75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971

1971-11-01

Milyen is volt az első technológia? Most, amikor az Egri Do­hánygyár születésének 75. évfordulóját ünnepeljük, úgy érezzük aktuális egy rövid visszapillantást ten­ni, a cigarettaelőkészítési (abban az időben még „Pi­pának” nevezett) osztály életébe, munkájába. Hogyan is éltünk, hogyan is dolgoztunk néhány évti­zeddel ezelőtt? Mint ismeretes, a cigaret­ta előkészítési osztály fel­adata különböző belföldi és külföldi anyagból összeállí­tott keverékből, megfelelő minőségű vágat előállítása a cigarettagyártási osztály ré­segítséget nyújtót az osz­tály kollektívája. A műsza­ki fejlesztési témák megva­lósításával összehasonlítha­tatlan mértékben javult az osztály dolgozóinak munka- egészségügyi körülményei fizikai igénybevétele, s nem utolsósorban javult a terme­lékenység, hszen közel fele létszámmal, mintegy három­szorosára növekedett terme­lésünk az 1957-es évhez vi­szonyítva. A fejlődés szakadatlanul megy előre, úgy a mi osztá­lyunkon sem áll meg. Űj és újabb terveink, céljaink van­nak, melyek a termelés üzembiztonságát, a dolgozók jobb munkakörülményeit kí­vánjuk előmozdítani. Bizto­síték eme tervek megvaló­sítására az az összeforrott kollektíva, amely immár ki­lencedik éves szocialista bri­gád múltra tekint vissza, s az egész osztály mint szo­cialista üzemrész, akik min­dig ott voltak, ahol segíteni kellett. Bárány Tibor Bátori Tibor cig. előkészítő géoészmémök osztály vezetője 1959-ben kezdődött el egy új nedvesítési eljárás, mely a dohány anyag szempontjá­ból elég durva megoldás volt, s ez pedig az úgyneve­zett ,,injekciós” nedvesítés tehát áttértünk az eddigi „hideg” technológiáról a „meleg” technológiára. Ezzel a megoldással ugyan egy lépést előre léptünk, de vál­tozatlanul megmaradt a ne­hézség a vágási területen. Minden erőt latba vetve sem tudtunk megfelelő mi­nőségű vágatot előállítani. Mindez a probléma addig tartott, amíg 1961nben meg nem kaptuk a „Hauni” tí­Szocialisía inadon élni, dolgozni, tanulni Szocialista brigádmozgalom fejlődése gyárunkban AZ EGRI DOHÁNY­GYÁRBAN 1961-ben indult el a szocialista brigádmoz- galcm. Elsőnek a lakatos­műhely szocialista brigádja alakult meg, majd ezt kö­vette a szivargyártás női szocialista brigádja. A laka­tosműhely brigádja a cím elnyerése után a Petőfi ne­vet vette fel. míg a szivar­gyártási szocialista brigád a Kossuth Zsuzsa nevet. Mind­két brigád a mai napig fennáll, és igen jól működik. A kezdeti időszakban mind­össze négy brigád működött, és ebből a négy brigádból növekedett, terebélyesedett ki a mai tekintélyes bri­gádmozgalom, mely nélkül az üzem eredményes műkö­dése szinte el sem képzel­hető. A BRIGÁDMOZGALOM MEGTEREMTÉSÉBEN, a kezdeti nehézségek leküzdés- seben, és a fejlődés megin­1970. december 15-e: Ünnep a gyárban, befejeződött a rekonstrukció. szére. Nem feladatunk, és nem is célunk bemutatni a részletes technológiát, any- nyit azonban elmondhatunk, hogy amíg a nyers dohány­ból keverék, keverékből vá­gat keletkezett, igen sok és nehéz munkát igényeit. A cigarettaelőkészítési osz­tály 1957-ig igen elmaradott, nagy fizikai igénybevételt igénylő technológiával dol­gozott. Milyen is volt ez a tech­nológia? Ne említsünk mást, csak a dohánynedvesítést, amikor is a dohánycsomókat vékony rétegben, faládákban helyez­ve körting szóróval nedve­sítettük, vagy a keverék ké­szítést, mely egyik legnehe­zebb és