Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1941
7 teljes készséggel és odaadással szolgálatába állhasson. Az elveket és tetteket tökéletes összhangba kívánja hozni egy hosszú, kitartó, céltudatos munka eredményeként. III. Előttünk áll az önnevelés célja, területei, szükségessége és fejlődésének menete. Vizsgáljuk most részletesen, az önnevelés egyes területeit szem előtt tartva, hogy mit tehet az iskola gyakorlatilag az annyira kívánatos önnevelés megindítása érdekében? Hogyan kell a gyermeket a további önnevelésre előkészíteni, ránevelni? Igaz ugyan, hogy ez a nagy, egész életen át tartó feladat az egyénnek saját munkája, mert akarni, cselekedni, tenni kinek-kinek önmagának kell. Mégis az otthon és az iskola feltétlenül hivatott arra, hogy rászoktasson a rendszeres önnevelésre, megismertesse és meg- kedvelfesse azt. Nagyban előmozdíthatja az önismeretet és akaratot. — Végül — a tanár egyénisége döntő befolyást gyakorolhat tanítványai jellemének kialakulására. 1. A festi nevelés célja: az egészség fenntartása, a test erőinek, teljesítőképességének fokozása azért, hogy az erős, tettrekész, szívós, munkabíró fest készséggel szolgálja és mozdítsa elő a benne lakó lélek céljait, érdekeit. így a testi nevelés megelőzi és kíséri a szellemi nevelést, s annak alapjául és segítőtársául szolgál. A gyermek középiskolai tanulmányai folyamán többször találkozik olyan tantárgyakkal, amelyek nagymértékben elősegítik a helyes testi nevelést. Az egészségtan és vegytan bőven és részletesen foglalkozik más-más szempontból a fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok szerepével. Ezzel kapcsolatban a helyes és egészséges táplálkozás irányelveire tanít. Szintúgy az egészségtan keretén belül ismerkedik meg a tanuló a helyes ruházkodásnak, a fest tisztántartásának és az érzékszervek gondozásának nagy fontosságával. Ha ezeket a tárgyakat kedvvel és érdeklődéssel tanulja, — s ha a tanultakat a tanár gyakorlati útbaigazítása, irányítása kíséri, nagy hatással lesznek jelen és későbbi életének józan és célszerű alakításában. A testnevelés és a vele kapcsolatos sportkör már inkább gyakorlatilag vezet önneveléshez. Itt sajátítja el, szereti meg a tanuló a testgyakorlás gimnasztikái gyakorlatait, amelyeknek mindennapi rendszeres végzése a test ruganyosságának, üdeségének, egészségének megőrzését biztosítja. Nagyfontosságú az iskola ilyen irányú indirekt nevelő hatása is. Gondoljuk csak végig, hogy az a gyermek, aki megszokta az iskolában, hogy csak pihent fejjel, egyenes testtartással, balról jövő világítás mellett, tisztántartott, jólszellőzfetetí tanteremben lehet tanulni, nem fogja-e szinte ösztönszerűen otthon is, a maga és környezete munkája számára mindezen feltételeket az elérhető legnagyobb fokban biztosítani? Nem kisebb jelentőségű a testi nevelés szempontjából, ha a
