Állami gimnázium, Eger, 1910
6 tán a gondolkozás által képes leszármaztatni tudománya összes igazságait. Igen fontos, hogy Descartes a bizonyosság, igazság ismertető jegyének azt tartotta, hogy az illető állítás értelmünk előtt kétségbe nem vonható, nyilvánvaló tételként tűnik fel. Tehát igaz az, ami észszerű, amit értelmünk természetesnek, kétségbe nem vonhatónak lát. Az egész XVIII. századnak az észszerüség lesz a jelszava. Észszerűvé akarják tenni a vallást, az államformát, a társadalmi életet, a nevelést. A XVIII. század felvilágosultságának legfontosabb előkészítői között a francia Descartes után az angol Locke következik. Gyakran lesz alkalmunk rámutatni arra a nagy hatásra, amit a XVIII. század különböző szellemi mozgalmaira az angoloknak eme legkiválóbb bölcselője gyakorolt. Az a Descartes-tól kiinduló mozgalom, melynek célja az emberi értelem felszabadítása volt, a XV1I1. században érte el tetőpontját. Midőn a felvilágosultság századát említjük, mindig erre a századra gondolunk, bár, mint már láttuk, a mozgalom sokkal régebbre nyúlik vissza s épen nem ért véget a századdal egy időben. Ami mégis jogossá teszi a XVIII. század ezen elnevezését, ez egyrészt a mozgalom általánossá, sokoldalúvá válása, másrészt azon gyökeres, mély átalakulások, miket a felvilágosultság azon század állami és társadalmi életében okozott. Az egész szellemi harcban Franciaországé a vezérszerep. Mint már a középkor utolsó századaiban Franciaországból indul ki az építő-művészet nagyszerű átalakulása a csúcsíves stylus kifejlesztése által s mint a XVII. században ugyancsak Franciaorság teremtette meg azt az irodalmat, mely az összes európai irodalmak mintája volt egy évszázadon át, a XVIII. században ismét ez a nép mutatja meg a haladás útját az egész művelt emberiségnek, ez a nép fejti ki a legnagyobb szellemi erőfeszítést, ez hozza meg a legnagyobb véráldozatot az uj eszmék érdekében. Ezen uj eszmék az emberi szabadság, a társadalmi igazságosság s az emberiség erkölcsi megújhodásának eszméi voltak, vagy, hogy a francia forradalom gyújtó hatású jelszavait használjuk, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi. A mai kritika nagy szigorúsággal Ítéli meg a kor eszméit, harcait és a harcok nagy alakjait. Kimutatja, hogy az egész harc kiinduló pontjául szolgáló eszmék nagyrészt tévedések, hogy az egész harcban épen olyan szerepe volt a bosszúvágynak, az el-
