Egészségügyi Kiadás, 1925-1926

1926 - 1926-01-08 [1879]

Az Országos Természettudományi Kongresszus orvosi szakosztályának ülése. Kedden, január 5.-én tartotta ülését az Országos Természettudományi Kongresszus orvosi szakosztálya. A napirendet Tauffer Vilmos elnöki megnyitója vezette be, melyben vázolta a kongresszus TeTa"aaTait és^körvenalozta az orvosi szakosztály munkáját. Az orvostudományok fejlődésének három legfőbb alaptétele gyanánt QZ orvosi,* rend fokozott munkáját,az illetékes hatóságok intenzív támogatását és a társadalom egyöntetű érdeklődését."* jelölte meg. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a közegészségügy legfőbb hatósági irányítása orvosi kezekben van és annak a^meggyözödésének adott ^kifejezést, hogy a gazdag programra, melyet a népjóléti minisztérium illetékes osztálya a közegészségügy fejlesztése érdekeben kidolgozott, az orvosok és a nagyközönség vállvetett támogatása segítségével mihamarább megvalósul. Irósz Emil felszólalásában szembeállította az orvostudományi oktatást és a ¥uTa""t~ó munkát, kifejtve azt, hogy ez utóbbi nálunk meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Az egyetemi oktatás és a tudományos kutatás kapcsolatát ^szorosabbra kívánja fűzni és ezt azáltal véli elérni, h»gy az egyetem/, elméleti tanszékei szaporittatnak, amennyiben pedig ez nem lehetséges, az orvosi fizika, kémia és biológia elméleti müvelését kívánja támogatni. Krompecher^Ödön a daganatkutatás fontosságáról szól. Daganatkutató intézeT^reTáTlTtását tartja szükségesnek, ahol a korai diagnózis lehetővé tételével a rák gyógyítására irányuló törekvések könnyittetnének meg.A kutató intézetet egyelőre az egyetem kórbonctani intézetének keretében kívánja megvalósítani. Dol_linj?er Gyula a rákkutatásra szánt 3alassa-alap sorsáról érdeklődik, amire Tauffer elnök válaszol azzal a felvilágosítással, hogy az alapítványt az alapTtó visszavonta. Korányi Sándor r a kutatóintézetek felállítását ez idő szerint nem tartja Teb7eTse"gesnek, Nem hiszi ugyanis, hogy az állam anyagi ereje ezt lehetővé tenné. Viszont az elméleti katedrák tanárait az oktatás nehéz munkája alól tehetmentesiteni kellene, hogy nagyobb energiával tudjanak a kutatás szolgálatába állani. Legfontosabb, hogy a fiatal búvárok itthojn elméleti munkához lehetőséget nyerjenek, ámde nem ugy. hogy esetleg évekig kell várniok egy tanszék megürülésére, hanem itthoni ösztöndijak segítségével. Nem kevesbbé lényeges azonban, hogy minél to"bb fiatal tudóst küldhessünk külföldre Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a felszólalásokra válaszolva mogálTapíTja, hogy a klinikai állások számát valóban szaporítani kell. Terve az, hogy külön klinikai státust rendszeresít, amelynek keretében a kutató munka lehetővé tétetnék számos olyan búvár részére, aki az oktatás terhei alól különben nem volna felmenthető. A kongresszus tárgysorozatának második - részletes - megvitatására tért ezután át a szakosztály. ReinbeJLd_Béla az elméleti tanszékek alárendeltebb alkalmazottai számára kőveTeTt nagyobb javadalmazást és igy lohotövé tételét annak, hogy ezek a kutató munkába bekapcsolódhassanak. j?re_isz Hugó a középiskolai természettudományi iktatás hiányairól beszél. KivanaTosnak tartja, hogy a biológiai, kémiai, fizikai, növény- és ásványtani szerüéltetö oktatás intenzivebb legyen, mert ilyenformán az ifjúság bizonyos természettudományi előképzettséggel lépne az egyetemre és az előadásokat sokkal könnyebben megérhetné. Míg ma gyakran szükség van arra,^ hogy az egyetemi előadások színvonala leszállittassék, ami az oktatás kárára van. Tauffer elnök megjegyzi, hogy ezen a hiányon a középiskolák uj rendszere, a reálgimnázium már sokat segített. Angyán_János a pécsi egyetem különös követelményeit teszi szóvá. /Folytatása következik./