Állami gimnázium, Eger, 1910

30 ezen időben Anglia irodalmi életében, felfedezik Shakespeare nagy­ságát, művei igazi jelentőségét. Legnagyobb az érdeme Garrick Dávid drámaírónak és színésznek, aki a londoni Drury-lane szín­házban szinrehozta Shakespeare színműveit, óriási népszerűséget szerezve Anglia legnagyobb költőjének. Ettől kezdve egész Euró­pában Shakespeare a legnagyobb tekintély, a csodált és utánzott minta a drámai költészet terén. Hatása alól még a francia classi- cus tragédia utolsó nagy költője, Voltaire sem vonhatta ki magát, Németországbau pedig épen a legnagyobbak, Lessing, Herder, Goethe voltak Shakespeare költészetének legnagyobb csodálói. Végtelenül üdvös átalakulást okozott a naiv költészet meg Shakespeare remekeinek megismerése. Mohó érdeklődéssel kutat­ták fel a legkülönbözőbb népek naiv költészetét. E téren legna­gyobb a németek, s közöttük is Herder érdeme. Átdolgozta, fordí­totta a különböző népies költészetek termékeit, a spanyol Cid-ro- máncokat, ő irányította kortársai figyelmét a Kelet ismeretlen, kiaknázatlan költői kincsei felé a héber költészet ismertetésével. Ekkoriban készül Voss Homér-fordítása, Hermann Gottfried a clas- sicus mythologiát, vallási regéket gyűjti egybe, csak most fedezték fel e görög hitregék poétikus szépségét. Mindkét munkában a naiv, népi költészet elragadó remekeit csodálták. Valóban a XVIII. szá­zad irodalmi életében nem volt fontosabb esemény, mint a költé­szet, a költőiesség fogalmának e hatalmas kibővítése, a naiv meg nemzeti költészetek szépségének és értékének felfedezése. A XIX. század romantikusai lelkesedéssel folytatták a naiv meg nemzeti költészetek kutatását, ismertetését. Vége szakadt a classicus irodal­mak, meg a francia költészet kizárólagos csodálásának, minden nép költészetét érdeklődéssel tekintik. Különösen a német romantikusok fejtettek ki elismerésre méltó buzgóságot a naiv költészet termé­keinek felkutatásában, átdolgozásában, kiadásában. Összegyűjtik saját népük, meg az egész germán népcsalád költői kincsét, a mondákat, meséket, hitregéket, népdalokat, sőt még a babonákról, közmondásokról sem feledkeznek meg. Ekkor készül az Arnim— Brentano-féle gyűjtemény a német népköltészet termékeiből, meg a Grimm-féle mesegyűjtemény. Az idegen népek közűi különösen a keletiek költészete iránt érdeklődnek, a perzsa, arab, ind költé­szet számos alkotását meghonosítják a német irodalomban. Párhu­zamosan halad ez a mozgalom a keleti s a Sanskrit nyelvtudomány fejlődésével. A német romantikusok közűi Rückert foglalkozott leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom