Állami gimnázium, Eger, 1910

35 XVIII. században is hatalmasan virágzó buján érzékies, úgynevezett gáláns irodalom népszerűségét erősen csökkentette, annak hol cynicus, hol élvsóvár életelveivel egy nemesebb, önzetlenebb mo­rál tanításait állította szembe, a nemtelen érzékiességet takargató galantériát a szivet-lelket fölemelő, megtisztító, hatalmas szenve­délyekkel cserélte fel, a szellemeskedő, gúnyosan csipkedő, trágár kétértelműségekkel fűszerezett előadást a nemes, nagy szenvedélyek meleg ékesszólásával helyettesítette. Továbbá érdeme még ezen uj iránynak, hogy az irodalmat egészen közel hozta a való élethez. Ez az egész irodalom a polgári osztályból sarjadt. Tárgyát nem a múltból, nem a legfelsőbb osztályok életéből vagy a mesevilágból vette, hanem az akkori polgári társadalom életéből. Innét meríti józan, gyakorlatias erkölcsi elveit, innét álmodozó érzelmességét, innét lázongó haragját a társadalmi egyenlőtlenségek, az osztály­különbségek ellen. A kor életével, érzés- és gondolatvilágával való kapcsolat a realismus egy je'entős diadalát jelentette. Épen úgy nagy fontosságú az érzelmek, indulatok uralkodó szerepe. Ezáltal ez az egész irodalom mintegy előkészítőjévé válik a romantikus költészetnek, amely a költészet forrásának a képzelet mellett épen 3z érzelmet tartotta. De legnagyobb a jelentősége ennek az uj irodalmi iránynak a regény fejlődésében. Azelőtt a regény nem tartozott a nagy köl­tői műfajok közé. Inkább nagyon népszerű, mulattató olvasmányok voltak azok, a kevésbbé kényes ízlésű közönség szórakoztatói, de semmi esetre sem tekintették a regényt, mint műfajt, például a tragédiával egyenlő értékűnek. Pedig ekkor már a regénynek sok fajtája túlélte virágkorát, megtermetté remekeit. Legrégibb alak­jában a regény mondái meg tisztán képzeleti elemekkel tarkított fantasztikus történet igaz személyekről meg eseményekről. Szándé­kosan használtuk a történet szót, mert a hiszékeny olvasók való­ban történeti műveket láttak az ilyen alkotásokban. Nagyon régi, keleti eredetű a keretes regény, mely egy főtörténetbe, mint valami keretbe, egészen önálló elbeszéléseket foglal bele. A középkorig visszanyúlik a lovagregény műfaja is. Sem a lélek-, sem a kör­nyezetrajzban nem törekedett ez a műfaj hűségre, realismusra. Typikus alkotása az Amadisról szóló spanyol francia regény a kö­zépkor végéről. Rokon ezzel a regényfajjal a heroikus regény, mely a történeti regény ősének tekinthető. Spanyol földön kelet­kezett a picaro-regény. Ez szélhámosokat, kalandorokat választ 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom