Állami gimnázium, Eger, 1929

11 képzett, egyébként is művelt iparosokat és kereskedőket, akiknek szak- képzettségük, tudásuk és magasabb intelligenciájuknál fogva nemcsak önérzetük, de valóban tekintélyük és súlyuk is lesz. Életpályájuk leg­becsesebb járuléka mindenek felett függetlenségük lesz. A IV. osztály elvégzése után az ipari pályák sokasága kínálkozik a munkátszerető, szorgalmas, megbízható és vállalkozó szellemű magyar ifjúnak. Ezekre többnyire szakiskolák készítenek elő; a fém, fa, szövő, mechanikai, építőipari szakiskolák. Akik ezeket elvégezték mint osz­tály, csoport vagy munkavezetők helyezkedhetnek el mindenféle fém és fafeldolgozó gyárban, építő vállalkozásoknál, szerelési és elektro­mos üzemekben s gyárakban, a postánál, vasútnál, a rádiótechnikában, az autó- és a repülőgépiparban, szövő, kelmefestő és műszergyárak­ban, mert ezekben a szakmákban igazán képzett emberünk nem sok van. Azt se felejtsük el, iparunknak feltétlenül fejlődnie kell és fog is. És aki esetleg ezen szakiskolák elvégzése után, tehetséget, kedvet érez magában és tovább akarja fejleszteni tudását, a technológiai inté­zetet (Budapest, József körút 6) látogathatja, amelynek majd minden fentemlített irányban szakosztálya van. Aki pedig csak teheti s egy kis tőkéje van, létesítsen a fenti szakmákból önálló vállalatot. A nagyra- növés lehetősége nyitva áll mindenki előtt, aki szerény, szorgalmas és ügyes. Boldogabb, függetlenebb élete az önálló, józan és művelt közép­iparosnál talán csak az elég földdel rendelkező mezőgazdának van. Egy kis vagyonnal, hozzáadva a feleslegessé vált felsőbb oktatás meg­takarított pénzét 30—33 hold megvásárolható jó helyen is nagyobb fogyasztó piac, város közelében. Dolgozni mindenesetre kell, de szor­galmas, becsületes és hozzáértő munkával könnyen lehet a 30 hold­ból akár 80, meg 100 is. A felsőbb gazdasági iskola, például a gyön­gyösi, megtanít a módjára, hogyan. És ha az itt szerzett szakismeret­hez egy kis kereskedelmi szellem is járul, valóban boldog élet virul­hat ebből a talajból is. A mezőgazdasági pályával rokon a szőlészeti és borászati, amelyre kétéves tanfolyam (Eger, Kecskemét, Sopron és Tárcái) készít elő. Képesít szőlészeti intézői és a budafoki (Kossuth L. u. 83) néhány hónapos pincemesteri szaktanfolyam elvégzése után nagy pincészetek­ben pincemesteri állásra. A szabad természetet szerető emberre nézve alig tudok a kertész­kedésnél szebb foglalkozást és — jövedelmezőbbet, azonkívül orszá­gos szempontból is nagyfontosságú. Gondoljunk csak arra, mily ren­geteg összegek vándorolnak külföldre virágmagvakért, gumókért, hagymákért és úgynevezett primőrökért, csak azért, mert nincsenek megfelelően képzett és egyszersmind vállalkozó kertészeink. Pedig szakiskolánk van tudtommal három is, ha nem több, az Állami Kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom