Állami gimnázium, Eger, 1905
— 18 — hézagon, melyre Buckle elméletében akadtunk, Bossuet és Carlyle segítenek átsiklanunk, de Bossuet és Carlyle rendszereiben újabb hézagokat találtunk. Bossuet azt mondja, ha adva van a szabadakarat és a Gondviselés, akkor ennek a következménye a történeti élet. Carlyle is csaknem igy gondolkodik, csupán a szabadakarat hősi exaltálása, az a vonása, melylyel bizonyos költői varázst áraszt bölcselmi fejtegetéseire, míg Bossuetben több van a prófétából, kinek a lelkesedésébe a múlandóság merengő bánata édes melancholiát vegyít. Szinte az a sejtelem támad bennünk, hogy úgy Bossuet, mint Carlyle deductive gondolkodtak, hogy nem a történet tényeiből indúltak ki. Érthető is, ha Bossuet theologiai álláspontjára gondolunk, a másikat Carlyle irodalmi és bölcselmi apprentissagea világítja meg. Mikor Bossuet történetbölcseleti kérdés fejtegetésébe fogott, mint theologus járt el, Carlyle pedig, ki nagy szeretettel foglalkozott a német irodalommal és phiiosophiával, ezt a hatást sokszor elárulja. Grant mondja Carlyle, Sartor Resar- tusáról: „The German philosopher to whom he is most indebted is Fichte.*)“ Fichte, ki az Ént teszi meg philosophiája központjáéi s az emberi tevékenység jelentőségét a leglelkesebben vallja, könnyen is érthető, hogy mestere annak a Carlylenak, ki mikor a közkultuszt hirdeti, az akarat szabadságának a hitét is a leikébe fogadja. De van Carlyleban a theologusból is, mikor azt hangoztatja, hogy a francia forradalom rút kudarca Isten büntetése volt. Így fogják fel az akaratot Bossuet, Carlyle, serénynek, munkásnak :s a Gondviseléssel akarják összhangba hozni. Eljárásuk deduktiv, a régi metaphysikáéra emlékeztető, mert nem annyira a történeti tényekre építenek, mikor a törvényszerűségről szólnak, mint apri- orisztikus elvekkel akarják a történeti élet alakúlását kibékíteni. Inkább az általános axiómákból akartak a valóságra következtetni, mintsem a természetes eljárást követték. Nem tartottak Berthelot- val: „La science s' éléve par une suite de pourquoi sans cesse résolus et sans cesse renaissants jusqu'aux notions générales .. .**)“ Ez a szellem sokáig uralkodott a történetbölcseletben. Csak Her- derre, Hegelre hivatkozunk, kik ilyen apriorisztikus eljárást követnek. így könnyen érthetjük azt a visszahatást, melyet a nagy positivista bölcselőnek, Comtenak a fellépése támaszt és azt a *) A német philosophus, kinek a legtöbbel tartozik. Fichte. **) A tudomány a szüntelenül megoldott és a szüntelenül felmerülő okok láncolatán át jut el az általános fogalmakig.
