Állami gimnázium, Eger, 1911
9 egész többszörösei szerint fordulhatnak elő és nem mint az egész törtrészei. Kitűnt továbbá az is, hogy pl. az ezüst pontos atóm- súlya 107'938, a chloré 35‘453 stb. Ezen pontos atómsúlyokat Prout még nem ismerte. Dacára annak azonban, hogy Prout elmélete valószinütlen, még mindig igyekeznek azt megmenteni azáltal, hogy igen pontos atómsúlymeghatározásokat (Dumas, Stas) és számításokat végeznek. Közülük meg kell említenem Julius Thomsont és Lecoq de Boisboudrant. J. J. Thomson szerint nem a hidrogén az ősanyag, hanem egy ismeretlen test, melynek részecskéit korpuszkuláknak nevezte. A később megemlítendő katódsugarakat okozó „elekrón“-okban vélte ezen korpuszkulákat megtalálni. Elmélete azonban manapság tarthatatlan. A Prout-féle felfogás értéke abból áll, hogy alapeszméje a tudományra nézve állandóan megtartja fejlesztő hatását. Meg kell még említenem az elemek szerkezetére vonatkozó azon felfogást, melyet a „triászok szabálya“ néven már régóta ismernek a chemikusok. A jelenség magyarázatára felveszem a lithi - umot, nátriumot és káliumot. Ezen három fém, mely viselkedésében hasonlít egymáshoz, a nátrium-csoportba tartozik. Ezen fémek atómsúlya 7, 23, 39 vagyis látható az atómsúlyokból, hogy a nátriumé 16-tal nagyobb mint a lithiumé és viszont a nátrium és a kálium atómsúlya között is 16 a különbség. Mi tehát azt a szabályszerűséget úgy foghatjuk fel, hogy a nátriumatóm nem más mint egy lithiumatóm, melyhez 16 súlyrésznyi „valami“ járul hozzá, a káliumatóm pedig oly nátrium, melyhez ugyancsak hozzájárult az a 16 súlyrész valami. A tulajdonságok tekintetében is a nátrium középhelyet foglal el a lithium és a kálium között. Az említett triászon kivül ily triászok még a kén, szelén és tellur; a chlór, bróm és jód; a kálium, rubidium és caesium. Ezen mutatkozó szabályszerűségek arra engednek következtetni, hogy az elemeknek ismert testek nem valódi ősanyagok, hanem valamely ősanyag módosulatai. így a triász első tagjához egyszeresen hozzáadva az ismeretlen anyag bizonyos mennyiségét, megkapjuk a második tagot, hozzá adva a kétszeresét pedig megkapjuk a harmadik tagot. A triászok szabálya erős támaszt nyert újabb elemek felfedezése által, a milyenek a rubidium, caesium, scandium, indium és gallium.
