Állami gimnázium, Eger, 1911
6 jainak a súlya is különböző. így például a hidrogén atomjának a súlya különbözik az oxigén atómjának súlyától. A vegyületek az atómelmélet szerint úgy keletkeznek, hogy különböző elemek bizonyos számú atomjai egymással atómcsopor- tokká egyesülnek. Ezen egyesülés oka a chemiai vonzás vagy helyesebben az energia. A vegyület legkisebb még létező része a molekula. Mostani felfogásunk szerint az atomokat csak chemiai bontás alapján kaphatjuk, még pedig akkor, ha akár az elemek, akár á vegyületek molekuláit bontjuk szét. Az egyes atómokat azonban szabad állapotban nem ismerjük, mert a bennük rejlő chemiai vonzásnál fogva azonnal a molekula kötelékéből való felszabadulás után újból vagy egy elemi test vagy egy vegyület molekulájává egyesülnek. Az atomok érzékileg észre nem vehető, képzelt, hipotetikus testek. Egy atomnak, illetve egy molekulának, a súlyát közvetlenül meghatározni nem tudjuk, mert ily kis tömegek valóságos súlyának megmérése lehetetlenség. De meg tudjuk mérni a gázok nagy tömegeinek súlyát és az így kapott valóságos súlyokat összehasonlíthatjuk egymással. Avogadro 1811-ben felállított hipotézise szerint a különböző gázok egyenlő 'erfogatában egyenlő nyomás és egyenlő hőmérséklet mellett a molekulák száma egyenlő. Ha tehát egyenlő térfogatokban a molekulák száma egyenlő és a molekuláknak egymástól való távolsága is egyforma, akkor feltehetjük, hogy az egyes molekulák térfogata is egyenlő. Ha pedig a molekulák térfogata egyenlő, akkor kell, hogy a gázok egyenlő térfogatainak a súlyai oly arányban álljanak egymáshoz, mint molekuláiknak súlyai. Ha pedig tudjuk, hogy valamely molekula hány és milyen atomokból áll, akkor az atomok súlyára is következtethetünk. Az atom súlya, a mint az az elmondottakból látható, csak viszonylagos, a mennyiben a kérdéses atom súlyát egy egység gyanánt felvett atém súlyához hasonlítjuk. Ily értelemben tehát atómsúly alatt azon számot értjük, mely megmutatja, hogy az illető elem atómjának a súlya hányszor nagyobb az egységül választott elem atomjáénál. Egység gyanánt, minthogy a többi elemmel a legkisebb súlymennyiségben vegyül, a hidrogént vesszük.
