Állami gimnázium, Eger, 1897
Hamlet engedelmeskedik s ezt kérdi anyjától: ..Hogy van, asszonyom ?“ Az anya látva fiának kidülledt szemeit, melyekkel merően néz a képre s égnek meredő hajszálait, engesztelve kérleli, öntsön lángoló agyrémeinek hevére hűs béke- tűrést. De Hamlet nem hallgat rá s tovább beszél a képhez, mely halványan, siralmas tekintettel rámered. A királyné természetesen nem látja a szellemet s nem hallja szavát; egy második Klytemnestra ő; nem érez lelkiismeretfurdalást, sem szemének, sem fülének nincsenek káprázatai. Csillapítani igyekszik Hamletet. Hiú koholmány ez hevült agyadtól, Anyagtalan teremtés, a minőben Nagy mester a rajongás. Hamlet hevesen tiltakozik, mint az elmebeteg, ki titkolja a világ előtt, hogy agya megbomlott. Erősitgeti, hogy szóról- szóra ismételni tudná a szellem szavait. Most már szentül hiszi, hogy ez a szellem apjának hazajáró lelke. Igen, ő az, a mint a földön élt és járt; azért jött. hogy erőt leheljen belé, hogy csüggedt, tétovázó akaraterejét felkorbácsolja s az alkalmas pillanatban tettre ösztökélje. Hamlet érzi, hogy a végzetes perez elérkezett s ideje, hogy vérfertőző anyjának szivébe mártsa a tőrt. De a szellem az ajtón kifelé suhan s vele együtt eltűnik Hamlet bátorsága, ereje s zabolátlan, tettrekész dühe hirtelen alászállván, tehetetlenül újra csak szószátyár szidalmakra fakad. Hamlet immár nem képes kibontakozni a hallucinátió hatása alól s a visió oly erős benyomást gyakorol reá, hogy sem a királyné, sem ő maga nem képes eloszlatni érzékeinek csalóka tévedését. Talán nem lesz fölösleges e helyen is hangsúlyoznunk, hogy magában a cselekmény menetében ez a szellemjelenés sem idéz elő semminemű változást. Shakespeare színpadra vitte Jeanne D’ Arc visióit is, melyeket a történeti hagyomány szolgáltatott neki, de nem azokat, melyeknek hatása alatt az orleánsi szűz fegyvert ragadott hazája védelmére, hanem utolsó látomásait, mintegy halálsejtelmét, az Angers melletti síkon vívott s reá végzetes kimenetelű csatában. (VI. Henrik király I. rész, 5. felvonás, 3. szin.) A csatározás javában folyik, tombol a vihar s a menny dörög. A Pucelle felidézi, segélyül hívja a szellemeket, kik any- nyiszor megfejtették neki a jövő titkát. Hivó szavára elő is 2 /A
