Állami gimnázium, Eger, 1929
6 üdvös terv nem valósult meg. E tanévi utolsó értekezletünkön dr. Habán igazgató a tanulók szünidei foglalkoztatására nézve adott hasznos tanácsokat és útbaigazításokat a szülőknek. A hatodik évben (1924—25) ismét 3 értekezletet tartottunk. Az elsőn dr. Habdn igazgató felolvasta Gaal Mózes főigazgatónak a tanév elején a szülőkhöz intézett üzenetét, melyben a főigazgató meleg szeretettel üdvözölte a szülőket. Felhívta őket, hogy ismerjék meg és szeressék meg az iskolát, amelyre reménységgel, bizalommal és hittel eltelve bízták rá gyermeküket, és amely iskola szerető gondjaiba véve a gyermeket megossza a szülőkkel a nevelés szép, de fölötte nehéz munkáját. A közös cél, melyet az iskola és a szülői ház kitűz, az élet munkájára való nevelés legyen. Ezen összhangzó, fontos munkára, mint a nemzetnevelés alapjára kérte a főigazgató Isten bőséges áldását. A második értekezleten én voltam az előadó s a gazdaságos tanulás elveit fejtegettem. Vizsgálat tárgyává tettem azokat a módszereket, amelyekkel a tanuló valamely anyagot a lehető legrövidebb idő alatt úgy tanulhat meg, hogy azt a lehető leghosszabb ideig emlékezetében megtartsa. Kifejtettem, hogy a gazdaságos tanulásnál általában két elvet kell a lehetőségig keresztülvinni és pedig az erőökonómiai és az időökonómiai elvet. E kettő azonban rendszerint együtt jár, mert azon eljárások, melyek alkalmazásával a legrövidebb idő alatt érjük el a legjobb eredményt, egyúttal a legnagyobb energia megtakarítással is járnak. A harmadik értekezleten Vucskifs Jenő a szerétéiről, mint a fegyelem alapjáról értekezett. Kiemelte, hogy különbség van a rendőri fegyelem és az iskolai fegyelem között; amannak a megfélemlítés az alapja, amelyre az életben szintén szükség van, emennek pedig az okos, a jól rendezett, de meleg szeretet, ez az iskola világa. Szólt a szeretet fajáról is, a majomszeretetről, a romantikus szerétéiről, a mindent fej- bólintással helybenhagyó szerétéiről, a már a szerelem határát súroló fantaszta rajongásról és végül az iskolába illő kemény, okos fegyelmezett szerétéiről. A hetedik évben (1925—26) két értekezletünk volt. Az elsőn dr. Bárány László „A mai diák lelkivilága“ címen boncolta a diák lelki jelenségeit. Bemutatta a kis és nagy diák érdeklődési köreit, vizsgálta, hogy az emlékezet, figyelem s az appercepció milyen erejű és minőségű a gyermek különböző életkorában. A másodikon pedig dr. Habán Mihály igazgató „Tanítás és nevelés“ címen tartott előadást. Azt hangsúlyozta, hogy az iskola elsősorban nevel és másodsorban tanít, illetőleg a neveléshez segédeszközül a tanítást használja fel. A nyolcadik év (1926—27) egyetlen szülői értekezletén dr. Bárány László volt az előadó. „A neveléstan helye a tudományok rendszerében“ címen azt fejtegette, hogy nálunk a pedagógiához mindenki érteni akar, pedig egy igen elvont alapon nyugvó tudomány, melynek pillé
