Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
flz Egri Dohánygyár gazdasági és mozgalmi veze.őségének egvHnes (elhívása a gyár dslgozáínoz Ez évben december 30-án ünnepli megalakulásának 50 éves jubileumát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Ez az évforduló méltó alkalom arra, hogy gyárunk dolgozói újabb helytállással bizonyítsák felelősségérzetüket, hűségüket a szocializmus építésének közös ügyében. Vállalatunk csatlakozik a megyei pártbizottság október 23-én a Népújságban megjelent felhívásához és az alábbi részletes vállalások szerint, újabb munkasikerekkel emlékezik meg e nagy jelentőségű évfordulóról: 4 A KB 1911. december 1-i határozatának alapján, átszervezett munka- verseny és szocialista brigádmozgalom vállalásainak túlteljesítésével biztosítjuk: a) 1972. éves termelési értéktervünk 103 százalékos b) az egy főre eső termelési értéktervünk 102 százalékos alakulását. A programszerű és fokozott üzem- és munkaszervezési tevékenység segítségével, a hatékonyság-tartalékainak feltárásával biztosítjuk, hogy a korrigált vállalati eredmény még a fejlődőén előirányzott tervünknél is 10 százalékkal kedvezőbben alakuljon. 3 A kiemelt gyártmá- • nyok minőségi mutatója az előirányzott 3,40 mutató helyett kedvezőbben 3,42-re alakuljon. Biztosítjuk a zavar- "*• tálán átmenetet az 1973. évre. Előkészítjük a közönség igényeinek megfelelő gyártmánystruktúra- feltételeinek biztosítását. (Filteres Symphonia-terme- lés növelése.) IC A minőség továbbja- vitása, a selejtkép- ződés csökkentése, a gazdaságosabb termelés elősegítésére, a dolgozók széles köreinek bevonásával előkészítjük és 19/3. január 1-ével bevezetjük a „DH”-munkarend- szert a filterrúd'gyártáson és a szivarágazaton. (A cigarettagyártáson beindított kísérletek továbbfejlesztését egyidejűleg biztosítjuk.) Felhívjuk dolgozóinkat, szocialista üzemrészeinket, brigádjainkat, hógy részvállalásaikkal csatlakozzanak a jubileumi munkaversenyhez. .így munkavállalásainkkal méltóképpen fejezzük ki barátságunkat a Szovjetunió iránt és egyben gazdasági eredményeink gyarapításával elősegítsük vállalatunk, megyénk, iparunk és szocializmust építő hazánk további boldogulását. Domán László igazgató s. k. Kaszás Imre párttitkár s. k. Bárdos Józsefné szb-titkár s. k. Munkás-műveltség Szeptemberben a felnőttoktatás is megkezdődött az iskolákban. Az állami oktatásnak központi kérdése: hogyan alakul a benne nászt vevő munkásak száma és aránya ? Magyarország az iskolázottság tekintetében már évekkel ezelőtt elérte az európai átlag színvonalat, A közműveltségünk heilyes értékeléséhez azonban azt tudni kell, hogy az ötmillió aktív kereső (1970-es adat) 39 százaléknak. tehát csaknem kétmillió dolgozónak nem volt meg a 8 általános iskolai végzettsége. Ez a hatalmas szám önmagában is elszomorító, hátha még hozzátesszük, hogy közülük kilencszázezer a 16—39 évesek száma, akik szintén nem végezték el< a 8 általános iskolát. Az országos helyzet nagyjából az, hogy az alapiskolája nincs meg a szakmunkások egyharmadá- nak, a betanított munkások felének és a segédmunkások kétharmadának. A társadalmi igény és érdek azt követelné, hogy évről évre növekedjen, de legalábbis ne csökkenjen azoknak. a száma, akik újra beülnek az iskolapadba, hogy pótolják a mulasztottakat. Mégis évről évre kevesebb a dolgozók általános iskolájában tanuló felnőttek száma. A nyolc általános a műveltség megalapozásának legfontosabb eszköze és feltétele, bármifajta szakmai képzésnek is. Okvetlen fel kell figyelni arra, hogy nagy tömegek váltak közömbössé, érdektelenné műveltségük fejlesztése és szakmai képzésük megszerzése iránt. Egyik oka ennek a jelenségnek véleményem szerint lehet az egyre inkább általánossá váló anyagi jólét és anyagi biztonság, melynek bekövetkezése az emberek többségében eltompítja ambíciójukat műveltségük, szakmai tudásuk fejlesztésére. Az munkahelyi vezetői ösztönzés is. Tehát a felnőttoktatás és szakképzés üzemi problémái még nem emelkedtek a gazdasági és művelődéspolitikai kérdések rangjára. Az Egri Dohánygyárban is 39 százalék a 8 általános alatti iskolai végzettség aránya. Ez év szeptemberében üzemünkben is beindult az általános iskola 7 osztálya, 24 nő részvételével. A lemorzsolódás már egy'hónap múlva jelentősen mutatkozik. Az asszonyok megijedtek, nincs elég önbizalmuk, nem bíznak saját erejükben és képességeikben. Nagy szükség van a társadalmi szervek segítő és bátorító figyelmére, hogy ezek a bátor asszonyok, akik üzemünkben is megtörték ezt a közömbösséget a tanulás iránt és befejezzék ezt az iskolát, példamutatásukkal pedig ösztönözzék társaikat. Szocialista együttműködési szerződést kötött vállalatunk és az Egri Vármúzeum Á Vármúzeum egyik múzeumi termében 1972. október 27-én délelőtt ünnepélyes körülmények között került sor a szocialista együttműködési szerződés megkötésére Az előzetes megbeszélések alapján a szerződés példányait az egri Vármúzeum részéről Bakó Ferenc, vállalatunk részéről pedig Domán László igazgató elvtársak írták alá. A nagy jelentőségű szerződés aláírásánál jelen voltak még vállalatunk részéről Szarvas Aladár szb-titkár- helyettes és Sóki Mihály műszaki osztályvezető, aki majd a későbbiek során a szerződésben foglaltak alapján a koordináló és képviselő szerepet tölti be. A szocialista együttműködési szerződés életrehívásá- nak célja, hogy az Egri Vármúzeum kulturális feladatainak teljesítéséhez szükséges — meghatározott — műszaki előfeltételek biztosítása, ugyanakkor az Egri Dohánygyár dolgozói kulturális és helytörténeti ismereteinek bővítése, illetve az Egri Dohánygyár történeti emlékeinek felkutatása és feldolgozása. E nemes célok megvalósítása érdekében az Egri Dohánygyár az Egri Vármúzeum és a hozzá tartozó Gárdonyi-ház területén és helyiségeiben szükségessé váló — szakipari jellegű — karbantartási munkákat szakszerűen és folyamatosan elvégzi, az Egri Vármúzeum pedig egyrészt az Egri Dohánygyár szocialista brigádjai részére szervezett múzeumlátogatásokhoz szakszerű vezetést, illetve kíséretet biztosít, másrészt tudományos munkatársai felkutatják, rendszerezik és bemutatásra előkészítik az Egri Dohánygyár múltját és fejlődését dokumentáló emlékeket. A Vármúzeum biztosítja szocialista brigádjaink és hozzátartozóik részére díjtalanul a Vármúzeum és a Gárdonyi-ház megtekintését. A szerződő felek a szerződés aláírásakor elhatározták, hogy 1973. október havában — legkésőbb október 31-ig — megvizsgálják az együttműködés addigi eredményeit és tapasztalatait, s ettől függően döntenek a szerződés esetleges meghosszabbításáról. A szerződés igen nagy jelentőségű lehet a szocialista brigádok életében. Meg van a lehetőségük szocialista brigádjainknak, hogy megismerkedjenek Eger város dicső múltjával, kiváló szakemberek közreműködésével. Kívánjuk, hogy szocialista brigádjaink ezt a lehetőséget jól használják ki tudásuk és műveltségük fejlesztésére. Szigeti Zoltán országnak azonban már most a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához is — a későbbiekben raéginikáb'b —, egyre több szakmunkásra, művelt- és képzett dolgozókra van szüksége. A dolgozók közömbösségének és érdektelenségének másik oka, hogy az általános iskolai műveltség pótlása és a szakmai továbbképzés iránt nemcsak a személyes érdekeltség a kevés, de és ez országosan igaz, hiányos a Nagyon sok fiatal, közöltük gyárunk dolgozói is, panaszkodik, hogy kevés lehetőség min kultúrált szórakozásra. Talán vannak, akik nem is tudják, hogy