törvényt hozott a dohányzás megtiltására

(VII./1670), mely szószerínt a következőket mondja: „A tobák megtilalmazásáról s a ki behozná, annak büntetéséről kijelentvén, hogy ki akár pipával, akár prul él vele. ha nemes ember 50, pap ÍZ, paraszt 6 magyar forintot fizessen.” A világi- és egyházi hatalmak tilalmai nem tudtak véget vetni egy országban sem a dohányzás elterjedésének. Sőt később rájöttek, hogy a dohány termesztése, a dohányárusítás megadóztatása komoly bevételi forrást jelent az áiiamIÍ ö#,« a / d n Kiig i l4Í*UkxiUon

ABSZOLÜT FÖLDJÁRADÉK:

A tőkés mezőgazdaságban, az ott megtermelt értéktöbblet (l)egy ré:ze, amelyet a földtulajdonosok sajátítanak el a még megművelt legrosszabb földek után fizetett bérleti díj formájában.

A tőkés mezőgazdaságban általában alacsonyabb a tőkeösszetétel (2), mint az iparban, ezért a mezőgazdasági termékek értéke magasabb a társadalmi termelési árnál, s a mezőgazdaságban megtermelt értéktöbblet meghaladja az ott befektetett tőkére jutó átlagprofitot (3). A földimagántulajdon monopóliuma meggátolja a tőkék (a pénz) szabad áramlását az ipar és a mezőgazdaság között emiatt a mező- gazdaságban megtermelt értéktöbblet egészében a mezőgazdasági termékek árában realizálódik, tehát nem vesz részt az átlagprofit kialakulásának folyamatában.

A napi termékek ára tehát nem termelési áruk (önköltségük), hanem a legrosszabb földeken termelt mezőgazda- sági termékek értéke körül ingadozik.

1. ÉRTÉKTÖBBLET:

A tőkés gazdaságban a bérmunkás által megtermelt érték és munkaerejének értéke (ill. munkabére) közötti különbözet, amelyet a tőkés ellenérték nélkül elsajátít.

2. TŐKEÖSSZETÉTEL:

Az állótőke (gép, ingatlan, épület) és a váltakozó tőke (forgóeszköz, pl. dohánykészlet) aránya a lekötött tőkén belül.

3. ÁTLAGPROFIT:

Szabad versenyen alapuló tőkés gazdaságban a befektetett tőkére — annak nagyságának arányában — jutó értéktöbbletrész.

4. REALIZÁCIÓ:

Amikor a megtermelt árut, terméket a vállalat értékesíti a vevőnél.

Szerkesztő: Szigeti Zoltán

háztartásnak és egyre több országban kialakult az „egyedáruság”, ahol a dohány termesztését, feldolgozását és értékesítését az állam egyedüli hatáskörében tartja.

A XVIII. század első felére már hazánkban is kialakulnak a dohány termő körzetek. Különösen kiemelkedő minőségű dohányt termesztettek 1742. évben az aldeb- rői körzetben. 1780-toan kezdődött meg Heves megyében Kompoltom, Kápolnán, Szalök, Demand, Kerecsend, Mak'lár községekben a dohánytermesztés. Ezen a területen olyan jó minőségű dohányt termesztettek, amely az egész országban keresett volt, sőt külföldön is.

Magyarországon 1851-ben szabadon termeszthetett bárki dohányt, 1851-től az „egyedáruság” intézmény hatálya hazánkban is kiterjedt, egészen 1867-ig, ami- koris megalakult a Magyar Dohányjövedék. Ez időponttól kezdve csak a Magyar Dohányjövedék engedélye alapján lehetett dohányt termelni, feldolgozni és forgalomba hozni.

Huszti Ferenc főmérnök

Üdülés

Jugoszláviában

Lehet jelentkezni a Zágráb—Rovin (tengerpart) 11 napos kirándulásra 1972. június 25-ig.

Üdülési összes költség: 2 ezer 700 forint, amely magában foglalja útiköltség, szállásdíj (2 ágyas szobák), étkezési díj, útlevél, idegen- vezető.

Az érdeklődők jelentkezhetnek Légrádi Lászlónál, aki bővebb felvilágosítást is tud az úttal kapcsolatban nyújtani.

A felszabadulás után a légoltalmi árok helyén társadalmi munkában készült el a jelenlegi strandmedence. Az avatáson azok a dolgozók fürödtek először, akik a legnagyobb részt vállalták az építőmunkából. Közéjük tartozott Szabó András, jelenlegi meo-csoportvezető is. Azonban nadrág nem lévén nála, egy kölcsön gatyában fürdött, amibe kétszer is belefért volna. Amikor egy parádés csukafejessel a vízbe ugrott, a nagyméretű gatya önállósította magát, lecsúszott. Bandi barátunk lázasan kereste a víz alatt a gatyát. A parton nagy riadalom támadt, mert attól féltek, hogy nem tud úszni. Végül meglett a gatya. Bandink víz alatt fel is húzta. Az akkori üb-titkár az izgalomtól még kissé sápadtan kérdezte tőle:

Megtörtént

— Tudsz te egyáltalán

úszni?

— Tudok, de nagy nyilvánosság előtt csak gatyában!

★

Az alábbi történet szenvedő „hőse” én voltam. Már abban az időben is igen finnyás gyomorral rendelkeztem, s részben emiatt, részben édesanyám lágyszívűsége miatt elég finom tízóraikat hordtam. Így aztán cserélgetésbe nem nagyon szívesen mentem bele, mert ugyan ki az a bolond, aki vajas téliszalámis zsömlét, lekváros kenyérért elcserél? Óvtam is a tízóraim minden eszközzel.

Az egyik nap kezdenék enni, de hiányzik a kenyér mellől a pár gyulai. Nagy orditozás, gyanúsítgatás és nevetés. Pók Paliék kitartóan fölfelé, a mintegy 4 méter magasan levő gőzvezeték csőre néznek. Ott csüng a gyulai. Szerzek egy létrát, felmászok a kolbászhoz. Paliék megrázzák alattam a létrát, ijedtemben megmarkolom a csövet. Ezek mikor látják, hogy fogom a csövet, a létrát annak rendje módja szerint elviszik alólam. Én lógok a csövön, 4 méter magasan.

A zsivajra kinézett a főmérnök, akivel az irodánk szomszédos volt. Atyai, de intő hangon szólt rám:

— Pistukám nem gondolod, hogy a „lógásnak” ez a formája még laikusoknak is szemet szúr?!

(R-V)

Dohányipari szakközépiskola Debrecenben

A MÉM Szakoktatási Felügyelősége az 1972—73-as iskolai évben lehetőséget biztosít a dohányipari szakközépiskola beindítására a

debreceni Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben. Az első osztály beindításához legalább 30

fő jelentkezése szükséges. A dolgozók szakközépiskolájának első osztályába azt lehet felvenni, aki igazolja, hogy:

a) az általános iskola 8. osztályát sikerrel elvégezte, vagy azzal egyenlő értékű iskolai végzettsége van;

b) beiratkozás évének augusztus 31. napjáig a 17. életévét már betöltötte;

c) a választott szakmára (szakirányra) előírt egészség- ügyi követelményeknek megfelel;

d) a szakközépiskola szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve ezzel egyenértékű szakmai végzettséggel rendelkezik;

e) munkaviszonyban áll.

A d) pontban megkívánt

végzettség hiányában is felvehető az a jelentkező, akinek munkakönyvvel igazolt, legalább háromévi szakmai gyakorlata van, ha az

a)—e) pontban előírt egyéb feltételeknek megfelel és sikeres felvételi vizsgát tett.

A képzési időtartam 4 év, a szorgalmi idő 33 hét. A tanév időbeosztása általában a rendes korúak tanévének időbeosztásához alkalmazkodik. A tanulók egyéni tanulását heti 1 alkalommal tartott, 5—6 órás konzultációk segítik, Debrecenben. Ezenkívül havonta egy alkalommal 4—6 órás laboratóriumi stb. gyakorlati foglalkozás is lesz. A levelezők tanulmányi eredményét a negyedévenként megtartott beszámolókon elért eredmény és az év végi vizsgán adott feladatok és dolgozatok adják. A negyedik év elvégzése után a hallgatók szakközépiskolai érettségi vizsgát tesznek, a szerzett érettségi bizonyítvány azonos értékű a rendes korúak szakközép- iskolában szerzett végzettségével.

A jelentkezettek a 150/1971 (MK. 14.) MM. sz. utasítás 5. pontjában előírtak szerint magyar nyelv, matematika és szabadkézi rajzból felvételi vizsgát tesznek, amelyet előreláthatólag 1972. szeptember 15-ig kell lebonyolítani.

„Első fecske” ezen a címen közölt róluk már jó sok évvel ezelőtt egy kis ismertetést a helyi sajtó. Igen, elsők voltak a brigádmozgalomban, gyárunkon belül az első nji szocialista brigád. Sok idő — számokban 10 év — telt el azóta, és az akkori 6 fővel szemben pillanatnyilag 7 fő dolgozik a kollektívában. Fehér Gyu- láné brigádvezető, Király Józsefné, Várhegyi László- né, Varga Miklósné, Sütő Rafaelné, Szentgyörgyi Józsefné és Nagy Sándorné. A brigád a szivargyártásnál működik és különleges, látványos termelési vállalásoÚjra az.,elsi fecskéiről“

lyek a kiállításokon és a „Kiváló Áruk Fórumá”-n díjakat nyertek.

