Állami gimnázium, Eger, 1901
10 Visszatérve methodusimkra jegyezzük meg, hogy az első és a második évben a tanuló ne halljon más szót mint németet a német órán, franeziát a franczia órán s lehetőleg mindent szemléltessünk. Ide már leleményesség is szükséges a tanár részéről. Hozzáteszem még, hogy az első óv jórészében atanuló ne lásson írott vagy nyomatottbetűt s természetesen ne is írjon, mert ez nagyon zavarja. A helyesírásért nem kell koezkára tenni az élő nyelvmegtanulását, Különösen a franczia helyesírás olyan bonyolult, olyan következetlen, hogy a tanuló megijed tőle s mikor még nagyon is ingó alapon nyugszik nyelvbeli tudása, könnyen zavarba jő, nem tudja elképzelni, hogy az a hang, melyet hallott megegyezzék azzal a leírt csodabogárral. Az olvasás és Írás megkezdését halogassuk amíg lehet. Természetesen egy évnél tovább nem tehetjük. Vajha megérhetnek a fonetikus írás idejét, úgy ezzel a kérdéssel nem kellene foglalkoznunk! Dolgozzunk már most ki egy részletes tantervet valamely idegen nyelv tanítására; én a franeziát választom, bárki átalakíthatja tetszése szerint más nyelvre. A franczia nyelvet a reáliskolákban 6 éven keresztül tanítják, a III. osztálytól kezdve. I. óv. Tárgyak szemléltetése. Kezdjük meg a tanulót körülvevő tárgyakkal, nevezzük meg azokat előtte. Gyakoroltassuk be a helyes kiejtést egyes tanúlókkal, aztán az egész osztálylyal, aztán ismét egyesekkel, mig mindenki tudja; ez nagyon fontos eleinte. Az első órákban 5—6 névnél többet nem fognak megtanulni, de ez elég, ha helyesen ejtik. Különösen be kell tanítani az orrhangon végződő szókat, a kétféle ő-t, a két mássalhangzón végződő neveket pl. table, biztosra vehető, hogy kivétel nélkül iabel-nek ejtik, első hallásra. Szóval ilyenkor a kiejtés a fő, akármilyen lassan haladunk. Tanulják meg tehát a teremben levő tárgyak, majd ruhadarabjaik neveit s végül saját nevüket. Tanítsuk meg őket számlálni, (a tárgyakon) aztán az alapműveletekre; mutassuk meg nekik az órán hány óra s minthogy a mutató forgatható, az időnek minden fázisát megtanulhatják közvetlen szemlélet utján. Utána a napszakokat, egynéhány az időjárásra vonatkozó kifejezést, a nap nevét, naptár útján, aztán az egész hetet, hónapokat évszakokat, évet.