itt, gyáron belül is nyílik erre alkalom. A KISZ-klub, a gyártási épület, túlsó oldalán található. A bejáratot már mesz- sziről meg lehet ismerni a sárga műanyaglapokról. Itt kell leereszkedni a pincébe. De sötét folyosók és poros benyílók helyett egy kedves, világos, meleg helyiséget láthatunk. A falakat ötletes világítótestek, rajzok és lemezborítók díszítik. Beszélgetéshez, olvasáshoz kis asztalkák és Mert egyelőre hiányos az egyéb ösztönzés. (Az oktatás ingyenessége, idő biztosítása és tanszerellátáson kívül.) A párt- és kormányhatározatok feladatul tűzték ki kidolgozni a felnőttoktatás sajátos pedagógiai módszereit, közművelődési és alapozó tárgyait és nem utolsósorban érdekeltségi rendszerét. Valami új elkezdődött a felnőttoktatásiban, ami igen reménykeltő és sürgető. ülőkék állnak rendelkezésre. Hosszú lábú látogatóink is elhelyezkedhetnek a kényelmes fotelekben. Nemcsak a csendes szórakozásra van lehetőség. Lemezjátszó, magnó, rádió és a hozzátartozó erősítővel, számos lemez és magnószalag várja az ifjú zenerajongókat. Klubnapokon jéghideg sört ihatnak az erre szomjazok. A klub programja változatos, mindenki megtalálhatja az igényének megfelelőt. Fiatalok! Figyeljétek a gyári lapban közölt programot, s ha valamelyik érdekel benneteket, gyertek. Mindenkit szeretettel vár a klubvezetőség. Takács Klára Berecz Istvánná Bemutatom a KlSZ-klubot Hozzászólás: Milyen is az üzemi étkeztetés ? Mi magyarok, mindannyian szeretjük a jót, az ízletesen elkészített ételt. Szeretjük magunkat, főleg a hasunkat. Igényesek is vagyunk, nem is kicsit. Bizonyítja ezt az a sok itt dolgozó és gyárunkban nem dolgozó, de itt ebédelő dolgozók véleménye is, amit írásba foglalva a konyhán rendszeresített „Észrevételek” füzetben olvashatunk. Csupa dicséret, megelégedettség csendül ki az elismerő sörökből, Régi dohánygyári dolgozók és itt étkezők véleménye szerint a lehetőségekhez képest az ebéd minősége jó, elkészítésük ízletes. A főzés művészet, a szakács az íz mestere. A művészetben nem sikerül az alkotónak mindig remeket alkotnia, a konyha művészeinek sem sikerülhet mindig. A lehetőségek is korlátozottak. De hadd idézzek az említett füzetből: „Nagyon meg vagyunk az ebéd minőségével, mennyiségével elégedve.” Ehhez a bejegyzéshez a megyei bíróság dolgozói csatlakoznak. „Nagyon meg vagyunk elégedve az ebéd ízével...” „Az étel minősége és mennyisége kifogástalan.” „Nagyon meg vagyunk elégedve az ebéd ízével és a felszolgálással.” változatos étrend Az étrend változatossága a lehetőségékhez mérten jó. Idézek az „Észrevételek” füzet 6. oldaláról: „A konyha által főzött ételek minősége és mennyisége jó, elegendő és változatos.” Nyolcadik oldal: „...az ételiek íze, minősége kifogástalan, az étrend változatos, 10. oldal: „... ízletes és változatos...” stb. Sorolhatnám a megkérdezett és meg nem kérdezett étkezők véleményét az étrend változatosságáról. Zöldfőzelék ritkaságát né- hányan valóban kifogásolták, de akik rendszeresen étkeznek, tapasztalhatják, hogy viszonylag gyakran, a nyári időszakban 4—6 naponként az asztalra került. Június, július hónapban például 7-én spenót, 13-án borsófőzelék, 15- én zöldbabfőzelék, 19-én tökfőzelék, 23-án burgonyafőzelék, 28-án spenót, július hónap 1-én gyümölcsfőzelék, 7-én zöldbabfőzelék, 11-én gyümölcsfőzelék, 13-án tökfőzelék stb. sorolhatnám az egész idei nyár zöldfőzeléík- menüjét. Gyümölcs — aki rendszeresen vásárol a piacon, tudja — ebben a szezonban kevés és drága volt. Sütemény kéthetenként kerül az asztalra. A konyha tisztasága mindenkor kifogástalan. A tisztaság hivatalos őre a Heves megyei KÖJÁL. Ellenőrzéseit 'követő 'bejegyzések, vélemények, de elsősorban a dolgozók, főleg — és azt szeretném hangsúlyozni —, a rendszeresen