Állami gimnázium, Eger, 1910
5 káját helyettesítené a száraz okoskodás, vitatkozás a már úgy is meglévő, írásba foglalt, a szent könyvekben föllelhető tételekről. Mind a hit, mind a tudomány drága kincsei az emberiségnek, nélkülözhetetlen feltételei a művelődésnek, de mind a kettő független, valóságos külön világ. Ott kezdődik voltaképen a felvilá- 4 gosodás, amikor hit és tudomány önálló életet kezdenek élni. Az első nagy gondolkodó, aki arra szánta magát, hogy csupán a saját erejéből, kizárólag a saját értelme által fogja felfedezni a legnagyobb igazságokat, a XVII. század nagy francia phi- iosophusa, Descartes volt. Nem támaszkodik tehát a vallás tanításaira, szándékosan elhárítja magától mindazokat az ismereteket, amikhez a nevelés, az iskola juttatta, tudomást sem vesz a más emberek kutatásairól, könyveiről, sőt még a külvilág előtt is behunyja szemét, nem akar tapasztalatokat sem gyűjteni, egészen magára hagyva, csupán csak a gondolkozás által kísérli meg az igazság felfedezését. Felteszi magában, hogy minden igazságot, amit a hit oltott beléje, minden ismeretet, amit a nevelés, tanulás, tapasztalás révén szerzett, egyelőre kéteseknek, bizonytalanoknak tekint, ime ily előkészülettel fog hozzá ahhoz az elmélkedéshez, magábaszálláshoz, melynek célja egy első igazságot, bizonyosságot felfedezni. Mi lesz majd ez az első bizonyosság? A uires, sokszor idézett formula szerint: Gondolkozom, tehát vagyok. Ha mindent kétségbe vonunk, minden ismeretet elutasítunk magunktól, ezt az egy bizonyosságot el kell fogadnunk, hogy gondolkozunk, mert hiszen a kételkedés is gondolkozás. A gondolkozás pedig feltételezi a létet, feltételezi azt, hogy vagyunk. íme ily módon jut Descartes egy első bizonyossághoz, igazsághoz, minden tapasztalás' » minden átvétel nélkül, csupán csak saját gondolkozása által. Ugyanily eljárással, módszerrel jut el a többi igazságokhoz. A testtől független lélek létének bizonyítása után Isten létét igazolja, ^ ismét csak saját értelméhez, gondolkozásához fordulva bizonyítékért. Descartes-ot elnevezték a modern philosophia atyjának. Hatása mérhetetlen. A XVIII. század hatalmas szellemi mozgalmát, a felvilágosultság harcát voltaképen ő indította meg. Fontossága abban áll, hogy az igazságot kereső embert saját értelméhez utasította, ne könyvekben keressük az igazságot, ne mások állítását fogadjuk el, hanem igyekezzünk saját értelmünkkel, gondolkozásunkkal megtalálni az igazságot, mint a hogy a mathematikus az egység fogalmából s néhány nyilvánvaló tételből kiindulva, pusz
