75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971
1971-11-01
Milyen is volt az első technológia? Most, amikor az Egri Dohánygyár születésének 75. évfordulóját ünnepeljük, úgy érezzük aktuális egy rövid visszapillantást tenni, a cigarettaelőkészítési (abban az időben még „Pipának” nevezett) osztály életébe, munkájába. Hogyan is éltünk, hogyan is dolgoztunk néhány évtizeddel ezelőtt? Mint ismeretes, a cigaretta előkészítési osztály feladata különböző belföldi és külföldi anyagból összeállított keverékből, megfelelő minőségű vágat előállítása a cigarettagyártási osztály résegítséget nyújtót az osztály kollektívája. A műszaki fejlesztési témák megvalósításával összehasonlíthatatlan mértékben javult az osztály dolgozóinak munka- egészségügyi körülményei fizikai igénybevétele, s nem utolsósorban javult a termelékenység, hszen közel fele létszámmal, mintegy háromszorosára növekedett termelésünk az 1957-es évhez viszonyítva. A fejlődés szakadatlanul megy előre, úgy a mi osztályunkon sem áll meg. Űj és újabb terveink, céljaink vannak, melyek a termelés üzembiztonságát, a dolgozók jobb munkakörülményeit kívánjuk előmozdítani. Biztosíték eme tervek megvalósítására az az összeforrott kollektíva, amely immár kilencedik éves szocialista brigád múltra tekint vissza, s az egész osztály mint szocialista üzemrész, akik mindig ott voltak, ahol segíteni kellett. Bárány Tibor Bátori Tibor cig. előkészítő géoészmémök osztály vezetője 1959-ben kezdődött el egy új nedvesítési eljárás, mely a dohány anyag szempontjából elég durva megoldás volt, s ez pedig az úgynevezett ,,injekciós” nedvesítés tehát áttértünk az eddigi „hideg” technológiáról a „meleg” technológiára. Ezzel a megoldással ugyan egy lépést előre léptünk, de változatlanul megmaradt a nehézség a vágási területen. Minden erőt latba vetve sem tudtunk megfelelő minőségű vágatot előállítani. Mindez a probléma addig tartott, amíg 1961nben meg nem kaptuk a „Hauni” tíSzocialisía inadon élni, dolgozni, tanulni Szocialista brigádmozgalom fejlődése gyárunkban AZ EGRI DOHÁNYGYÁRBAN 1961-ben indult el a szocialista brigádmoz- galcm. Elsőnek a lakatosműhely szocialista brigádja alakult meg, majd ezt követte a szivargyártás női szocialista brigádja. A lakatosműhely brigádja a cím elnyerése után a Petőfi nevet vette fel. míg a szivargyártási szocialista brigád a Kossuth Zsuzsa nevet. Mindkét brigád a mai napig fennáll, és igen jól működik. A kezdeti időszakban mindössze négy brigád működött, és ebből a négy brigádból növekedett, terebélyesedett ki a mai tekintélyes brigádmozgalom, mely nélkül az üzem eredményes működése szinte el sem képzelhető. A BRIGÁDMOZGALOM MEGTEREMTÉSÉBEN, a kezdeti nehézségek leküzdés- seben, és a fejlődés megin1970. december 15-e: Ünnep a gyárban, befejeződött a rekonstrukció. szére. Nem feladatunk, és nem is célunk bemutatni a részletes technológiát, any- nyit azonban elmondhatunk, hogy amíg a nyers dohányból keverék, keverékből vágat keletkezett, igen sok és nehéz munkát igényeit. A cigarettaelőkészítési osztály 1957-ig igen elmaradott, nagy fizikai igénybevételt igénylő technológiával dolgozott. Milyen is volt ez a technológia? Ne említsünk mást, csak a dohánynedvesítést, amikor is a dohánycsomókat vékony rétegben, faládákban helyezve körting szóróval nedvesítettük, vagy a keverék készítést, mely egyik legnehezebb és legegészségtelenebb munka volt. Ugyanis a keverék úgy készült, hogy a dolgozók a különböző do- hanyféleségeket — melyek nyolc, tizenkét fajta anyagból tevődtek össze — az arra kijelölt helyen köralakot képezve helyeztek el, s a különböző anyagféleségeket arányosan, a levegőbe magasan feldobva, a képzett kör középpontja felé irányítva hullajtottak. Ezek- után a keveréket vászonládába helyezve következett az utolsó művelet, a dohányvágás, a vágatelőállítás. Kellemetlen és rossz is visszaemlékezni azokra a vágógépekre, amelyekkel akkor dolgoztunk. Amellett, hogy ezek teljesítménye nagyon alacsony volt (150 kg/ó) az állandó késállítás, késcserék fokozottan igénybevették a dolgozó kezét, gyakori volt a súlyos kézfeltörés. 1957. május 3. egy új technológiai folyamat kezdetét jelentette. Kialakítottuk az úgynevezett „asztagos” nedvesítést, amely egy előrelépést jelentett a múlttal szemben, mint hogy a keverékkészítés, a keleti dohányok kivételével a nedvesítés egyidőben történt. Megszűnt az úgynevezett „repülőkeverés” és helyette lett a „karusz-szeles” keverés. Ez a keverési mód, részletesebben leírva úgy nézett ki, hogy a keverőkocsikat egy forgómozgatást végző berendezésbe helyeztük, egy kör kerülete mentén, számszerint 6 darabot, s ezekbe hullott a szállító- szalagról érkező keverék, melyhez már arányosan keleti anyag is kapcsolódott. 1957 és 1961 közötti időszakban megindult az osztály gépesítése. Kaptunk ko- csányozó, laposító, kabosíro- zó gépeket. pusú rotációs vágógépet. Ezekután már gyorsabban következtek a változások, sorra-rendre érkeztek az új berendezések — vacuumned- vesítő, keveréksilók, kabosí rozógép, kondicionáló hengerek és vágógépek — kezdett intenzíven tért hódítani a melegtechnológia. Mint igény, azonban jelentkezett a melegtechnológiával egy új eljárás alkalmazása, mely nem más, mint a dohányanyag pácolása. Keresni kellett annak lehetőségét, hogyan lehetne a dohányanyagot plasztikusabbá és hygroszkóposság szempontjából kedvezően alakítani. Így jutottunk el a pá- colási eljárásokhoz, melynek során nemcsak az előbb említett tulajdonságokat sikerült befolyásolnunk, hanem rendelkezünk olyan pácol á- si eljárással is, amely a gyártmány jellegét is megváltoztatja A pácolás bevezetésével sikerült az átfutási időt lecsökkenteni, ugyanakkor csökkent a melléktermék- képződés is. Ennek következtében lehetővé vált, hogy a termelés volumenének felfutása technológiai térigény nélkül következhetett be. 1969-ben indult el egy olyan nagymérvű műszaki fejlesztési folyamat, amely a cigarettaelőkészítési osztályt annak technológiáját, európai színvonalra emelte. Ennek során kialakult egy teljesen új technológia. Szeretnénk megemlíteni azokat a fontosabb, új berendezéseket, melyeket a rekonstrukció során beépítettük, s ezek a következők: szeletelőgép, nagy teljesítményű kocsány- talanító berendezés, keleti anyagot levelező berendezés, pácoló-kondicionáló hengerek, kocsánylaposítógép stb. Maradt még ezek mellett is probléma, s ez elsősorban vonatkozik a dohányanyag szállításra, erre kellett tehát összpontosítani figyelmünket. Feladatul tűztük ki a szállítószalagok folyamatos lecserélését rázócsatornás szállításra, amelynek előnyét a fejlesztés során beérkezett import rázócsatornákon volt módunk tapasztalni. Gyárunk műszaki gárdája 1971. év folyamán 5 különböző méretű rázóesa- tomát készített el, melyeket a termelés biztonsága szempontjából igen kritikus helyekre építettük be. Minedezekkel az elmúlt másfél évtized alatt igen nagy fejlődésen mentünk keresztül, melyhez komoly Munkakönyvében egyetlen bejegyzés van... Mosolygós, jó kedélyű asszony, ha nem mondaná el sem hinné az ember, hogy 1942-ben, 18 évesen, kétéves asszonyként jött a gyárba. Alighogy elcsitultak a fegyverek az első hívó szóra jött vissza munkahelyére. 1944. decemberében a harcban álló szovjet katonáknak gyártották a szivart, a bérük napi egy kilogramm kenyér volt, — mely micsoda kincs volt akkor. Az 50 éves jubileum évében ott állt az énekkar tagjai között — megsárgult fénykép tanúskodik róla —, derűsen, bizakodóan. Az átalakulás, a kibontakozás évei voltak ezek. Munka a szivarfonó gépen, munka az énekkarban tánc- és színjátszó csoportban, ülnök a népi bíróság tagjai között. Próbák, szereplés, falujárás, sok-sok társadalmi tevékenység. Sztahanovista a becsületes, rendesen végzett munka elismeréséül. Egykori fényképele, emlékek sokasága, hisz 30 éve dolgozója a gyárnak Pannika néni — Kelemen Antalné minőségi ellenőr. — Az élete a gyárhoz kapcsolja. Annak nagy részét itt élte le. Férje is itt dolgozik, a csomagolás megbecsült főműszerósze. Munkatársai — volt és jelenlegi főnökei, mint jól dolgozó, szorgalmas asszonyt ismerik. Munkakönyvében egyetlenegy bejegyzés van: Egri Dohánygyár. De egy oldalnyira rúg azon bejegyzések száma, ami háromszori kiváló dolgozói kitüntetésekről, sok-sok jutalmazásokról tanúskodik. Az előttem álló fényképeket nézegetem: Dobó téri nagygyűlés 1947-ből, hangulatos kép a gyári „strandról”, a kép 1948-ból való, és az 1960. évi május 1-i felvonulás. Ezernyi apró emlék kerül elő az emlékezés irattárából. Az 1942—43. évti heti 7—8 pengős béréről, az akkori munkaviszonyokról éppoly elevenen vall, beszél, mint a jelenlegi munkájáról, fizetéséről, mely utóbbiakkal tökéletesen elégedett. Munkatársai szeretik, a fiatalok között is sokszor ő a legfiatalabb, egyéni humora, szókimondása közismert és vonzó. Arról is beszél, hogy a ,sztahanovista” időkben a gyár kapujára virágcsokrot ábrázoló tábla volt elhelyezve, és a csokor, közepére annak a nevét írták ki, aki a nap legjobb termelési eredményét érte el. Másoktól tudom, hogy az ő neve is gyakran került a dicsőség táblájára. — Nagyon, de nagyon szeretem a munkahelyemet. Ez volt az első, és remélem ez lesz az utolsó is —, mondja jókedvűen: vidáman. D. Á. B biztonságos munkavégzés közös érdek, közös felelősség Számvetés a munkavédelemről Hazánkban a szervezett munkavédelmi tevékenységet a felszabadulást követő évektől lehet számítani. A munkavédelem feladata nagyon szerteágazó, a népgazdaság minden ágával foglalkozik. Terveszerű, tudatos és szervezett tevékenységgel a munkakörülmények hibáit, hiányosságait szüntetik meg. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, és nem elegendő csupán műszaki fejlesztésre, az egészségügyi előírásokra, a jogi szankciókra várni, nagyon sok múlik a dolgozókon is. Vállalatunknál munkavédelmi őrhálózat rendszeresen működik, jelentős szerepe van a balesetek számának kedvező alakulásában. A balesetek csökkenéséhez hozzájárult a vállalat nagymértékű műszaki fejlesztése. Az új, biztonságosabb gépek a termelési eredményeken túl balesetelhárítás vonatkozásában is jelentős előrelépést jelentettek. Higiéniai szempontból jelentős fejlődés a padozatók kövezése, linóleummal lefedése, falak, lépcsőházak csempézése, raktárak külső-belső felújítása, új munkaruhák biztosítása. Sajnos ezek a nagyarányú anyagi ráfordítások sem voltak elegendők ahhoz, hogy már most elmondhassuk, hogy minden munka- területen a munkakörülmények igen jók lennének. Ismerve a gondokat, a vállalat IV. ötéves tervében 25 millió forintot fordít a munkavédelem fejlesztésére. A következő táblázat a balesetek kája: pontos statiszti1000 1010 főre jutó főre eső kieső Év balesetek munka1958. száma napok száma 1959. átlag 1960. 1961. 22,7 272 1962. átlag 1963. 1964. 21,7 359 1965. átlag 1966. 1967. 29,2 474 1968. átlag 1969. 16,3 326 1970. 15 426 dításában igen nagy munkát végzett a szakszervezeti bizottság azóta már nyugdíjba vonult termelési felelőse, a kiváló agitátor, Szkárosi Gyula elvtárs. Nagy lendületet adott a brigádmozgalomnak, amikor az ÉDOSZ- központon keresztül tapasztalatcserét tehettünk az Országos Söripari Vállalatnál, ahol a brigádmozgalom szervezési formákban és tartalomban igen magas fokon állt. E tapasztalatcsere alapján megteremtettük gyárunktól is egy létszámban és tartalmában magas fokú szocialista brigádmozgalom kibontakozásának előfeltételeit. Kidolgoztuk a vállalások formáját, a tartalmi követelményeket, a beszámolások és beszámoltatások rendszerét, valamint az anyagi és erkölcsi formáit és mértékét. E RENDEZETT ALAPON INDULT MEG a fejlődés, mely újabb lendületet kapott, amikor 1967-ben gyárunk a munkaversenyt a „Szocialista Munka Gyáregysége” cím elnyeréséért szervezte meg. Ebben az évben ugyan e megtisztelő címet nem sikerült még elnyernünk, a tapasztalatok alapján azonban sikerült továbbfejlesztenünk a brigádmozgalmunkat. Növekedett a brigádok száma, és a brigádokon kívül szocialista üzemrészek is alakultak. A? üzemrészek közül különösen kiváló munkát végzett az elsőnek megalakult cigaretta- előkészítési szocialista üzemrész. A cigaretta-előkészítés több éven keresztül folyó rekonstrukciójában, és a rekonstrukció sikeres megvalósításában nagy szerepet játszott, szinte a siker záloga volt, hogy ez a műhely szocialista üzemrésszé alakult. Ezt a megállapítást a műhely művezetője több ízben megelégedéssel jelentette ki. 1968-ban első ízben nyerte el gyárunk a „Szocialista munka gyáregysége” címet. Ez újabb lendületet adott a brigádmozgalomnak. Sorozatosan alakultak meg a brigádok és az újabb szocialista üzemrészek. Mégis az 1969. évben a cím elnyerése nem valósulhatott meg, mert iparon belüli gyártmány-átcsoportosítás folytán a gyári mányösz- szetétel kedvezőtlen változása miatt gyárunk az eredménytervéi nem tudta teljesíteni. Ugyanezen ok miatt főleg a ..Kiváló gyáregység” címet sem sikerült elnyerni. A kollektívát nem törte le az átmeneti sikertelenség, és 1970-ben újra e címek elnyeréséért indította munkaversenyét. Űj brigádok, üzemrészek alakulták, a szocialista brigádmozgalom nemcsak számszerűleg, hanem tartalomban is sokat fejlődött. A gazdasági és mozgalmi vezetés jó irányító munkája mellett a szocialista brigádmozgalom mozgósító ereje is hozzájárult, hogy az 1970. évben gyárunk minden területen rendkívüli eredményeket ért el. Az eredmények alapján az alábbi kitüntetéseket tjveríe el gyárunk: a) „Kiváló vállalat”, b) „Szocialista munka vállalata” cím c) A megyei pártbizottság kongresszusi zászlaja, d) dohányipari munkaverseny I. helyezése. EBBEN AZ ÉVBEN már 30 szocialista brigádunk működött 398 fővel, és öt szocialista üzemrész 305 fővel. Az eredmények alapján az alábbi kitüntetések és jutat* mák kerültek kiadásra: „Élelmiszeripar kiváló dolgoz ója 3 fő 6 500,— Ft „Munka dicsérete” 1 fő „Kiváló dolgozó” 55 fő 60 700,— Ft Jutalom 75 fő 48 100,— Ft Bölcsődei jutalom 6 fő 2 600,—Ft Napközi jutalom 5 fő 2 300,— Ft összesen: 145 fő Brigádok Létszánna Brigádok kitüntetése szám Ft/fő összeg Ft 1 „Vállalat kiváló brigádja” 16 1500,- 24 000,— 4 „Arany brigádérem” 58 400,- 23 200,— 2 „Ezüst brigádérem” 26 200,- 5 200,— 3 „Bronz brigádérem” 35 100,- 3 500,— 7 „Szoc. brigádzászló” 91 5% 1 „Szoc. brigád” cím 11 5% 237 55 900,— 4 Szocialista üzemrész 285 5% nyereségrészesedés A SZOCIALISTA BRIGÁnyi János és a Vlagyimir DOK közül a legkiemelkeKomarov szocialista brigádőbb eredményt a Petőfi dók. komplexbrigád érte el. Nem véletlen, hiszen ez a brigád elsőnek alakult meg, 10 éves múltra tekint vissza. A brigád tevékenysége, a termelés terén különösein kiemelkedik, nagyban hozzájárultak a cigaretta-előkészítés korszerűsítéséhez, új pácolóhenger készítéséhez. A tanulásban és a társadalmi munkában is az elsők között voltak például az árvízkárosultak megsegítésében. Négy szocialista brigád „arany brigádérem” kitüntetésben részesült: Teleki Blanka, November 7., Kossuth Zsuzsa, Béke szocialista brigádok. Két brigádunk nyert ezüst brigádérem kitüntetést: IriBronz brigádérem fokozatot három szocialista brigád nyerte el. Martos Flóra, Táncsics Mihály, Zrínyi Miklós szocialista brigádok. Hét brigádunk nyerte el a szocialista brigádzászlót: Dobó István, Czeczeli Éva, Braunn Éva, Marie Curie, Dobó Katica, Lenin, Gárdonyi Géza szocialista brigádok. A VÁLLALATNÁL öt szocialista üzemrész működik, ebből négy üzemrész nyerte el a szocialista üzemrész címet: a cigaretta-előkészítés, a szivarágazat, a műhelyek, a filtergyártás szocialista üzemrész. Iványi Illés A fentiek alapján megállapítható, hogy a balesetek számának alakulása az 1964—1965—1966 években átlagát tekintve az előző átlagokhoz képest emelkedő tendenciát mutatott. Ennek a magyarázata abban van, hogy ezekben az években kezdődött meg gyárunknál a filteres cigarettára való átállás. Az új gépek ismeretlenek, idegenek voltak, meg kellett ismerni, tapasztalatokat kellett szerezni a velük való munkavégzéshez. Később már jelentősen csökkent ezeken a gépeken a balesetek száma. A szocialista társadalomban a munkavédelmi szervezet nincs magárahagyva. — Ezen feladatok elvégzéséhez — komoly támogatást kap a vállalat gazdasági, társadalmi vezetőitől és a dolgozók nagy részétől is. Kelemen Mihály megtörtént Az 50-es évek elején a gyárban kétműszakos termelés volt. Az éjszaka folyamán vagyonőrök jártak a kerítés mellett. Ekkor még az üzemi konyhához szamaras fogattal szállították a nyersanyagokat. A szamár istállója a mai új nyersanyagraktár helyén volt. Az egyik éjszaka úgy két óra körül csengetnek az igazgatói lakáson. Vendrei Géza a gyár igazgatója halálra rémülten, pizsamában papucsban szaladt az ajtóhoz, azt hitte kigyulladt a gyár, vagy valami ehhez hasonló katasztrófa történt. Feltépte az ajtót és hallgatta Fülöp József vagyonőr jelentését: igazgató elvtárs. kérem, elszabadult a szamár, kinn van az udvaron.