és régen itt étkező dolgozók véleménye is alátámasztja kijelentésemet. Ezek a régen és rendszeresen üzemi konyhákon étkező dolgozók tudják csak igazán és elsősorban elbírálnia konyhai dolgozók munkáját. Az „Észrevételeit” füzetben olvashatjuk a következőket, a konyha és az étterem tisztaságáról, a kiszolgálásról: „Tisztaság és rend jellemző az étteremre.” „A kiszolgálás és a tisztaság kifogástalan.” „A terítés ízléses’, tiszta .. „... örömmel tapasztaltam a higiénikus terítést és felszolgálást. „Nagyon meg vagyunk elégedve az asztalok higiéniájával.” A KÖJÁL bejegyzéseiből is néhányat nézzünk meg: 1971. július 5-én. „Az általános tisztaság megfelelő”, 1972. június 28-án: „A konyha általános rendje, tisztasága megfelelő, tiszta, rendes...” 1972. szeptember 28-ám: „A konyha általános tisztasága megfelelő.” Ezekhez az írásos megnyilvánulásokhoz kommentárra nincs szükség. Elegendő mennyiség Konzervet egyáltalán nem használunk, kizárólag frisset és Mirelité árut dolgozunk fel. A rizs főzése hetenként indokolt, tekintve a köretek fajtái korlátozottak. Az étel mennyisége az általános vélemény szerint elegendő. Mégis van, aki kevesebbet, van aki többet eszik. CSsak helyeselni lehet a kiszolgálók emberismeretét, az étkező befogadóképességének ismeretét. Nem attól vonjuk meg az ételt, aki a rendes adagot kapja, hanem annak adnak többet — persze a reális lehetőségek felmérése mellett —, aki többet tud megenni. Megjegyzem azonban, hogy aki csak egy pillanatra is benézett az üzemi konyhánk ajtaján az ebéd tálalásakor, láthatja, hogy a kiadagoló előre nem tudja, kinek az asztalára kerül az étel, tehát egyformán mér. A pótfeltét mindenképpen — kalóriáját és értékét tekintve is — egyenértékű minden esetben a menüben kiírt feltéttel. Zöldborsós szelethez, tejfeles húsokhoz savanyúságot nem adunk. Minden egyéb húskészítményhez vagy savanyúságot, vagy befőttet, vagy gyümölcsöt kapnak az étkezők. Étrend — előre A következő hét étrendjét elkészíteni előre nem lehet. Az étrendet csak a már beérkezett ételféleségekből lehet véglegesen és biztonságosan összeállítani. Például a Mirelité árut a felhasználó hét előtti hét, hétfőjén rendeljük meg, ami a felhasználó hét hétfőjén vagy csütörtökön érkezik meg. így legkorábban csak a Mirelité árúhoz felhasználható ételféleségek, hétfőn, a hét első főzési napján állnak rendelkezésre. Vagy a hús az előző hét csütörtökén kerül megrendelésre és hogy a megrendelt f éleségekből mi és menynyi érkezik be, azt csak a következő hét hétfőjén, szerdáján én pénteken lehet megtudni. Látható tehát, hogy a két menü megvalósításának is számtalan akadálya lehet, ez csak egy. A zöldségféléket a MEZÖ- KER-en keresztül a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől vásároljuk. Egy adott mezőgazdasági szövetkezettel szerződést kötni azonban nem lenne célszerű, mert egy szövetkezet nem tud zavartalanul, minden alkalommal, minden szükséges zöldfélét biztosítani. A cikkben feltett egyéb kérdésekre Jászi Gusztáv főkönyvelő elvtárs és Bárdos Lászlóné konyhavezető kimerítően válaszoltak A magam részéről a konyha dolgozóinak munkájával meg vagyok elégedve, én magam is egy évtizede az üzemi konyha főztjét eszem. Azok, akik ismerik városunk viszonylatában az üzemi konyhák működését, tisztaságát, tudják és észre is veszik, hogy a mi üzemi konyhánk minden tekintetben, de elsősorban a tisztaság és a rend tekintetében mindenképpen az elsők közé tartozik. Végezetül ismét az „Észrevételek” füzetet lapozom fel, ahol a következőt olvashatjuk: „Köszönjük a konyhai dolgozók áldozatos munkáját”, és megállók annál a bejegyzésnél, amit én magam is szívből kívánok, miszerint: „Szeretném, ha ez az állapot még nagyon sokáig tartana!” Ferencz József
