Állami gimnázium, Eger, 1901
4 tudományszomjas emberiséget s jómagunkat is ilyen módon nyomorgattak, mikor nyelveket tanultunk iskolásdiák korunkban. Ha tehát nekünk jó volt, miért ne volna jó tanítványainknak is, gondolja magában a legtöbb tanár! De azonfelül a legtöbb kartársunk nem is ismer más módszert, mert nem jár utána, az egyetemeinken pedig igen szép theoretikus nevelési elveket hirdetnek olyan emberek, kik maguk jóformán nem is tanítottak, de praktikus dolgokról szó sincs; a minta-gymnasium- ban szintén a régi módszer hívei dominálnak. Úgy, hogy nyelvtanár számára nincs más mód, mint külföldön képeznie magát gyakorlatilag. Mindenki látja, hallja, milyen nevetséges eredménye van a gymnasiumi latinnyelvi tanításnak, pedig óriási sók időt pazarolnak rá, de azért senki arra nem gondolna, hogy talán a módszerben van a hiba! A módszerben! ? Az nem lehet! Századokat állt az már ki! — íme a tisztes hagyomány. Aztán ott van a kényelem s azon előny, hogy e módszer segítségével bármilyen nyelvet taníthatunk. Van is rá számos példa, hogy némelyik tanár akárhány nyelvet tanít, csak egykét hónapot engedjenek neki, hogy megtanulja a nyelvtant. Az eredmény természetesen szörnyű, de az mellékes. így tanítják különösen a gymnasiumokban a franczia nyelveT— .... A latinnyelvi tanítás eredménye eléggé mutatja a módszer tarthatatlanságát, pedig ez a nyelv holt nyelv, de akkor látjuk csak be igazában abszurd voltát, ha az élő nyelvekre alkalmazzák. A tanügy lelkes, modern szellemtől áthatott hívei régóta tiltakoznak már ez ellen, de csekély eredménynyel. Csak újabb időben hangoztatják némelyek a direkt módszer szükségességét a tanításban s tankönyvíróink is kezdenek hozzá alkalmazkodni, de persze csak úgy a hogy, a mit különben nem csodálhatunk ha tudjuk, hogy közoktatási tanácsban az új módszernek nincsenek hívei. Mert azok is, kiket a paedagogia terén „jeleseink“ között emlegetnek, szánalomraméltó fitymálással szólnak e methodusról, így Kemény Ferenczis az Országos Tanáregyesületi Közlöny idei május havi első számában. Meglepetve olvastam ugyanott, hogy ő egyáltalán kételkedik az idegen nyelvek tanításának sikerében, Ez nagy szegénységi bizonyítvány önmagáról és módszeréről, melyet eddig használt. Persze azt mondja, hogy először csak tanulják meg a nyelvtant, azután valamit a nyelvből.
