Állami gimnázium, Eger, 1910
30 ezen időben Anglia irodalmi életében, felfedezik Shakespeare nagyságát, művei igazi jelentőségét. Legnagyobb az érdeme Garrick Dávid drámaírónak és színésznek, aki a londoni Drury-lane színházban szinrehozta Shakespeare színműveit, óriási népszerűséget szerezve Anglia legnagyobb költőjének. Ettől kezdve egész Európában Shakespeare a legnagyobb tekintély, a csodált és utánzott minta a drámai költészet terén. Hatása alól még a francia classi- cus tragédia utolsó nagy költője, Voltaire sem vonhatta ki magát, Németországbau pedig épen a legnagyobbak, Lessing, Herder, Goethe voltak Shakespeare költészetének legnagyobb csodálói. Végtelenül üdvös átalakulást okozott a naiv költészet meg Shakespeare remekeinek megismerése. Mohó érdeklődéssel kutatták fel a legkülönbözőbb népek naiv költészetét. E téren legnagyobb a németek, s közöttük is Herder érdeme. Átdolgozta, fordította a különböző népies költészetek termékeit, a spanyol Cid-ro- máncokat, ő irányította kortársai figyelmét a Kelet ismeretlen, kiaknázatlan költői kincsei felé a héber költészet ismertetésével. Ekkoriban készül Voss Homér-fordítása, Hermann Gottfried a clas- sicus mythologiát, vallási regéket gyűjti egybe, csak most fedezték fel e görög hitregék poétikus szépségét. Mindkét munkában a naiv, népi költészet elragadó remekeit csodálták. Valóban a XVIII. század irodalmi életében nem volt fontosabb esemény, mint a költészet, a költőiesség fogalmának e hatalmas kibővítése, a naiv meg nemzeti költészetek szépségének és értékének felfedezése. A XIX. század romantikusai lelkesedéssel folytatták a naiv meg nemzeti költészetek kutatását, ismertetését. Vége szakadt a classicus irodalmak, meg a francia költészet kizárólagos csodálásának, minden nép költészetét érdeklődéssel tekintik. Különösen a német romantikusok fejtettek ki elismerésre méltó buzgóságot a naiv költészet termékeinek felkutatásában, átdolgozásában, kiadásában. Összegyűjtik saját népük, meg az egész germán népcsalád költői kincsét, a mondákat, meséket, hitregéket, népdalokat, sőt még a babonákról, közmondásokról sem feledkeznek meg. Ekkor készül az Arnim— Brentano-féle gyűjtemény a német népköltészet termékeiből, meg a Grimm-féle mesegyűjtemény. Az idegen népek közűi különösen a keletiek költészete iránt érdeklődnek, a perzsa, arab, ind költészet számos alkotását meghonosítják a német irodalomban. Párhuzamosan halad ez a mozgalom a keleti s a Sanskrit nyelvtudomány fejlődésével. A német romantikusok közűi Rückert foglalkozott leg-