legegészségtelenebb munka volt. Ugyanis a ke­verék úgy készült, hogy a dolgozók a különböző do- hanyféleségeket — melyek nyolc, tizenkét fajta anyag­ból tevődtek össze — az ar­ra kijelölt helyen köralakot képezve helyeztek el, s a különböző anyagféleségeket arányosan, a levegőbe ma­gasan feldobva, a képzett kör középpontja felé irá­nyítva hullajtottak. Ezek- után a keveréket vászonlá­dába helyezve következett az utolsó művelet, a dohányvá­gás, a vágatelőállítás. Kel­lemetlen és rossz is vissza­emlékezni azokra a vágógé­pekre, amelyekkel akkor dolgoztunk. Amellett, hogy ezek teljesítménye nagyon alacsony volt (150 kg/ó) az állandó késállítás, késcse­rék fokozottan igénybevet­ték a dolgozó kezét, gyako­ri volt a súlyos kézfeltörés. 1957. május 3. egy új tech­nológiai folyamat kezdetét jelentette. Kialakítottuk az úgynevezett „asztagos” ned­vesítést, amely egy előrelé­pést jelentett a múlttal szemben, mint hogy a ke­verékkészítés, a keleti do­hányok kivételével a ned­vesítés egyidőben történt. Megszűnt az úgynevezett „repülőkeverés” és helyette lett a „karusz-szeles” keve­rés. Ez a keverési mód, részletesebben leírva úgy nézett ki, hogy a keverőko­csikat egy forgómozgatást végző berendezésbe helyez­tük, egy kör kerülete men­tén, számszerint 6 darabot, s ezekbe hullott a szállító- szalagról érkező keverék, melyhez már arányosan ke­leti anyag is kapcsolódott. 1957 és 1961 közötti idő­szakban megindult az osz­tály gépesítése. Kaptunk ko- csányozó, laposító, kabosíro- zó gépeket. pusú rotációs vágógépet. Ezekután már gyorsabban következtek a változások, sorra-rendre érkeztek az új berendezések — vacuumned- vesítő, keveréksilók, kabosí rozógép, kondicionáló henge­rek és vágógépek — kezdett intenzíven tért hódítani a melegtechnológia. Mint igény, azonban je­lentkezett a melegtechnoló­giával egy új eljárás alkal­mazása, mely nem más, mint a dohányanyag pácolása. Ke­resni kellett annak lehető­ségét, hogyan lehetne a do­hányanyagot plasztikusabbá és hygroszkóposság szem­pontjából kedvezően alakí­tani. Így jutottunk el a pá- colási eljárásokhoz, melynek során nemcsak az előbb em­lített tulajdonságokat sike­rült befolyásolnunk, hanem rendelkezünk olyan pácol á- si eljárással is, amely a gyártmány jellegét is meg­változtatja A pácolás bevezetésével sikerült az átfutási időt le­csökkenteni, ugyanakkor csökkent a melléktermék- képződés is. Ennek követ­keztében lehetővé vált, hogy a termelés volumenének fel­futása technológiai térigény nélkül következhetett be. 1969-ben indult el egy olyan nagymérvű műszaki fejlesztési folyamat, amely a cigarettaelőkészítési osz­tályt annak technológiáját, európai színvonalra emelte. Ennek során kialakult egy teljesen új technológia. Sze­retnénk megemlíteni azokat a fontosabb, új berendezése­ket, melyeket a rekonstruk­ció során beépítettük, s ezek a következők: szeletelőgép, nagy teljesítményű kocsány- talanító berendezés, keleti anyagot levelező berendezés, pácoló-kondicionáló henge­rek, kocsánylaposítógép stb. Maradt még ezek mellett is probléma, s ez elsősorban vonatkozik a dohányanyag szállításra, erre kellett te­hát összpontosítani figyel­münket. Feladatul tűztük ki a szállítószalagok folyama­tos lecserélését rázócsator­nás szállításra, amelynek előnyét a fejlesztés során be­érkezett import rázócsator­nákon volt módunk tapasz­talni. Gyárunk műszaki gár­dája 1971. év folyamán 5 különböző méretű rázóesa- tomát készített el, melyeket a termelés biztonsága szem­pontjából igen kritikus he­lyekre építettük be. Minedezekkel az elmúlt másfél évtized alatt igen nagy fejlődésen mentünk ke­resztül, melyhez komoly Munkakönyvében egyetlen bejegyzés van... Mosolygós, jó kedélyű asszony, ha nem mondaná el sem hinné az ember, hogy 1942-ben, 18 évesen, kétéves asszony­ként jött a gyárba. Alighogy elcsitultak a fegyverek az első hívó szóra jött vissza munkahelyére. 1944. decemberében a harcban álló szovjet katonáknak gyártották a szivart, a bérük napi egy kilogramm kenyér volt, — mely micsoda kincs volt akkor. Az 50 éves jubileum évében ott állt az énekkar tagjai között — megsárgult fénykép tanúskodik róla —, derűsen, bizakodóan. Az átalakulás, a kibontakozás évei voltak ezek. Munka a szivarfonó gépen, munka az énekkarban tánc- és színját­szó csoportban, ülnök a népi bíróság tagjai között. Próbák, szereplés, falujárás, sok-sok társadalmi tevékenység. Szta­hanovista a becsületes, rendesen végzett munka elismeré­séül. Egykori fényképele, emlékek sokasága, hisz 30 éve dol­gozója a gyárnak Pannika néni — Kelemen Antalné minősé­gi ellenőr. — Az élete a gyárhoz kapcsolja. Annak nagy ré­szét itt élte le. Férje is itt dolgozik, a csomagolás megbecsült főműszerósze. Munkatársai — volt és jelenlegi főnökei, mint jól dolgo­zó, szorgalmas asszonyt ismerik. Munkakönyvében egyetlenegy bejegyzés van: Egri Do­hánygyár. De egy oldalnyira rúg azon bejegyzések száma, ami háromszori kiváló dolgozói kitüntetésekről, sok-sok jutalma­zásokról tanúskodik. Az előttem álló fényképeket nézegetem: Dobó téri nagy­gyűlés 1947-ből, hangulatos kép a gyári „strandról”, a kép 1948-ból való, és az 1960. évi május 1-i felvonulás. Ezernyi apró emlék kerül elő az emlékezés irattárából. Az 1942—43. évti heti 7—8 pengős béréről, az akkori munkaviszonyokról éppoly elevenen vall, beszél, mint a jelenlegi munkájáról, fizetéséről, mely utóbbiakkal tökéletesen elégedett. Munkatársai szeretik, a fiatalok között is sokszor ő a legfiatalabb, egyéni humora, szókimondása közismert és vonzó. Arról is beszél, hogy a ,sztahanovista” időkben a gyár kapujára virágcsokrot ábrázoló tábla volt elhelyezve, és a csokor, közepére annak a nevét írták ki, aki a nap legjobb termelési eredményét érte el. Másoktól tudom, hogy az ő ne­ve is gyakran került a dicsőség táblájára. — Nagyon, de nagyon szeretem a munkahelyemet. Ez volt az első, és remélem ez lesz az utolsó is —, mondja jókedvűen: vidáman. D. Á. B biztonságos munkavégzés közös érdek, közös felelősség Számvetés a munkavédelemről Hazánkban a szervezett munkavédelmi tevékenysé­get a felszabadulást követő évektől lehet számítani. A munkavédelem felada­ta nagyon szerteágazó, a népgazdaság minden ágával foglalkozik. Terveszerű, tu­datos és szervezett tevé­kenységgel a munkakörül­mények hibáit, hiányosságait szüntetik meg. Természetesen ez nem megy egyik napról a másik­ra, és nem elegendő csupán műszaki fejlesztésre, az egészségügyi előírásokra, a jogi szankciókra várni, na­gyon sok múlik a dolgozó­kon is. Vállalatunknál munkavé­delmi őrhálózat rendszere­sen működik, jelentős szere­pe van a balesetek számá­nak kedvező alakulásában. A balesetek csökkenésé­hez hozzájárult a vállalat nagymértékű műszaki fej­lesztése. Az új, biztonságo­sabb gépek a termelési ered­ményeken túl balesetelhárí­tás vonatkozásában is jelen­tős előrelépést jelentettek. Higiéniai szempontból je­lentős fejlődés a padozatók kövezése, linóleummal lefe­dése, falak, lépcsőházak csempézése, raktárak kül­ső-belső felújítása, új mun­karuhák biztosítása. Sajnos ezek a nagyarányú anyagi ráfordítások sem voltak elegendők ahhoz, hogy már most elmondhas­suk, hogy minden munka- területen a munkakörülmé­nyek igen jók lennének. Ismerve a gondokat, a vál­lalat IV. ötéves tervében 25 millió forintot fordít a munkavédelem fejlesztésére. A következő táblázat a balesetek kája: pontos statiszti­1000 1010 főre jutó főre eső kieső Év balesetek munka­1958. száma napok száma 1959. átlag 1960. 1961. 22,7 272 1962. átlag 1963. 1964. 21,7 359 1965. átlag 1966. 1967. 29,2 474 1968. átlag 1969. 16,3 326 1970. 15 426 dításában igen nagy munkát végzett a szakszervezeti bi­zottság azóta már nyugdíjba vonult termelési felelőse, a kiváló agitátor, Szkárosi Gyula elvtárs. Nagy lendü­letet adott a brigádmozga­lomnak, amikor az ÉDOSZ- központon keresztül tapasz­talatcserét tehettünk az Or­szágos Söripari Vállalatnál, ahol a brigádmozgalom szer­vezési formákban és tarta­lomban igen magas fokon állt. E tapasztalatcsere alapján megteremtettük gyárunktól is egy létszámban és tartal­mában magas fokú szocia­lista brigádmozgalom kibon­takozásának előfeltételeit. Kidolgoztuk a vállalások for­máját, a tartalmi követel­ményeket, a beszámolások és beszámoltatások rendszerét, valamint az anyagi és er­kölcsi formáit és mértékét. E RENDEZETT ALAPON INDULT MEG a fejlődés, mely újabb lendületet ka­pott, amikor 1967-ben gyá­runk a munkaversenyt a „Szocialista Munka Gyár­egysége” cím elnyeréséért szervezte meg. Ebben az év­ben ugyan e megtisztelő cí­met nem sikerült még el­nyernünk, a tapasztalatok alapján azonban sikerült továbbfejlesztenünk a bri­gádmozgalmunkat. Növeke­dett a brigádok száma, és a brigádokon kívül szocialista üzemrészek is alakultak. A? üzemrészek közül különösen kiváló munkát végzett az el­sőnek megalakult cigaretta- előkészítési szocialista üzem­rész. A cigaretta-előkészítés több éven keresztül folyó rekonstrukciójában, és a re­konstrukció sikeres megva­lósításában nagy szerepet játszott, szinte a siker zá­loga volt, hogy ez a műhely szocialista üzemrésszé ala­kult. Ezt a megállapítást a műhely művezetője több íz­ben megelégedéssel jelentet­te ki. 1968-ban első ízben nyer­te el gyárunk a „Szocialista munka gyáregysége” címet. Ez újabb lendületet adott a brigádmozgalomnak. Soro­zatosan alakultak meg a bri­gádok és az újabb szocialis­ta üzemrészek. Mégis az 1969. évben a cím elnyerése nem valósul­hatott meg, mert iparon be­lüli gyártmány-átcsoportosí­tás folytán a gyári mányösz- szetétel kedvezőtlen válto­zása miatt gyárunk az ered­ménytervéi nem tudta telje­síteni. Ugyanezen ok miatt főleg a ..Kiváló gyáregység” címet sem sikerült elnyerni. A kollektívát nem törte le az átmeneti sikertelenség, és 1970-ben újra e címek el­nyeréséért indította munka­versenyét. Űj brigádok, üzemrészek alakulták, a szo­cialista brigádmozgalom nemcsak számszerűleg, ha­nem tartalomban is sokat fejlődött. A gazdasági és mozgalmi vezetés jó irányí­tó munkája mellett a szocia­lista brigádmozgalom moz­gósító ereje is hozzájárult, hogy az 1970. évben gyá­runk minden területen rend­kívüli eredményeket ért el. Az eredmények alapján az alábbi kitüntetéseket tjveríe el gyárunk: a) „Kiváló vállalat”, b) „Szocialista munka vál­lalata” cím c) A megyei pártbizottság kongresszusi zászlaja, d) dohányipari munkaver­seny I. helyezése. EBBEN AZ ÉVBEN már 30 szocialista brigádunk mű­ködött 398 fővel, és öt szo­cialista üzemrész 305 fővel. Az eredmények alapján az alábbi kitüntetések és jutat* mák kerültek kiadásra: „Élelmiszeripar kiváló dolgoz ója 3 fő 6 500,— Ft „Munka dicsérete” 1 fő „Kiváló dolgozó” 55 fő 60 700,— Ft Jutalom 75 fő 48 100,— Ft Bölcsődei jutalom 6 fő 2 600,—Ft Napközi jutalom 5 fő 2 300,— Ft összesen: 145 fő Brigádok Lét­szánna Brigádok kitüntetése szám Ft/fő összeg Ft 1 „Vállalat kiváló brigádja” 16 1500,­- 24 000,— 4 „Arany brigádérem” 58 400,­- 23 200,— 2 „Ezüst brigádérem” 26 200,­- 5 200,— 3 „Bronz brigádérem” 35 100,­- 3 500,— 7 „Szoc. brigádzászló” 91 5% 1 „Szoc. brigád” cím 11 5% 237 55 900,— 4 Szocialista üzemrész 285 5% nyereség­részesedés A SZOCIALISTA BRIGÁ­nyi János és a Vlagyimir DOK közül a legkiemelke­Komarov szocialista brigá­dőbb eredményt a Petőfi dók. komplexbrigád érte el. Nem véletlen, hiszen ez a brigád elsőnek alakult meg, 10 éves múltra tekint vissza. A bri­gád tevékenysége, a terme­lés terén különösein kiemel­kedik, nagyban hozzájárul­tak a cigaretta-előkészítés korszerűsítéséhez, új páco­lóhenger készítéséhez. A ta­nulásban és a társadalmi munkában is az elsők kö­zött voltak például az árvíz­károsultak megsegítésében. Négy szocialista brigád „arany brigádérem” kitünte­tésben részesült: Teleki Blanka, November 7., Kos­suth Zsuzsa, Béke szocialis­ta brigádok. Két brigádunk nyert ezüst brigádérem kitüntetést: Iri­Bronz brigádérem fokoza­tot három szocialista brigád nyerte el. Martos Flóra, Tán­csics Mihály, Zrínyi Miklós szocialista brigádok. Hét brigádunk nyerte el a szocialista brigádzászlót: Do­bó István, Czeczeli Éva, Braunn Éva, Marie Curie, Dobó Katica, Lenin, Gárdo­nyi Géza szocialista brigá­dok. A VÁLLALATNÁL öt szo­cialista üzemrész működik, ebből négy üzemrész nyer­te el a szocialista üzemrész címet: a cigaretta-előkészí­tés, a szivarágazat, a műhe­lyek, a filtergyártás szocia­lista üzemrész. Iványi Illés A fentiek alapján meg­állapítható, hogy a balese­tek számának alakulása az 1964—1965—1966 években át­lagát tekintve az előző átla­gokhoz képest emelkedő ten­denciát mutatott. Ennek a magyarázata ab­ban van, hogy ezekben az években kezdődött meg gyá­runknál a filteres cigarettá­ra való átállás. Az új gé­pek ismeretlenek, idegenek voltak, meg kellett ismerni, tapasztalatokat kellett sze­rezni a velük való munka­végzéshez. Később már je­lentősen csökkent ezeken a gépeken a balesetek száma. A szocialista társadalom­ban a munkavédelmi szer­vezet nincs magárahagyva. — Ezen feladatok elvégzé­séhez — komoly támoga­tást kap a vállalat gazdasá­gi, társadalmi vezetőitől és a dolgozók nagy részétől is. Kelemen Mihály megtörtént Az 50-es évek elején a gyárban kétműszakos terme­lés volt. Az éjszaka folyamán vagyonőrök jártak a kerítés mellett. Ekkor még az üzemi konyhához szamaras fogattal szállították a nyersanyagokat. A szamár istállója a mai új nyersanyagraktár helyén volt. Az egyik éjszaka úgy két óra körül csengetnek az igazgatói lakáson. Vendrei Géza a gyár igazgatója halálra ré­mülten, pizsamában papucs­ban szaladt az ajtóhoz, azt hitte kigyulladt a gyár, vagy valami ehhez hasonló kataszt­rófa történt. Feltépte az ajtót és hall­gatta Fülöp József vagyonőr jelentését: igazgató elvtárs. kérem, elszabadult a szamár, kinn van az udvaron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom