Állami gimnázium, Eger, 1910
27 szemben mennyi szó esik az egyén jogairól, az egyéni értelemről,, érzelmekről. A classicismus pedig épen az egyéniséget korlátozta szabadságában a maga szigoru müelveivel. A század leghangosabb irodalmi harcában, a német Sturm- und Drang-korszak küzdelmében épen a szabályok összetörése, az utánzás megszüntetése, a költő egyéniségéből fakadó eredetiség és természetesség a harci jelszavak. Azután hódit az a gondolat is, hogy a népeknek is, akárcsak az egyéneknek, sajátos jellemük van. Részint az őseredeti faji vonások, részint az életviszonyok s a környező természet sajátszerűsége külön jellemet fejlesztenek ki minden népben. Montesquieu, a modern államtudomány alapvetője, jól ismerte azt a mérhetetlen befolyást, amit a természeti s az életviszonyok gyakorolnak valamely nép intézményeire, törvényeire s ezzel együtt természetesen jellemére is. A Törvények szelleme című főmüvében épen azt az összefüggést vizsgálja, amely valamely nép államformája, törvényei meg életviszonyai közt van. Az ő gondolatát viszi át más területre, a költészet körébe Herder, a Sturm- und Drang-kor feje. A költészet nem mesterséges alkotása néhány tollforgató embernek, hanem a népnek adománya, tehetsége, épen ezért a különböző népek költészete ép oly sajátságos, eltérő más népekétől, mint a lelki világa, jelleme. Ez az elv már magában foglalja azt a következtetést, hogy a müköltészet nemzeti, népi talajból kell, hogy ki- virágozzék. Végül éles ellentétben volt az utánzást, követést hirdető classicismussal a fejlődés, haladás gondolata is. Mindenki a jövőre függesztette tekintetét, mely biztosan jobb, nemesebb és boldogabb nemzedéket rejt méhében, mert hiszen az ember haladásra van teremtve, viszont a legnagyobb megvetéssel tekintették a múltat, a legnagyobb semmibevevéssel gázoltak keresztül annak minden intézményén. A folytonos haladás, a vég nélkül való fejlődés ezen gondolata szintén nehezen férhetett össze egy régen elmúlt kor költészetének utánzásával. A classicus irányú költészet uralmát tehát ezek az okok döntötték meg első sorban : a természettudományok háttérbe szorítják a classicus világ iránti érdeklődést, lelkesedést, az egyén cultusa, a faji jellem gondolata s a haladás eszméje egyformán szembe helyezkednek az utánzáson, rideg szabályok követésén alapuló classicismussal. A francia classicismus tekintélyének elbukása után a műköltészet fogalmának uj meghatározást kellett nyernie. Egyesek —
