Állami gimnázium, Eger, 1905
19 — szigorú hangot, melylyel Buckle a régi irányt elitéli: „A praedes- tinatio elmélete theologiai, a szabadakaratról szóló tan pedig metaphysikai hypothesis.“ Buckle kiküszöböli a szabadakaratot, a Gondviselést és az erkölcsi törvényeket s mindent materialisztikus tényezőkkel akar magyarázni. Buckle elméletét a legszigorúbban bírálták meg, hogy rámutattak hiányaira. Valóban az a tény, hogy az erkölcsi mozzanatokra ügyet sem vet, Buckle rendszerének nagy hibája. Ez az a pont, melyben Le Bon és Kidd lényegesen eltérnek tőle. Le Bon, aki a socialismus és a tömegek lélektanát klasz- szikus munkájában fejtegeti, „Lois psychologiques de l’évolution des peuples“ cimű tanulmányában a történeti fejlődésnek olyan elveire jut, melyek Buckle felfogásától gyökeresen különböznek. A történeti fejlődés magyarázata a nép lelke, ennek a léleknek azok az erői, melyek a művelődés egyes mozzanatainak a befogadására kedveznek. A vallás, a művészetek, az egyes intézmények bizonyítják, hogy legfőbb erősségünk a nép psychéje. „Le caractére d’ un peuple et non son intelligence détermine son évolution dans 1’ histoire et régle sa destinée.“*) (30.) A germán nemzetek szívós életerejét és serény tettrevágyását úgy tekinthetjük, mint boldogulásuknak igazi alapját, míg a román népek abuliája, puha tehetetlensége hanyatlásuk valódi oka. Még egy mozzanatra utal Le Bon. A jellem magában még nem szolgál magyarázatéi. Ennek motívumokra is szüksége van, de hogy jut el ezekhez ? Az eszméknek lassú kimunkálásra van szükségük. „Les idées sont descendues des régions mobiles de la pensée dans cette région stable et in- consciente des sentiments oü s’ élaborent les motifs de nos actions. Elles deviennent alors des éléments du carachtére et peuvent agir sur la conduite.“**) (129.) Csakis az érzelmek alakíthatják át az eszméket s csak így lehetnek a jellem mellett olyan motívumokká, melyek az akaratot determinálják. Felötlő a rokonság Schopenhauer és Le Bon elmélete között. Le Bon nem hivatkozik sehol a német philosophusra, de az eredmény, melyhez jutott, teljesen induktiv kutatásai leszűrődésének tekinthető. Ez a Le Bon sok*) A nép jelleme s nem értelmisége határozza meg fejlődését a történetben s intézi a sorsát. **) Az eszmék a gondolat mozgó vidékeiről az érzelmek állandó és öntudatlan vidékére szállottak, hol tetteink indító okai alakulnak ki. Csak így válnak a jellem elemeivé s igy hatnak magunkviseletére. 2*
