Egészségügyi Kiadás, 1925-1926
1926 - 1926-01-08 [1879]
11.szám, 2.lap. i L f_j._Im_re József felszólalásában hangsúlyozza, hogy a klinikus feladata hármas, mTnTaszeriien kell észlelnie a beteget, kezelnie és gyógyítania;, tanítania kell és végül tudományos munkát kell végeznie. Ami az első kötelességet illeti, a helyes munkavégzés előfeltételei körülbelül megvannak, a diagnosztikai eszközök és gyógytényezök rendelkezésre állanak. A tanítás eredményessége érdekében bizonyos demonstratív segédeszközök beszerzése még sok helyütt szükséges volna. A magas színvonalú tudományos munka legfőbb eszközei a jó könyvtár, a jó laboratórium és a kísérleti eszközök bizony már igen hiányosak. Mivel pedig az ország mai helyzetében nem igen gondolhatunk arra, hogy minden egyetemünket tökéletesen felszereljük, helyesnek találná, hogyha centrális irodalmi katalógus megszerveztessék,ugyanigy a drága és ritkábban használatos segédeszközök országosan leltároztassanak, hogy azokhoz esetröl-esetre bárki hozzáférhessen, Az egyetemi kutató3munka sikeres végzéséhez számos olyan segédeszköz /nyomda, cinkografia, fototechnika: stb./ beszerzését tartana kívánatosnak, ami ma még hiányzik. _ámo_ssy_ Zoltán legfontosabbnak tartja a kutató egyének helyes megválasztásai",az ösztöndijak helyes elosztását és a külföldi kiküldetések gyakorlati szervezését. Nagyon fontos, hogy a külföldről visszatért fiatal kutatók számára itthon a megfelelő munkakör biztosíttassák, ha az egyetemi állások keretében ez nem volna lehetséges, a társadalmi szerv,a megalakulandó Széchenyi tudományos társaság, volna hivatva elsősorban arra, hogy ezeknek a fiatal kutatóknak existenciáját biztosithassa. Beszél az orvosi oktatás bizonyos követeléseiről, .főleg az első orvosi szigorlat megfelelő reformjáról. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, Vámcssy professzor felszólalására reTlektáva oejelenti'., hogy a külföldi ösztöndijak kérdésében messzemenő intézkedéseket tett. A Theresianum-alapítvány és az elkobzott Káro-lyi birtokok jövedelme teljes egészükben a tudományos ösztöndijakra fordíttatnak. Jelenti a külföldön létesített és létesítendő Collegium Hungaricumok szervezetét. Az ösztöndijak felhasználásának kérdésében egyetért Vamossy kívánságaival, de megfontolás tárgyává kívánja tenni, hogy kevesebb és hosszabb, vagy több és rövidebb időtartamra szóló Ösztöndíj adományoztassék-e. Ebben . az irányban várja a kongresszus kialakuló véleményét. Nekám Lajos az egyetemi törvény megalkotását sürgeti és ezirányu követeléseit öt pontban foglalná össze, 1./ A hallgatóság követelményei, ösziBöndijak, ,sport, felvétel, numerus clausus stb. ügyek. 2./ Kiképzés, tanszabadság, diplomák, alsóbbfoku speciális oktatás, segédszemélyzet stb, 3. / Szervezet: tanári kar, autonómia, technikai intézetek, hivatalok stb. 4. / Helyzet és viszony az állammal, egyházakkal, törvényhatóságokkal, társadalommal szemben, interakadémiás kongresszus,, külföldi kapcsolatok, nosztrifikáció stb, 5./ Egyetemi pénzügyek, alapok, budgetjog, stb. Ezután a Széchenyi társaság feladaiait körvonalozza. Verzár_Frigyes hangsúlyozza a kutató munka fokozott dotációját, Felveti ogy nagy szabadszervezet létesítését, mely az ösztöndijait szétosztását intézne, Jjt c Í£Í a É e iÍ Elemér az egyetemeken a nyelvtanulás kötelezővé' tételét kívánja épen a külföldi ösztöndíjakra való tekintettel. A hazakerült kutatókat itthon intézetekben helyezné el. ^auffer Emil a közkórházi gyakornoki szemészet részvételéről beszél az orvosi munkában, Detre László ugy véli, hogy a gyáripar egészségügyi vonatkozású érdekkép'viseTetei /vegyi, gyógyszergyárak/ szintén bele kell hogy szóljanak az orvostudományi kutatásokba. Mint az Országos Vegyigyárosok Szövetkezetének képviselője felajánlja a külföldről hazajött kutatók segítését, Melha Armand^a kutatómunka lelki előfeltételeiről beszél és a kutató lntc-TeTeT tanácsába az egyházak képviselőit is kivánja belevonni. ^. e ^.y£ r £ s Balázs az orvosi biológia tanszékének rendszeresítésével kapcsolatosan Tgen fontosnak tartja, hogy a tárgykör pontosan meghatároztassek. Az első orvosi szigorlat reformját Vámossy felfogásával szemben aggályosnak tartja, majd a törvényszéki orvostan fontosságáról beszél és sürgeti a ket egyetemen való tanszékek betöltését. A törvényszéki szakértők mint a tudemányos munka elsőrendű tényezői,nagyobb javadalmazásban rész©sitendök. Ezután szól még a tudományos intézetekben működő segédszemélyzetről. /Folytatása következik*/