Állami gimnázium, Eger, 1929
11 képzett, egyébként is művelt iparosokat és kereskedőket, akiknek szak- képzettségük, tudásuk és magasabb intelligenciájuknál fogva nemcsak önérzetük, de valóban tekintélyük és súlyuk is lesz. Életpályájuk legbecsesebb járuléka mindenek felett függetlenségük lesz. A IV. osztály elvégzése után az ipari pályák sokasága kínálkozik a munkátszerető, szorgalmas, megbízható és vállalkozó szellemű magyar ifjúnak. Ezekre többnyire szakiskolák készítenek elő; a fém, fa, szövő, mechanikai, építőipari szakiskolák. Akik ezeket elvégezték mint osztály, csoport vagy munkavezetők helyezkedhetnek el mindenféle fém és fafeldolgozó gyárban, építő vállalkozásoknál, szerelési és elektromos üzemekben s gyárakban, a postánál, vasútnál, a rádiótechnikában, az autó- és a repülőgépiparban, szövő, kelmefestő és műszergyárakban, mert ezekben a szakmákban igazán képzett emberünk nem sok van. Azt se felejtsük el, iparunknak feltétlenül fejlődnie kell és fog is. És aki esetleg ezen szakiskolák elvégzése után, tehetséget, kedvet érez magában és tovább akarja fejleszteni tudását, a technológiai intézetet (Budapest, József körút 6) látogathatja, amelynek majd minden fentemlített irányban szakosztálya van. Aki pedig csak teheti s egy kis tőkéje van, létesítsen a fenti szakmákból önálló vállalatot. A nagyra- növés lehetősége nyitva áll mindenki előtt, aki szerény, szorgalmas és ügyes. Boldogabb, függetlenebb élete az önálló, józan és művelt középiparosnál talán csak az elég földdel rendelkező mezőgazdának van. Egy kis vagyonnal, hozzáadva a feleslegessé vált felsőbb oktatás megtakarított pénzét 30—33 hold megvásárolható jó helyen is nagyobb fogyasztó piac, város közelében. Dolgozni mindenesetre kell, de szorgalmas, becsületes és hozzáértő munkával könnyen lehet a 30 holdból akár 80, meg 100 is. A felsőbb gazdasági iskola, például a gyöngyösi, megtanít a módjára, hogyan. És ha az itt szerzett szakismerethez egy kis kereskedelmi szellem is járul, valóban boldog élet virulhat ebből a talajból is. A mezőgazdasági pályával rokon a szőlészeti és borászati, amelyre kétéves tanfolyam (Eger, Kecskemét, Sopron és Tárcái) készít elő. Képesít szőlészeti intézői és a budafoki (Kossuth L. u. 83) néhány hónapos pincemesteri szaktanfolyam elvégzése után nagy pincészetekben pincemesteri állásra. A szabad természetet szerető emberre nézve alig tudok a kertészkedésnél szebb foglalkozást és — jövedelmezőbbet, azonkívül országos szempontból is nagyfontosságú. Gondoljunk csak arra, mily rengeteg összegek vándorolnak külföldre virágmagvakért, gumókért, hagymákért és úgynevezett primőrökért, csak azért, mert nincsenek megfelelően képzett és egyszersmind vállalkozó kertészeink. Pedig szakiskolánk van tudtommal három is, ha nem több, az Állami Kér-