Állami gimnázium, Eger, 1899

— ai —

továbbá a fergeteg kitörése, Lanka őrjöngése. Mindez a leventa- dráma rémes elemének befolyása alatt készült.

A negyedik felv. 3. jelenetében Zách esküje méltó ezen motívumokhoz. Az V. felvonás utolsó jelenetének scenirozása is teljesen lovagdrámai. Onnét tanulhatta Kisfaludy, hogy Klára kivégzése nem a színpadon történik, hanem az őrjöngő Lanka mondja el előttünk, ki távolról nézi, aztán maga is öngyilkos lesz. Különben e befejezés maga sem hagy semmi kívánni valót borzalmasság tekintetében.

Hátra van még egy darabja Kisfaludynak, mely már kiválóbb művei közül való s mely még Bayer szerint is, ezen művei közé tartozik: Stibor vajda. Sőt azt találtuk, a mint egy helyen már említettük is, hogy élénken emlékeztet Ágnes Bernauerinn-ra. Nem mutathatjuk azonban ki, vájjon Kisfaludy ismerte-e ezen darabot, a mi sok vándorlásai mellett igen valószínű.

Párhuzamos alakok Albert és Rajnáid. Rajnáid szerelmes egy parasztleányba ép úgy mint Albert egy egyszerű polgárleányba. Stibor, Rajnáid atyja, ép oly szívtelen, mint Albert atyja, a fejedelem. Kegyetlenségben egymással versenyeznek a háznagy (A. Bern.) és Dobrochna. Ágnes és Gunda ugyanazon anyagból valók. Összehasonlítható még Rajnáid nevelője és Albert barátai. Ez alakok között feltűnő a hasonlatosság. Rajnáid is ép oly elveket vall mint Albert, a szív és az ember jogait hangoztatja, azzal a különbséggel, hogy ő nem vallja be kilétét a leánynak, hanem álruhában, álnév alatt jár a családhoz csak azért, hogy el ne riaszsza őket. Stibor a teljes ellentéte fiának, gőgben megrögzött főur, ki a nép jogairól tudni sem akar s minden érzékenykedés, nevetséges előtte. Kutyáját többre becsüli mint jobbágyait. Azonban túltesz rajta neje Dobrochna, a ki méltó párja volna Ágnes Bernauerinn háznagyának, különben Stibor- ral is teljesen összeillik. Kegyetlen szivében alig van emberi indulat, csak a hiúság, gőg, kegyetlenség honolnak ott. Férjét újabb és újabb kegyetlenségekre ingerli még fia ellen is. Ágnes és Gunda gondolkozásmódja is teljesen megegyez, eszményképei lehetnek a stürmereknek. A cselekmény maga is mutat hasonlatosságot, a mennyiben a fiú itt is összeütközésbe jő az atyjával s a szegény Gundának tönkre kell mennie az atya haragja folytán, ép úgy mint Ágnesnek. Ennyi rokon vonás után majdnem bátran állíthatjuk, hogy Kisfaludy Törrin-