Állami gimnázium, Eger, 1908
13 szülőknek kell maguktól többet inegvonniok, hogy jusson a taníttatás céljaira több. — Ez mindenesetre súlyos kérdés! Fölemlítem itt az üzleti spekulációra alapított zúg-internátu- sokat is, amilyenek városunkban — hála Istennek — nincsenek, de annál inkább vannak fővárosunkban. Amilyen szerencse lehet a szülére nézve, ha fiát sikerül elhelyeznie egy lelkiismeretes, gondos vezetés alatt álló internátusba, ép olyan csapás a fia jövője miatt kétségbeesett szülőre nézve, ha kénytelen gyermekét ilyen. „nevelő“-helyekre beadni. Mert az „üzlet“-re —■ és másra nem — ügyelő tulajdonos urak csak azt tartják ám szemök előtt, hogy mennél inkább zsarolhassák — mindenféle tanügyi címen — a szegény áldozatok szülőit. Ilyen urakkal már volt a fővárosban dolgom, akik leplezetlenül előadták, mily anyagi veszteséggel járna rájuk nézve „növendékük“ megbuktatása, és tolakodó módon szinte követelték a tanuló átengedését. Nagyon üdvös dolog volna, ha a minisztérium valamiképen ellenőrizné ezen ú. n. „nevelő-intézetek“ működését és az észlelt visszaélések alapján egyszerűen feloszlatná azokat. Mert hogy milyen lelkiismeretes, kötelességtudó polgárokat fog nyerni a haza ezen „intézetekéből, azt könnyű elképzelni. — Fölemlítettem itt ez internátusokat azért, nehogy egyszer valamelyik szülő kétségbeesésében ezekre gondoljon. A lelkiismeretlen kosztadók ellen is, kik több kosztost fogadnak, mint amennyinek képesek tisztességes helyet adni, túlzsúfolt lakások tartása címen történhetnék itt-ott hatósági beavatkozás. Az azonban mindenképen ajánlatos és szükséges, hogy az igazgató és a tanári kar számontartsa azon szállásadók neveit, akikre vonatkozólag — határozott tapasztalatok alapján — meggyőződött arról, hogy morállal, hygienával nem törődve, lelkiismeretlen kapzsisággal járnak el. A szülő pedig tartsa kötelességének, hogy kikérje az igazgató vagy osztályfőnök véleményét a helyre vonatkozólag, ahová gyermekét vinni készül (amint ezt különben az intézetünkben év elején kiosztott Fegyelmi Szabályok is kívánják). Ha a szülő a gyermeket mégis elhelyezné egy nem ajánlt házban és a figyelmeztetés dacára is otthagyná, akkor nem szabad az intézet vezetőségének visszarettennie a legerélyesebb föllépéstől sem: Vagy elviszi a szülő a gyermeket arról a helyről, vagy kiveszi az iskolából! Természetesen a legkedvezőbb körülmények a gyermekre nézve, ha a gondos szülei házban lehet tanulási évei alatt; mert hiszen még a leggondosabban vezetett internátusbán is, sok
