Állami gimnázium, Eger, 1939
14 Április havában először üdvözöltük körünkben Buday Géza tanügyi főtanácsost, a miskolci tankerület főigazgatóját. Kedves egyéniségével azonnál meghódította a tanári kart és a tanulókat, s bölcs és jóakaratú tanácsait szívünkbe fogadtuk. A tanév második felében intézetünk 50 éves jubileumára készültünk. Sajnos, tudtuk, hogy sokkal szerényebben ülhetjük meg, mint akartuk. Igaz, hogy a múltban is szinte végzetszerűleg éppen a jubileumi ünnepségek hiúsultak meg. Hálát adhatunk, ha szerényen is, de megemlékezhettünk intézetünk 50 éves múltjáról. II. Az intézet épületének története. Az intézet épületének legrégibb része 1754-ben épült jezsuita gimnázium számára a Foglár György kanonoktól ajándékozott telken. Foglár György élete utolsó évében még megláthatta a szép kétemeletes épületet. Az épület beosztása a következő volt: a földszinten 3 tanterem, az első emeleten 4 tanterem s a színpadhoz vezető külön lépcsőzet a szereplők számára, a második emeleten a színpad és a gimnázium hatalmas méretű díszterme volt. Ebben két karzat, lépcsőzetesen emelkedő padok s egy fedett fülkében díszes oltár volt a Boldogságos Szűz képével. Az épületnek a kollégium és a templom előtere felé néző déli végfala — csúcsán egy kis torony harangocskával — a Szeplőtelen Szűz, Szent Ignác és Szent Alajos fülkékbe állított szobraival volt díszítve. A fal közepén ez a felirat volt: Gymnasium Societatis Jesu, Auspice Deo Optimo Maximo, formandae bonis moribus, literis juventuti positum Anno 1754. A Jézustársaság gimnáziuma a legjobb és legnagyobb Isten jóvoltából az ifjúságnak a jó erkölcsökben és tudományokban való képzésére emeltetett 1754-ben. Ezt a feliratot 1877-ben az épület javításakor bevakolták. 1892-ben Kemény Ferenc igazgató sürgetésére a város nagy fáradsággal helyreállíttatta. Az épületet 1754. júl. 31-én, Szent Ignác ünnepén avatták fel. Az új épületben a jezsuiták intézete fejlődött. A növendékek száma 1768-ban már 645 volt. Az 1773-i «Dominus ac Redemptor» bulla eltörölte a jezsuita rendet. A jezsuiták távozni kényszerültek. Gróf Esterházy Károly püspök, nehogy a tanítás fennakadjon, egyelőre saját papjait rendelte az intézetbe. 1778-ban a ciszterci rend vette át királyi jóváhagyással az intézet vezetését. II. József 1784-ben eltörölte a wellehradi ciszterci apátságot, melyhez az egri rendház is tartozott. Hamarosan a gimnázium állami intézet lett. 1802-ben királyi leirat újra a visszaállított ciszterci rend birtokába adta a gimnáziumot. 1827-ben nagy csapás zúdult a városra. Tűzvész pusztította el a belváros nagy részét. Leégett a ciszterci rend temploma, kolostora és gimnáziumi épülete is, A gimnázium épületét csak ideiglenesen állíttatta helyre Willax Ferdinánd apát, mert azt akarta, hogy a kolostor túltágas épületében helyezzék el a gimnáziumot is. Az 1828—29. tanévben ez a terv meg is valósult s igy a gimnázium régi épülete fölöslegessé vált. A gimnázium épületét Pyrker László érseknek adták el. Pyrker érsek átengedte a városnak. A város pedig katonai laktanyává alakíttatta át. 1891. október 31-én végre beköltözhetett az átalakított épületbe az állami reáliskola. Sajnos, az átalakítás még nagyon hiányos volt. A város szegénységére hivatkozva igyekezett minél többet lealkudni vállalt kötelezettségeiből. Ezt persze az intézet sínylette meg. A bútorzat hiányos volt. A tornacsarnok pedig évekig nem tudott megépülni. Legnagyobb baj volt, és sajnos ez még ma is úgy van,
