Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-11-01 / 11. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA L évfolyam, 11. sxám ARA: 1,— FORINT ion. november hé EGRI DOHÁNYGYÁR A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját ünnepeltük Kitüntetések, jutalmazások az ünnepségen November 4-én bensőséges ünnepség keretében emlé­keztek meg a gyár dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójá­ról. Az ünnepséget Jászi Gusz­táv, a gyár pártcsúcsvezető- ségének tagja nyitotta meg, majd Kaszás Imre, a csúcs­vezetőség titkára tartott ün­nepi beszédet. Megemlékezett a pétervári proletariátus 55 évvel ezelőt­ti felkeléséről, méltatta az októberi szocialista forrada­lom jelentőségét, hangsúlyoz­ván, hogy 1917. november 7-e új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Ezután méltatta a magyar —szovjet barátságot, a Szov­jetunió szerepét, azt a se­gítséget, amelyet a Szov­jetunió nyújt a szocialista országok fejlődéséhez. Beszéde végén felhívta a gyár dolgozóinak figyelmét, hogy a Szovjetunió ez évben ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját, amelyet a He­ves megyei pártbizottság fel­hívásához csatlakozva a gyár dolgozói, szocialista kollektí­vái is méltóképpen készül­nek megünnepelni, köszön­teni. Ezután került sor a ki­tüntetések és a jutalmak át­adására. Elsőként Márkus Gyulának és Ürge Lászlónak adta át a csúcsvezetőség tit­kára a Magyar Szocialista Munkáspárt oklevelét,, amely a 25 éves párttagságukat kö­szönti a kitüntetetteknek. Eredményes munkájukért a következő pártmunkások ré­szesültek még jutalomban: Becskei Józsefné, Szabó Lászlóné, Szabó Tiborné, Ko­vács Imréné, Petruc Ilona, Szarvas Aladárné, Szabó Istvánná, Gömöri Istvánná, Molnár Irán, Molnár Jenő, Kuborczik József, Markovits Gyula, Fiklóczi István, Csu- torás Sándor, Bojtor Sándor, ás Újlaki Sándor. Huszti Ferenc, a gyár fő­mérnöke ezután Bárdos Jó- zsefná szb-titkárnak adta át a jutalmat, s ugyancsak adta át Czegládi Lászlónak a KISZ-vezetőség tagjának a Kiváló ifjúsági vezető ér­demérem kitüntetést. Kiemelkedő pártoktatási munkájukért a következők részesültek jutalomszabad­ságban: Török Lajosné, Bá­rány Tibor ás Fialkovlcs Ist­ván. Ezt követően került sor a törzsgárdajelvények átadásá­ra. ARANYJELVÉNYES törzs- gárdatágok: Bodnár István­ná (50 forint törzsgárdapót- lék, plusz hat nap jutalom­szabadság). Fiklóczki István (50 forintos törzsgárdapótlék, plusz hat nap jutalomsza­badság). Iványi Illés (50 fo­rintos törzsgárdapótlék, plusz hat nap jutalomszabadság). Majoros Andrásné (50 forin­tos törzsgárdapótlék, plusz hat nap jutalomszabadság). . Szabó Andrásné (50 forintos törzsgárdapótlék, plusz hat nap jutalomszabadság). Ürge László (50 forintos törzsgár­dapótlék, plusz hat nap ju­talomszabadság). EZÜSTJELVÉNYES törzs- gárdatagok: Fiklóczki István­ná (5 nap jutalomszabadság), Fülöp József (5 nap juta­lomszabadság). Gyenge Jó­zsef (5 nap jutalomszabad­ság), Gömöri Jánosné (5 nap jutalomszabadság), Gömöri Sándorné (5 nap jutalomsza­badság), Kiss Ferenc (5 nap jutalomszabadság), Lakatos Lászlóné (5 nap jutalomsza­badság), Lipóczi Béla (5 nap jutalomszabadság), Me­zei Istvánná (5 nap jutalom­szabadság), Nagy Sándor (5 nap jutaiomszabadság), Sebe József (5 nap jutalomsza­badság), Simon Emilné (5 nap jutalomszabadság), So- modi Antalné (5 nap juta­lomszabadság), Tóth András (5 nap jutalomszabadság), Ujj Józsefné (5 nap juta­lomszabadság), Vincze Józse- né (5 nap jutalomszabadság). BRONZJELVÉNYES törzs- gárdatagok: Alexa András (4 nap jutalomszabadság), An­tal Sándorné (4 nap juta- i Jomszabadság), Bodnár Jó­zsefné (4 nap jutalomsza­badság), Bóta Gyuláné (4 nalp jutalomszabadság), Don­gó Lászlóné (4 nap jutalom­szabadság), Erdélyi György- né (4 nap jutalomszabadság), Gyenge István (4 nap juta­lomszabadság), Joó Sándorné (4 nap jutalomszabadság), Kocsis József (4 nap juta­lomszabadság), Kormos Sán­dorné (4 nap jutalomsza­badság), Kvecsi Jánosné (4 nap jutalomszabadság), Lip­tai Andrásné (4 nap juta­lomszabadság), Mirkovszki Józsefné (4 nap jutalomsza­badság), Molnár János (4 nap jutalomszabadság), Nagy Lászlóné (4 nap jutalomsza­badság), Pécsi Lászlóné (4 nap jutalomszabadság), dr. Péderi Ferencné (4 nap jutalomszabadság), Rákos Józsefné (4 nap juta- lomszabadság), Román Jó­zsef (4 nap jutalomszabad­ság), Rozsnyai László (4 nap jutalomszabadság), Simon Bernátné (4 nap jutalomsza­badság), Szalai Miklósné (4 nap jutalomszabadság), Sze- redi Györgyné (4 nap juta­lomszabadság), Takács Já­nosné (4 nap jutalomszabad­ság), Várhegyi Lászlóné (4 nap jutalomszabadság), Vár- konyi József (4 nap juta­lomszabadság, Veres Lajosné (4 nap jutalomszabadság), Virágh Kálmánná (4 nap ju­talomszabadság), Zahorecz Sándorné (4 nap jutalomsza­badság. BABÉRJELVÉNYES törzs- gárdatag: Kelemen Antalné (100 forint törzsgárdapótlék), hét nap jutalomszabadság). ZÖLDJELVÉNYES törzs- gárdatag: Bojtor Sándor (3 nap jutalomszabadság), Bo- zsik Bernátné (3 nap juta­lomszabadság), Király Sán­dor (3 nap jutalomszabad­ság), Mirkóczki Gyula (3 nap jutalomszabadság), Pogonyi Ferenc (3 nap jutalomsza­badság), Sváb József (3 nap jutalomszabadság), Torba Imre (3 nap jutalomszabad­ság), Turcsányi Benjáminná (3 nap jutalomszabadság). Október szellemében Vannak történelmi esemé­nyek, amelyek jelentősége kilép egyes országok hatá­rai közül és hatásuk mély nyomokat hagy az egész vi­lág történelmi fejlődésében. E nemzetközi események kö­zött az orosz 'szocialista for­radalom legnagyobb jelentő­sége nem az osztályerőviszo­nyok megváltozásában, ha­nem a társadalom szerkeze­tének gyökeres átalakításá­ban volt. Egy új világ szü­letését, a szocializmus nagy korszakának kezdetét jelen­tette, amelyben megszűnnek az osztályhatárok s a társa­dalom a dolgozók egyenlősé­gén alapuló nagy közösség­gé alakul. Ö tvenöt évvel ezelőtt, 1917 őszén, a világ térképén megjelent az első szocialista állam. Ez az ál­lam az egykori cári orosz bi­rodalom területén jött létre. A hatalom birtokosai a mun­kások és parasztok lettek, akiket eddig a cár, a bur­zsoázia és a földesurak ki­zsákmányoltak. A szovjet állam megte­remtésében kimagasló szere­pe volt Vlagyimir Iljics Le­ninnek és az orosz kommu­nistáknak, akiknek vezeté­sével a cári Oroszország né­pei kivívták a Nagy Októ­beri Szocialista Forradal­mat. Ebben az évben ünnepel­jük 55. évfordulóját ennek a győzelemnek, amely sorsdön­tő volt a földkerekség népei­nek