Állami gimnázium, Eger, 1899
13 Agnes Bernauerinn. E darab később készült ugyan mint az előbbi, de jóval előbb jelent meg (1781) s egy csapásra meghódította a közönséget. Az akkori kritikusok égig magasztalják s pompás kasszadarabja a színtársulatoknak. Hosszú időn keresztül színen marad, mindenfelé előadják, mindenütt egyforma óriási sikerrel, mig végre letűnik, teljes feledésbe merül, úgy hogy ma már jóformán csak a szaktudós ismeri. Az igaz, hogy tárgya igen hatásos. Agnes Bernauer szomorú története bizonyára megindította a kedélyeket, melyek akkor különösen fogékonyak voltak. Különben valószínűleg sokan ismerték már azelőtt, mielőtt Törring feldolgozta volna. Meglepő, hogy annyira hasonlít a spanyol Ines de Castro történetéhez, melyből Soden alakított később szintén lovagdrámát. Törring saját beismerése szerint a már idézett Oefelius Herum Boicarum Scriptores (Augsburg 1763) ez. művét használta forrásul, bizonyára olvasta azonban Falckenstein Bayerische Ge- sehichte-jét (Ingolstadt u. Augsburg 1776) is. A Rerum Boica- rum Scriptores gyűjtemény három krónikája említi az eseményt. Az első csak néhány szóval emlékszik meg róla következőképen: Anno MCCCCXXXV. Starb Herzog Wilhelm von Bairn am montag vor heiligen Creutz achtenden. Auch dasselb Jahr ertrankt man die Pernawerin am micktn vor Sant Galli Tag, auch deckt man den Perlachtthurn mit plei. (Breve Chronicon Augustanum I B 617a). A következő már hosszabb, a harmadik pedig egész részletesen előadja a dolgot. Laurentii Hochwartii Episcoporum Ratisponensium Catalog! Liber III (I B 220b): Eodem anno Feriá tertia in die S. Clementis Sigismundo Romanorum Augusto in Ungaria existente, torneamentum Ratisponae fuit, cui Joannes et hlius Christopherus et Albertus Bavariae Duces interfuerunt. In quo Dux Albertus Ernesti filius ab aliis vehementer pulsatus est propter amicam et amasiam Agnetem Bernawerin, quae postea anno MCCCCXXXV. Straubingae submersa est, quod ob ejus insanus amorem videretur ad nuptias legitimae tardior. Haec de Ponte in Danubium praecipitate ex mandato patris Ernesti unius pedis non ligati beneficio aliquamdiu supernatans ad lit- tus pervenit, rauco gemitu vociferata helfft, helfft! tortor verő,
