Állami gimnázium, Eger, 1897
19 a férjétől eltaszitott gyenge asszony kevéssel halála előtt megálmodja a túlvilág! élet boldogságát. A haldokló beteg zenére vágyik s mig az ünnepélyes, bús aecordokon elmereng, álomba szenderül. Látományában hat fehérbe öltözött alak jelen meg, kik tánczolnak s virágfüzérekkel övezik az utolsó álmát álmodó szerencsétlen királynét. Ez a költői színezetű melodráma bizonyára a színen sem téveszti el hatását. Szándékosan időztem hosszasabban a Shakespeare tragédiáiban előforduló szellemjelenéseknél, hogy annál világosabban sikerüljön kimutatnom azt, mily hatalmas a nagy brit költő szelleme még a jelentéktelennek tetsző részletekben is és mennyire szem előtt tartja a lélektani, a jellemzetes és a valószínű vonásokat. Viszont e részletes elemzés után szembe állítva velők Voltaire Semiramisát, könnyű lesz meggyőződni arról, mily kevés érzéket tanúsított mindezek iránt a XVIII. század legnagyobb franczia drámairója. Ezen összehasonlításban rendkívül érdekesek Voltaire észrevételei Hamletról, melyeket a Semiramis elé irt s Querini bibornokhoz intézett előszóban olvashatunk. Nem csekély naivitással és önhittséggel azt a vakmerő és képtelen állítást koczkáztatja, hogy Shakespeare Hamletje, tehát az ő közvetlen mintaképe és forrása, melyből ő leplezetlen bátorsággal merített, nem egyéb, mint egy részeg, vad ember phantásiájának otromba szüleménye s az ő Semiramisában alkalmazott szellemjelenés úgy drámai és színpadi hatás, mint pompa és nagy- szerűség tekintetében messze túlszárnyalja azt, melyet Shakespeare alkotott meg Hamletben. A kevéssé ismert Semiramis meséjét röviden pár sorba foglalom össze, a mennyi éppen elégséges a szóban forgó kérdés ismeretére. Semiramis királynő megmérgezi férjét Ninust. Ez halálos ágyán fiát Miniast — kire hasonló sors vár — kicserélteti és anyja tudtán kívül Arsace név alatt nevelteti föl. A herczeg maga sem ismeri királyi származását s mikor húsz éves korában mint diadalmas hadvezér jön vissza hazájába, anyja Semiramis beleszeret s őt választja férjéül. Ekkor száll fel sírjából a meggyilkolt király szelleme és a királynő meg az ország nagyjai előtt fölfedi fia kicseréltetésének titkát, hogy az anya és fiú vérfertőző frigyét megakadályozza. Majd ünnepélyesen felszólítja Ársaeet (Miniast), álljon érette bosszút és áldozza fel Maneseinek azt, a kit majd az áldozás alkal-
