Állami gimnázium, Eger, 1904
9 — És a történelem mindezt látja, megérti és megérteti. A nagy isteneszmének tényekkel bizonyító hirdetője lesz! Minden tudomány az isteneszme felé gravitál, még a leggya- koriatihb tantárgy is,, mint a mathematika és geometria magasabb tantételeiben egy útra lép, melyen útjelzőül e felírás áll; arra nyílik a végtelen! Látja az ész, de megindúlni fél,, a szív azonban kibontja szárnyait és egy hatalmas libbenéssel eljut a Végtelenhez és meghódolva csókolja zsámolyát. • >v;- ■ A bölcselet vizsgálgatva az emberi tehetségeket, ezeknek működésében nem mellőzheti a legfontosabb problémát, a vallást, mely mint ösztön, érzék és hajlani kezdődik, hogy aztán értés és érzés és akarás legyen. Hogyan fejlődik az emberi lélek, gondolatai űzik — hajtják; küzd, keres, , .mit? Nyugalmat! Küzdelmeit narko- tizálni lehet, de .megölni nem, még a sírból is kikéi, feltöri koporsóját és kísértő szellem lesz ! De hát miért is ne lenne az Isten képére teremtett lélekben vágy Isten felé ?! Mit ér a lét, ha nem értjük önmagunkat ? Honnan ? „Az Istenhez vezető fonalat az embernek gondolata, metafizikai érzéke ragadja meg s ez a foná' végre is, bármint nevezzük azt, az okság elve lesz. Ezt az elvet magából ki nem irthatja, Kantnak szubjektivizmusába az ép úgy bele, van szőve, mint a napfogyatkozástól félő négereknek gondolar tába. Ezt az elvet ki nem irthatja még akkor sem, mikor új világot .teremteni, a régi Istent ledönteni akarja; akkor is egy új Isten előtt rogy térdre. Az ember nevetheti a fetischeket; gúnyolhatja Jahvét, Brahmát, Zeust, Allahtvállat vonva mehet el Buddha, Mohamed ereklyéi,-, sőt az Úr Jézus keresztje mellett is; de azt az acélsodronyokból szőtt kötelet, mely a világot okához, s az emberi gondolatot az okság elvéhez köti, el nem szakíthatja.“' — Oh igaz bölcsesség, Istennek .megismerése! . Az ásványtan lehat a föld mélyébe, egymásután nyitogatja föl ennek'a nagy könyvnek lapjait s*mit ér, ha csak gyönyörködik a színes képekben, de elfeledi kérdezni, hogy ki alkotta azt? — A véda- istentisztclet költői imádsága (sok századdal Krisztus előtt!) feljajdul : ..Igazán ki is tudja, ki mo'ndhatjä meg nekünk, • . Honnan származott, honnan leve a mindetiség? •’ ,Az istenek,csak utánna lettenek. .Kiismeri, honnan származott?“2 1 Prohászka Ottokár : Diadalmas Világnézet. Esztergom 1903. 42—43. 12 Rigveda X. 129.
