Állami gimnázium, Eger, 1913

— 29 —

Frary érvelésébén az a legjelentősebb, hogy a latint csak a hagyomány tisztelete tartotta fenn. Pedig — úgymond — elég ideig voltak már mintaképeink a rómaiak, utánozzuk inkább az angolokat és amerikaiakat! Ne elmélkedjünk az ó-kor romjain és oly nevelést adjunk, amely megfelel korunk szükségleteinek. A nagy, fáradságos munka, amelyet ezen nyelvek tanításának szentelünk, nem arányos az elért eredménnyel. A klasszikái tanítás egy társadalmi álarisztokráciát nevel, produktiv életpályára nem készít elő, a hivatalnoki pályákra lépők számát szaporítja. Nem igaz, hogy a francia nyelv megtanulásához szükséges, az ujabbkori klasszikusoknak van olyan nevelő értékük, mint a rómaiaknak, a modern civilizációt e nélkül is megérthetjük. Érthető, hogy akkor kedvelték, amikor még nem élt Shakespeare, Montaigne és Cervantes, amikor a latin volt az udvar, az iskola és diplomácia nyelve, de napjainkban, az ipar és kereskedelem virágzása idején, tanítása nem szükséges és az ifjúság kedvetlenül tanulja.

Ilyen és ezekhez hasonló érvekkel harcolnak az angolok is. Bain pl. azt állítja, hogy az exakt tudományok több igazságot hoznak felszínre, mint a klasszikus nyelvek, pozitív hasznuk sokkal több és nem érdemesek arra, hogy a fiatalság legszebb éveit reá fordítsa. A klasszikus irodalmak eszméi, szép gondolatai megtalálhatók a modern irodalmakban, a matematikai, a kísérleti és osztályozó tudományok a logikus gondolkodást jobban kifejlesztik; sem az orvosoknak, sem a jogászoknak nincs reá szükségük, nem érdekesek. Más ma a humanitás eszménye; az oktatás a társadalmi képzés szolgálatában álljon, a tanítás szelleme ne térjen el a tanulók szellemi életétől stb.

Csak néhány példát és a példákból csak néhány érvet emeltem ki a klasszikus tudományt ellenzők nagy fegyvertárából.

Nálunk is visszhangra találtak ezek az eszmék és különösen az 1890: XXX. törvéng behozatala óta (amely a görög nyelvet fakultativ tantárggyá tette) elég sűrűn hangzanak fel a támadások a latin és általában a klasszikus oktatás ellen. Apáthy István dr., a kolozsvári egyetem természettudósa, akárcsak kollégája, a világhírű Ostwald, egyik tanári körben tartott felolvasásában szintén heves támadásban részesíti a humánus