Állami gimnázium, Eger, 1907

- 25 ­3' y = l(a+bx + cx2); ^ 4. . dy 11 v ' s dx tgxcoslx IX. A differenciálszámítás alkalmazása a kúpszeletek érin­tői és normálisai egyenleteinek megállapítására és érintő­mennyiségei hosszúságainak kiszámítására. Legyenek az y=f (x) görbe valamely P pontjának koor­dinátái (x,y) (7. ábra). Mivel az ezen pontban vont érintő és az dy x tengely pozitív irányáéal kepezett « szög tangense ^ -szel egyenlő, az érintő egyenlete, ha a futó koordinátákat (£, z)-val jelöljük: n— y = — x). Az érintéspontban az érintőre merőlegesen álló egyevest, jr 7. ábra. b -j- 2 C X a~\-bx-\-cx2 2 sin 2 x normálisnak nevezzük. Mivel ennek iránytényezője az érintő irány tényezőjének negativ reciprók értékével egyenlő, a normális egyenlete: A görbéknek az egyenessel való érintkezésénél fontos sze­repet játszik a következő négy távolság, melyeket közös néven a görbe érintőmennyiségeinek nevezünk: a) PT az érintő hossza, vagyis az érintőnek az érintéspont és abszcissza tengely közti darabja, jele: Tg. b) TP’ a szubtangens. vagyis az érintő hosszának ortogo­nális projekciója az x tenyelyre, jele: Sbtg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom