Állami gimnázium, Eger, 1908
89 fák koszoruzzák körül. Félórai reggelizés után tovább mentünk, legközelebbi czélui a Horotna völgy felső végét tűzvén ki. Útközben tárnára bukkantunk, e tárna czéija vasércz után való kutatás volt, mely eredményre is vezetett. 10 órakor értük el a Horotna- völgy felső végét. E völgy a Bükkhegységnek legszebb völgye, e völgyben vannak a Szilváspatak forrásai, a vízesések, a barlang boltozatáról előtörő forrás, mely a pisztrángos tavat, később a vid- rás mocsarat táplálja, E völgy fejénél megállottunk tehát egy kissé, tekintetünket északfelé irányítva. Jobbról az Istállóskő meredezett előttünk, mely nevét onnan vette, hogy nyugoti oldalában csepp- köves barlang van, hol szigorú tél idején, mint valami istállóban szarvasok húzódnak meg. Az Istállóskőtől balra az Ispánhegy, erre a Kukucsó, végre bal szélen, kissé a háttérben a Qerendavár kettős kúpja látszik. Ezután csakhamar újra tárnához értünk, itt is vas után kutatnak az emberek. Majd az Almád-hegy alján vadas- kert kapuján mentünk be. Ugyanis Wessely lovag, ki a szilvási uradalom jelenlegi tulajdonosa, a Bükk plateanjából egy darabot vashuzallal bekerített, mely kerítés maga 50 ezer koronába került. Ettől kezdve tehát Wessely lovag lett a házigazdánk, ki e tisztet Péczer Mihály főerdőmester személyében gyakorolta, hálásan kell tehát ez alkalommal Wessely lovagról megemlékeznünk. Wessely lovag a fák lefuvarozása czéljából hegyi vasutat is építtetett, e vasút mellett mentünk jó darabon a Küllőhegy északi lejtőjén. 11 órakor a Nagy Kopasz rétjére érkeztünk. E rétet délkeletről a Kál- mánhegy, keletről a Nagy Kopasz, délnyugotra a Küllőhegy határolják. Rövid pihenő után a Kálmánhegy és Nagy Kopasz közti nyeregre értünk, majd a Kis Vöröskőbérc és Nagy Kopasz között haladtunk el, később az Istállóskő erősét hagytuk el balról, azután a Késhegyet jobbról, megérkezvén a Kerítettsáv nevezetű rétre, ezt félkörben sziklafal keríti, jobbról oldalt a Virágos sárhegy körvonalai bontakoztak ki, melynek északi lábán ért utói bennünket a dél. 12 óra 5 perczkor találtuk az első tebert, vagy dolinát. Mi a teber, a Bükk plateanjának e titokzatos jelensége és jellemzője ? A teber hegy plateanba vájt óriás nagyságú katlan, például ily katlan átmérője 200—300 méter, mélysége 30—50 méter fűvel benőve. Hogyan keletkeztek ezek ? A régiek azt tartották, hogy a hegy mélyében rejtőző barlang boltozatának beomlása folytán keletkezik a teber. Újabban a teberek keletkezését igy magyarázzák: a hegy plateauján bármi okból kis süppedés, mondjuk 1 méter átmérőjű és 0‘20 m. mélységű
