Állami gimnázium, Eger, 1911
5 vegyületek keletkezését úgy magyarázza, hogy az alkotó részek atomjai egymás mellé helyezkednek. A manapság is használatos és érvényben levő atómelmélet igazi megalapítója Dalton. Főmüve, a: A New System of Chemical Philosophy, — mely 3 részből áll és 1808-tól 1827-ig jelent meg, foglalja össze nézeteit. Ezen müve első részében, mely 1808-ban jelent meg, foglalkozik a testek szerkezetével és a chemiai összetétellel. A testek háromféle halmazállapotát ismerjük, mire legismertebb példa a viz. Ugyanazon anyaggal van dolgunk, akár a vízgőzt, a cseppfolyós vizet vagy pedig a jeget vizsgáljuk. És ezen megfigyelések — Írja — hallgatólagosan azon általánosan elfogadott következtetéshez vezettek, hogy az összes észrevehető nagyságú testek az anyag óriási számú atomjából állnak. Az atomok a körülményekhez képest inkább vagy kevésbbé vonzódnak egymáshoz. Az egynemű — homogén — anyagok végső részecskéi, súlyra, alakra nézve egyenlők pl. a hidrogén valamennyi legkisebb részecskéje egymás között egyenlő. Minden atom egy aránylag nagy gömb középpontját foglalja el és a légnemű halmazállapotú anyag atomjai távolabb vannak egymástól, mint a szilárd vagy a cseppfolyós anyagok atomjai. Anyagot chemiai hatásokkal sem teremteni, sem megsemmisíteni nem tudunk. Az összes chemiai változások, melyeket létesíthetünk, abból állnak, hogy az atómokat vagy egyesítjük, vagy az anyagot atomokra bontjuk szét. Az atómelmélet szerint tehát a testek nem oszthatók a végtelenségig; az osztásnak van határa és ezen végső anyagi részecskék, melyek az osztás határát szabják meg, az atómok. Minthogy kb. 76 elemet ismerünk jól, hozzájuk nem számítva a legújabb időben felfedezett rádiumot, polóniumot és aktíniumot, ugyanannyi féleségű atomot is kell felvennünk. Az atómok az elmé- let'értelmében nem változnak meg, sem minőségüket, sem tömegüket tekintve. Ebből folyik ama tulajdonságuk, hogy kisebb részekre nem bonthatók, hogy az átalakulásokban mindig mint egészek vesznek részt és minőségük is állandó marad. A hidrogén atomja például állandóan megmarad hidrogénnek, nem változik át sem oxigénné, sem más elemi testté. Súlyát is állandóan megtartja, bármilyen vegyületnek is legyen alkotó része. Minthogy az atómok anyagból álló és térfogattal biró bár igen kicsiny testek, kell, hogy súlyuk is legyen, még pedig a különböző minőségű elemek atom