történetében. Az elmúlt több mint fél­évszázad során a Szovjet­unió óriás léptekkel haladt előre és nagy nemzetközi te­kintélyre tett szert. Világ­szerte megnövekedett az ér­deklődés a szovjet nép iránt, amely hihetetlen ne­hézségek leküzdése árán az egykor elmaradt Oroszor­szágból földünk egyik leg­fejlettebb államát teremtet­te meg. Az Októberi Forradalom ügye az elmúlt 55 esztendő alatt kiállta a történelem sokféle próbáját. Ma már kevesen vannak, akik két­ségbe vonják általános, az emberiség egészét érintő je­lentőségét, és kizárólag „sa­játos orosz jelenségnek” te­kintik. Ha vannak ilyenek, azok elvakult, nacionalista alapon szemlélik a világ dolgait. Az Októberi Forra­dalom eszméi és célkitűzé­sei nemcsak a Szovjetunió­ban élnek és diadalmaskod­nak a szocializmus győzel­mében, és a kommunista építés eredményében, hanem a szocialista világrendszer fejlődésében, a nemzetközi munkásmozgalom nagy erejű fellendülésében s a nemzeti felszabadító harcok sikerei­ben is. Annak ellenére, hogy az elmúlt több mint fél évázázad már számotte­vő történelmi távlat, az Ok­tóberi Forradalom kisugár­zása és hatása nem halvá­nyul, nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, mind szélesebb horizontokra ter­jed ki földünkön. Ma már talán nincs is olyan ország a világon, ahol valamilyen formában, ne emlékeznének meg róla. A szovjet hatalom lét- rejötténék — közvet­lenül és közvetve — döntő szerepe van abban, hogy alapvető történelmi folya­matok bontakoztak ki világ­szerte. Djabb 13 ország lé­pett a szocializmus útjára, a szocializmus világrendszerré vált — ez a legfontosabb nemzetközi esemény az Ok­tóberi Forradalom győzelme óta. A szocialista világrend- szer sikeres fejlődése a je­lenlegi időszak együk legfon­tosabb tényezője — ez ön­magában és különösen kö­vetkezményeiben felbecsül­hetetlen értékű. Éppen a történelmi fejlő­désre gyakorolt hatásánál fogva a szocialista világ- rendszer megszilárdítása, ere­jének növelése, védelme és erősítése egyaránt érdeke a haladás minders hívének. A Szovjetunió ebben is orosz­lánharcot vállal magára, és elsőrendű történelmi köte­lességének tekinti, hogy min­den lehető módon hozzájá­ruljon a szocialista orszá­gok egységének és erejének növeléséhez. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz a szo­cialista országok közötti min­den oldalú együttműködés fejlesztéséért, szem előtt tartva, hogy ez egyaránt hasznára van mind a szo­cialista országok közösségé­nek, mind az egyes szocia­lista országoknak. Az imperializmus — az el­lenforradalmi eszközök szé­les skáláját felhasználva — természetesen mindent elkö­vet a szocialista világrend- szer gyengítésére; szüntele­nül fenyegeti az egyes szo­cialista országok biztonságát. A szovjet szocialista nagy­hatalom a szocialista orszá­gok biztonságának legfőbb garanciája. Egyetlen szocia­lista ország népednek sem le­hetnek kétségei afelől, hogy e hatalmas erő nem marad tétlen, ha biztonságukat, szocialista vívmányaikat im­perialista veszély fenyegeti. A szocializmus gondolata ma már a világ minden öve­zetében terjed. Ebben nagy szerepe van a szocialista or­szágok példájának és annak, hogy ezen országok milyen segítséget nyújtanak a szo­cializmusért folytatott küzde­lemhez a nem kapitalista úton haladó népeknek anya­giakban és a tudományos szocializmus tapasztalatai­nak átadásával. Ezért is alapvető fontosságú azok­nak a feladatoknak és prob­lémáknak megoldása, ame­lyek a szocializmus építése során az egyes szocialista országokban és szocialista or­szágok közösségében jelent­keznek. E bben az évben a NOSZF mellett külön hangsúlyt kell, hogy kapjon az a tény, hogy 1922 decem­berében alakult meg a Szov­jetunió, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége. Erről a dátumról jubileumi év keretében emlékezik meg a több mint száz nemzetisé­get magában foglaló szov­jet nép. A Köztársaságok Szövetsége a szovjet hatalom kikáltásának hatodik évében jött létre a világ első szo­cialista állama, törvénysze­rű fejlődésének eredménye­ként. Az egyesülés elméleti megalapozásában és gyakor­lati megvalósításához vezető utak és módok elvi kidolgo­zásában Leniné volt a döntő szerep. Az útmutatásai nyo­mán készült tervezetet az Oroszországi Kommunista Párt plénumán 1922 októbe­rében hagyták jóvá. Ugyan­akkor bizottságot hoztak lét­re az egyesüléssel kapcsola­tos előkészítési munka irá­nyítására és a szovjetek I. Össz-szövetségi Kongresszu­sának előkészítésére. Miköz­ben egyre növekedett a dol­gozók egységmozgalma, az egyes szovjet köztársaságok­ban 1922 decemberében meg­tartották a szovjetek köz- társasági kongresszusait. Az eddigi önálló oroszországi és a kaukázusantúli államszö­vetség, valamint az Ukrán és a Belorusz Köztársaság Kongresszusa úgy döntött, hogy belép a tagok egyenlő­sége és a teljes önkéntes­ség alapján létesülő szövet­ségbe, amelyben mindegyi­kük megtartja a kilépéshez való jogát. 1922. december 30-án a Szovjeték I. össz- szövetségi Kongresszusa, amelynek tiszteletbeli elnö­kévé egyhangúlag Lenint vá­lasztották, döntést hozott a dolgozók történelmileg első soknemzetiségű államának, a Szovjetuniónak a létrejötté­ről. A szocializmus építése fo­lyamán, miközben az ország nemzetei és nemzetiségei az egyenjogúság és barátság alapján, testvéri családban a gazdásági és kulturális fej­lődés nagy útját járták be, a szövetség teljesebbé vált. Egymás után léptek be a közben létrejött köztársasá­gok, így ma a Szovjetunió kötelékébe önkéntes alapon 15 Szövetségi Köztársaság, 20 Autonóm Köztársaság, 8 Autonóm Terület és 10 Nem­zetiségi Körzet tartozik. A magyar nép érdekei teljesen egybeesnek proletáriinternacionalista cél­jainkkal a szovjet—magyar barátsággal. A Magyar Kom­munista Párt a NOSZF óta, de különösen 1945-től na­gyon sokat tett azért, hogy a magyar—szovjet barátság az egész nép ügyévé váljon. B üszkék lehetünk arra hogy a szocialista for­radalom Oroszország után 1919-ben hazánkban győzött először, és az Októberi For­radalom, s az azt követő pol­gárháború harcaiban száz­ezernyi magyar internacio­nalista vett részt, több mint negyedszázada pedig a szo­cializmus útját járjuk. Az Októberi Forradalom szelle­mének és Lenin eszméinek akkor felelünk meg legjob­ban, ha jó munkával és fe­lelősségvállalással mindent elkövetünk a szocializmus útján történő gyors előreha­ladásért. Kaszás Imre, az MSZMP szervezet csúcsvezetöségének titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom