Állami gimnázium, Eger, 1901
11 Ügyeljünk arra, hogy mindig kis mondatokban beszéljünk, mikor kérdezünk a legegyszerűbb formában tegyük azt, néha csak a hanghordozással jeleöve a kérdést, a felelet mindig mondat legyen, ne puszta szó, ezt szigorúan követeljük. Mutassunk aztán be olyan képet, melyen a család ebédnél ül, megismerjük a családot, az egyes tagokat, egymáshoz való viszonyukat. Ugyancsak szemléltethetjük a közönségesebb foglalkozásokat is. Különösen nagy terünk nyílik tavaszszal a szemléltetésre. Ott a szabad természet, bárhová nyúlhatunk. Úgy, hogy az első óv vége felé a gyermek már egy pár száz szó birtokában van, melyet használni is tud azon egyszerű mondatszerkezet keretében, mely a sok ismétlés folytán szintén sajátjává vált. Még egyszer kiemelem, hogy a tanár leleményessége nagyon lényeges, mert sok költséges segédeszközt feleslegessé tesz; másfelől pedig sok olyan dolog van, mit nem lehet készen találni képeken. Pl. az avoir igét, mely különben is nagy nehézségeket okoz, mivel nyelvünkben ez az ige nincs meg, — hogyan szemléltessük ? Fricke, német paedagogus azt mondja, hogy a tanár vegyen a kezébe pl. egy tollat s mondja j’ai une plume, aztán adja egyik növendéknek s mondja neki tu as une plume és így tovább. Mindenesetre halogassuk ennek az igének használatát, mert összezavarják etre-rel, melyet már az első leczkén sem nélkülözhetünk. Az év vége felé egy-két kis ver- sikót is be lehet tanulni. Főelvünk legyen : keveset egyszerűen, de jól. A mit tanulnak azt tudják is, még a gyengébbek is. A második évben, mely még ugyancsak a szemléltetésen alapuljon, megkezdhetjük az Írást is A. képeknél most már rátérhetünk az apróbb részletekre, mellékkörülményekre is. Ha pl, a múlt évben szemléltettük a fát és megtanultuk a főrészeit; gyökér, törzs, ág, levél, most tagoljuk ezeket pl. soroljuk el a levélnek alakját, színét, osztódását, szárát, a virágnál a kelyhet, szirmot, porzókat stb. Az olvasásnál fölösleges szabályokat adni, el kell előttük egyszer-kétszor olvasni az illető pár sort, aztán olvastassuk a jobb s végűi a gyengébb tanulókkal. Maguktól rájönnek az olvasási szabályokra. A szemléltetés alkalmával társalgás alakjában szóba került dolgokat mindig a táblára kell íratni s magukkal a tanulókkal javíttatni. S itt jegyezzünk meg még egyet. Ha a tanár valamely képet szemléltet, úgy az mindig rövid, előre megfontolt kérdések és feleletek alapján történjék s a tanulók ne csak a felelet, ha nem a
