Állami gimnázium, Eger, 1942
7 rüket összedörzsölik, és kész a kísérlet. A lecsapódás bemutatása: rálehelnek az ablaküvegre. Az egyensúlyi helyzetek bemutatására elegendő egy vonalzó és két ujj. Két ujjal felfüggesztik a vonalzót a súlypont fölött és alatt lazán fogva, és kész a biztos és bizonytalan egyensúly bemutatása. A közömbös egyensúlyi helyzet bemutatására elég egy ujj is, csak rá kell tenni súlypontjában a vonalzót. Az elektromosság alapjelenségének bemutatásához vegye elő mindenki a fésűjét, és készítsen kis papírszeleteket. Húzza végig a haján párszor a fésűt, vagy dörzsölje a kabátjához, utána a fésű a papírszeleteket magához vonzza, majd kevés idő múlva eltaszítja. Ha az eltaszítás nem akar bekövetkezni, tehát a papír- szeletke odaragadt a fésűhöz, ez annyit jelent, hogy a tanuló haja is, fésűje is zsíros, piszkos. Ekkor utasítjuk a tanulót a haj és fésű tisztántartására. Vagyis a tisztaságra nevelünk. És így lehetne tovább folytatni ezeket a szinte semmivel elvégezhető munkáltató kísérleteket. A megfésült haj szétáll, mivel az egynemű elektromosság taszítja egymást. Ezzel egyúttal azt is bemutattuk, hogy a dörzsölő és dörzsölt test elektromos lesz. A megdörzsölt fésűnek teljes csendben és lassan fülünkhöz való közelítésekor kis pattanást hallunk, ami a fésű és fülünk közt kisülő elektromos szikra jelenségével ismertet meg bennünket. Itt egyúttal utalhatunk az elektromos megosztásra is. Ezeknek az apró kísérleteknek az is előnyük, hogy mindenki csinálhatja, mindenki résztvehet bennük, együtt dolgozik az egész osztály,'tehát ideálisan megvalósul a munkáltató tanítás. A hely, a felszerelések és az idő hiánya mégis arra kényszerít bennünket, hogy a munkáltató tanítás legnagyobb részét a tanulók otthoni munkájára bízzuk. Vagyis a fizikai eszközöket és a velük végrehajtható kísérleteket iskolai bemutatásuk és megmagyarázásuk után a tanulók otthon készítik és végzik. Ebben az otthoni munkában a III. osztályos diákok rendszerint vállvetett buzgalommal és szorgalommal vesznek részt. Megindul az anyaggyűjtés. A legkisebb és leghaszontalanabbnak látszó tárgynak is értéke van. Megtanulja a diák értékelni azt, amit eddig talán semmire sem becsült. Nem engedi ezeket otthon eldobni, mert ő még hasznát veheti. Itt már a kis dolgok megbecsülésére és a takarékosságra való neveléssel találkozunk. Hozzáfognak az otthoni munkához. A kapott útmutatás alapján egymásután születnek meg a fizika különféle csodálatos eszközei és műszerei a hőtan, a hangtan, a szilárd, csepfolyós és légnemű testek fizikája, a mágnesség, elektromosság és fénytan jelenségeinek bemutatására. Ezeknek az eszközöknek az elkészítésénél nagy szerepe van a kézügyességnek, találékonyságnak, leleményességnek. Erre nevelődik a tanuló. Itt szükségesnek tartanám, bár a legújabb tanterv törli, hogy 1—2 fennmaradó óránkon a gőzgépet és a repülést, repülőgépet is megemlítsük. Ez ugyanis általában nagyon érdekel minden diákot (vasút, repülőgépek), és pl. a gőzturbina modellje nagyon egyszerűen elkészíthető házilag, és ami a fő, működik is. Eddigi tapasztalatom szerint nagy közkedveltségnek örvend a siklórepülőgép-modeTl és a légcsavar- modell készítése. A légcsavar emeletnyi magasságra is felrepül, alkalmat adva a versengésre. Ez egyúttal felkelti a tanulókban az érdeklődést és a kedvet a repülés iránt, aminek különösen a mai időkben nemzetnevelő jelentősége van. Az otthoni munkával hasznos és kellemes időtöltéshez jut a tanuló. Ma már, sajnos, kevés szabadideje van a diáknak, de ezt szívesen tölti el ilyen játékszerű munkával. Mert az egészet játékszerűen kell csinálni. Hiszen 12—13 éves tanulókról van szó a III. osztályban, akiknek még játék kell. Az eszközök elkészítését is játéknak fogják fel, majd utána eljátszogatnak vele, vagyis kísérleteznek.. A játéknál nincs megkötöttség, megszorítás, tehát természeténél fogva minden tanuló szívesen foglalkozik a játékos munkával.
