Állami gimnázium, Eger, 1911
12 A fény sugárzását Newton úgy fogta fel, hogy a sugárzó testek végtelenül apró részecskéket lövelnek szét a tér minden irányában. Egy másik felfogás szerint a fény nem egyéb, mint a mindent betöltő éter hullámmozgása (Huygens-féle hullámelmélet). Azt már régebben tudták, hogy a fehér fény nemcsak a hét szivárványszínre bontható szét, hanem vannak sugarak, melyek a piroson innen és az ibolyán túl is terjednek. Ezeket a sugarakat szemünkkel nem látjuk, de hatásukat kimutathatjuk. A sugarakat 2 csoportba osztjuk; vannak összetettek, melyek több sugárfajtából állnak és egyszerűek. Összetettek pl. a secun- där-sugarak. Az egyszerű sugarakat ismét két csoportba osztjuk. Az elsőbe tartoznak azon sugárfajták, melyek az éter hullámmozgásán alapulnak ; ilyenek a hő , fén>- és Röntgen-sugarak. A második csoportba tartoznak a katód- és cső-sugarak, melyek a sugárzási forrásból kitaszított anyagi részecskékből állnak. A legutóbbi években oly anyagokat fedeztek fel, melyek ön- maguktól, minden külső behatás nélkül láthatatlan sugarakat bocsátanak ki. A testek ezen tulajdonságát rádioaktivitásnak nevezzük. Érdekesnek találom felemlíteni Faradaynak, a kiváló angol fizikusnak, az anyag tulajdonságaira vonatkozó nézeteit. Még diákkorában, a 19. század második évtizedében, tartott előadásokat az anyag tulajdonságairól és már akkor, 1816 és 1819-ben, beszélt „sugárzó anyagról.“ Faraday abból indult ki, hogy az egyes testek megváltoztatják tulajdonságaikat akkor, ha az egyik halmazállapotból a másikba visszük át őket. A szilárd halmazállapotból a cseppfolyósba át- menve, pl. elvész az illető testek keménysége közötti különbség. Ha a cseppfolyós testek légneműekké változnak át, akkor megszűnik az átlátszóságra, rugalmasságra vonatkozó különbség. Minthogy -'z egyes testek a gáznemü halmazállapotba átmenve, fokozatosan elvetik a tulajdonságok — mint sűrűség, keménység, átlátszó- sz^a^galmasság és alak — közötti különbséget, ő a gáz- nemu . ^"’Jflpotot még nem tekinti a halmazállapotok végső Stad^’ánapotának'r.Glég eSY negyediket vesz fel és azt a sugárzó inkább vetik le a tulajdo..Ezen állapotban az egyes testek még Bizonyítani a sugárzó anykgzötti különbséget, állapotot azonban nem tudta. 50 éwzvis a negyedik halmaz- katódsugarakat. Ezek akkor keletkeznek, ha az^b. fedezték fel a ^osság igen
