Állami gimnázium, Eger, 1899
32 get utánozta drámája megalkotásánál. Azt, hogy ez is hamisítatlan lovagdráma, fölösleges külön hangsúlyoznunk. Említsük még meg a felhozottak után az elmaradhatatlan mennydörgést, villámlást, házfelgyujtást, börtönt s abból való szök- tetést. De ne feledkezzünk meg a darab nyelvezetéről sem, mely a legtisztább stürmer-termék. Rajnáid és Gunda alighanem könyv nélkül tudják Rousseaut. S ezzel befejeztük Kisfaludynál a lovagdrámai hatás kimutatását. Ezek után más utakon jár, más minták után néz, hogy Irénéig emelkedhessen. De nemcsak Kisfaludynál, hanem irodalmunkban is itt végződik a kimutatható lovagdrámai hatás. Bayer még egy elkésett lovagdrámaírót fedezett fel, ki a huszas években írt három lovagdrámát. Szatmáry Király Antalnak hívják s drámáinak czíme: Gróf Hard vagy a magára kimondott ítélet (Kassa 1825.), Az Oltovány vagy a viszont-találkozás (Kassa 1825.) és Garancsi Mária vagy az állandó szeretet. (Kassa 1832.) Minthogy ezen darabokat, a második kivételével, nem sikerült megkapnunk, jórészt Bayerre támaszkodva mondjuk, hogy igen silányak, s igy nem érdemes velük bővebben foglalkoznunk. Az Oltovány valami silány német lovagregény kivonatának látszik. Cselekvénye egyáltalán nincs. Lovagdrámai motívumok benne a zarándok, a szereplő alakok, kik lovagok s a helyszín. Elcsépelt lovagregényi motívuma a felismerés. Az anya; a zarándok, felismeri fiát és férjét, a mikor ép párviadalra készülnek s igy természetesen vége szakad minden ellenségeskedésnek. Különben Bayer maga azt állítja a harmadik darabról, hogy a betyár-romantika körébe tartozik s igy nem tudjuk mért mondja lovagdrámának. A XIX. század huszas éveiben mindenesetre véget ér ezen idegen hatás, íróink törekszenek eredetit alkotni s az 1825-el bekövetkezett uj korszakban dráma-irodalmunk hova tovább önállóbb és tökéletesebb lesz. Ennyiben igyekeztünk egyelőre tehetségünkhez mérten, a német lovagdráma hatását vázolni.