Sokat fejlődött a brigád megalakulása óta. A fejlődés elismerése a sok szép kitüntetés is: Fehér Gyulá- né brigádvezető a „munka- érdemrend bronzfokozatát nyerte el 1965-ben, Király

kát éppen ezért nem is tud tenni. Annál inkább élenjár a társadalmi munkában, a bensőséges brigádélet fejlesztésében. Ezért termelési téren főleg minőségi vonatkozású eredményeket is sokat tud felmutatni. Védnökséget vállaltak például a Tünde, Novitás, Pilvax szivarok bevezetésekor, ameJózsefné az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést érdemelte ki, Várhegyi Lászlóné 1970-ben miniszteri dicséretben részesült.

Jellemző a brigád termelésben való helytállására, hogy minden tagja elnyerte már a Kiváló dolgozó kitüntetést. Társadalmi munkára tett vállalásaikat rendszeresen túlteljesítik. A megalakulásuk utáni években a Heves megyei Csecsemőotthonban patronálták a gyermekeket, majd amikora szivargyártás idősebb dolgozói elég nagy számban nyugdíjba vonultak, a brigád áttért a fzlvargyártási nyugdíjasokkal való foglalkozásra, azok patronálására. De a gyáron belül is igen segítőkészek, minden rendezvénynél lehet rájuk számítani, és a jubileumi ünnepségek során is lépten- nyomon a rendezők között láttuk a brigád tagjait.

Ezenkívül a tapasztalataikat sem rejtik véka alá, segítik a szivarágazat másik két szocialista brigádját és szívesen segítenek bármikor, bármely brigádnak, ha hozzájuk fordulnak az évek alatt felgyülemlett sok-sok tapasztalatért. A brigád egyszerű munkásasszonyokból áll, de azért vagy talán éppen azért a tanulást nem hanyagolják. Évről évre valamilyen formában állami oktatásban, vagy szakmunkásképzésben, mint jelenleg is, r_!3izL vssznet, mr^iozzá igen aktívan. Az elnökség- ben ' a rendezvényeken sokszor ott lehet látni a brigád tagjait. A lendületük nem tört meg, bár problémáik is voltak az elmúlt év során. 1971-ben talán még többet produkáltak, mint bármikor ezelőtt. Nem akarunk elébe vágni a kiértékelésnek, de a brigád eredményeinek ismeretében nem csodálkoznánk, ha magas brigádkitüntetésre javasolnák az illetékesek, és ezt el is nyernék.

(—i —S)

A szakközépiskolát végzetteknek joguk lesz a technikumi minősítést megszerezni, melyet külön jogszabályban meghatározott módon végeznek el. 27/1965. Korm.- rendelet 22. paragrafus (b) bekezdés).

Az Egri Dohánygyárból Mészáros Terézia, Sinkó Jolán, Molnár Erzsébet, Kaszás Tiborné, Bukucs Anna, Molnár Miklósné, Nyáry József és Popovics Zoltán kérték felvételüket. A vállalat nevezett dolgozók felvételét javasolta és továbbította a jelentkezéseket.

Már ismeretes, hogy a dohánygyárból kellő számban történt jelentkezés, mintegy 40 dolgozó kérte felvételét és így a levelező tagozaton 1972—73. tanévben az oktatás beindul.

Fialkovics István

személyzeti vezető

Jogi

in iiáCKiuló

A munkahelyen és a munkahelyen kívüli beszélgetések során sokszor vetődik fel a munkaviszonnyal, a bérezéssel, a kollektív szerződéssel, törzsgárda-szabályzat- tal és a különböző segélyekkel kapcsolatban tisztázásra szoruló kérdés. Azt is sokszor lehet tapasztalni, hogy az ilyen kérdésekkel kapcsolatban — bár jóhiszemű — de végül is félrevezető, vagy félreérthető álláspontok hangzanak el és terjednek el a dolgo^k között.

Üzemei újságunkban szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy minden dolgozónk, akinek a munkaviszonnyal kapcsolatban, vagy esetleg más — közérdekű vagy magánérd ckü — kérdések tekintetében választ szeretnének kapni, azt a törvényességnek megfelelően, a lapunk hasábjain keresztül megkaphassák.

Kérjük ezért dolgozóinkat, hogy ilyen jellegű kérdéseiket írásban juttassák el a szerkesztő bizottsághoz a titkárságon, a közgazdasági és szervezési osztályon, vagy az igazgatási és jogi osztályon keresztül.

A szerkesztő bizottság.

EGRI DOHÁNYGYÁR

az Egri Dohánygyár lapja.

Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44.

Felelős kiadó:

TÓTH JÓZSEF.

Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési dij egy évre 12 forint.

Szerkesztőség:

Egri Dohánygyár. Telefon: 11-40.

Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat.

Eger, Beloiannisz utca 3. Készült:

a Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor ul a 4.

Igazgató:

SÓLYMOS JOZSEÍ