Állami gimnázium, Eger, 1899
Törrirrg mint lovaidrámaíró és a német lova^dráma hatása irodalmunkra. Irta : Otrok Mihály. A XVIII. század végén drámairodalmunk igen sivár képet nyújt. A drámai alkotás terén igen hátramaradtunk. Ha az irodalom szoros összefüggésben van a nemzet politikai életével, úgy bizonyos, hogy a drámairodalom fejlődéséhez okvetlenül kedvező politikai viszonyok kellenek. A drámaírás legelső s felülmulhatlan geniális alkotásai Europa legszabadabb, legbüszkébb nemzeténél, az angoloknál keletkeznek. S vájjon egy Corneille, egy Racine, egy Moliére elképzelhető-e Richelieu, XIV. Lajos nélkül? A német nemzetet is sokáig leigázta apró- cseprő zsarnokainak gyalázatos kénye s innen van, hogy csak a XVIII. század negyedik negyedében kezd drámairodalma fellendülni, mikor Rousseau eszméinek hatása alatt szabadabban kezd mozogni. S mi még csak ő utánuk következünk. A századvégi nagy reactio szüli meg színészetünket s vele kapcsolatban természetesen drámairodalomnak is kell keletkeznie. Minthogy pedig fejlett íróink nem voltak, idegen minták után kellett nézni. Első sorban természetesen fordítások keletkeztek franczia, német drámák nyomán. A fordítók között ott találjuk akkori kiváló íróinkat, a kik a franczia és német jeles írók műveit ültetik át, de annál több a jelentéktelen nevű fordító, a kik viszont silány férczmunkákkal árasztják el a színpadot. Egy másik irány nem fordít, hanem átalakít idegen darabokat, „a hajdani történetekhez alkalmaz, s nemzeti ruhába öltöztet,“ a mint ők mondják. Ezek voltak a legkedveltebbek. Végül eredeti darabok is keletkeztek. Ezek ismét kétfélék : vagy tisztán üres „haza-puffogatás“ az egész, vagy pedig idegen hatás 1*
