Állami gimnázium, Eger, 1929
•5 5 értekezletet tartottunk. Ezeken dr. Habán igazgató az iskola és a szülői ház kölcsönös támogatásáról értekezett s ismertette az iskolának a szülői házat is érdeklő tanulmányi és fegyelmi rendjét, továbbá beszámolt az első ellenőrző és a félévi osztályozó értekezleten megállapított tanulmányi eredményről. Előadók voltak még e tanévben dr. Király Istvánj aki az ezen évben megszervezett cserkészcsapat munkáját ismertette, Bereczky Loránd, ki a testnevelésről és a test ápolásáról adott hasznos útmutatásokat a szülőknek s dr. Philipp Kálmán, aki azt fejtegette, mennyiben támogathatja a szülői ház a tanulót házi munkájában, különös tekintettel az idegen nyelvekre. A negyedik évben (1922—23) 2 értekezletünk volt. Az elsőn dr. Philipp Kálmán, a tanulók otthoni foglalkoztatásának kérdéséről értekezett, a másodikon ugyanezen a kérdésre vonatkozólag saját tapasztalatait ismertette a szülők köréből dr. Bárány Kálmán ügyvéd, aki ez alkalommal mint a tanítás eredményét gátló egyik körülményt, a tanulók túlterhelését is szóba hozta. Ezen előadás szolgált alapjául a következő tanévben (1923 —24) tartott első értekezletnek, mikor is részletesen ismertettem a túlterhelés kérdését. Előadtam a szellemi munkát kísérő fáradtságnak meghatározására szolgáló különféle módszereket. A mechanikai módszerek alkalmazásánál használt mérőeszközöknek, nevezetesen az ergográfnak és esztézióméternek leírása után szóltam a pszichológiai módszer 4 főalakjáról, a számolási, diktálási, emlékezeti és kombinációs módszerről. Majd annak vizsgálatával foglalkoztam, vájjon mutatkoznak-e intézetünk tanulóinál olyan jelenségek, melyekből arra lehet következtetni, hogy a tanulók munkaterhe munkabírásukkal nincs arányban? Végül pedig azt igyekeztem megállapítani, hogy az aránytalan megterhelést mennyiben okozhatja az iskola és mennyiben a szülői ház, rámutatva egyszersmind arra, hogy a túlterhelés megszüntetése érdekében mit tehet az iskola és mit a szülői ház. E tanévben még két értekezletünk volt. Az egyiken Vucskifs Jenő, tanár, jelenleg a miskolci kir. kát. gimnázium igazgatója „Élet és iskola“ címen azt fejtegette, hogy az összes tantárgyak a régi iskola módjára nem tekintendők öncélnak, hanem eszköznek a magasabb rendű élet megéreztetésére, megszerettetésére és kialakítása föltételeinek megismertetésére. A tárgyakat öncélnak tekintő pedagógus előbb-uíóbb zsarnokká válik, mert szűk látókörű. A másik fajta a modern pedagógus, tárgyát azért igen lelkiismeretesen kezelheti, de tudja, hogy az ő tárgya is egy szelete annak az életnek, melyet meg kell ismertetnie s okosan megszerettetnie. Ezen előadás kapcsán határozatba ment, hogy a jövő tanévtől kezdve előre kidolgozott programm szerint rendszeres előadásokat és megbeszéléseket fogunk tartani a neveléstan köréből, azaz megszervezzük a „Szülők iskolá“-ját. Vucskits tanárnak másoldalú elfoglaltsága és egyéb gátló körülmények miatt azonban ezen
