Állami gimnázium, Eger, 1895
20 az értelem kiművelése, mint inkább az erkölcsi és kedély! érzések erősítése a íodolog. Az egészséges társadalmi rendnek nem tudós és olvasott nőkre, hanem egészséges és erőteljes anyákra van szükségök, a kiknek annyi műveltségűk van, hogy férjük törekvéseit méltányolni tudják, de egészséges és életvidám felfogásokkal, szívok egész melegével a családi életnek tudják magokat szentelni. A családi élet boldogsága, tisztasága a nőkön fordúl meg. Ott a legboldogabbak. Az élet salakjából, küzdelmeinek sarából mennél kevesebb érje őket, csak is igy lesznek gondos, szerető anyák, feleségek. Ez a legszebb női hivalás, a mi felér a világ minden tudományával. Mindazonáltal tehetséges leányok részére —■ a mi véleményünk szerint is — kivételesen nyitva kell lenni az egyetem paeda- gogiai és orvosi szakának, s ez már annyira érett dolog, hogy csak idő kérdésének látszik.*) 9. §. Az iskola kormányzásáról. Az iskola kormányának általában négy feladata lehet: iskolák alapítása, fenntartása, berendezése és vezetése. Feladata azonban a tanerők kellő kiképzéséről való gondoskodás is. Ide tartozik még az iskolák alkotmányának kérdése is, a mely valóban a paedagogia legnehezebb, legkényesebb kérdése. Mindjárt a főkérdésre, mely itt felmerül, hogy tulajdonképen kié legyen az iskola? igen nehéz a felelet. Nem azért, mintha ebben a tekintetben határozott nézetet nem lehetne formálni, hanem azért, mert az iskola történeti fejlődése nem vett olyan irányt, a melyet peadagogiailag helyeselni lehetne. Az is kérdés, hogy mikor az iskolák az állam és a vele ver- senygő egyház kezében vannak, s mint tulajdonukat tőlük már elvenni bajos dolog volna, ér-e valamit annak kimondása, hogy az iskola ezek közül egyik kézbe se való. Az iskola, valamint a nevelés a családok és ezek összessége a társadalom joga. Ehhez kétség nem fér. De a két hatalmas versenygő fél az állam és az egyház kiragadta kezei közül. Először az egyház kezébe került a nevelés ügye, ki ezt a maga czéljai szo- rint iparkodott felhasználni, ma pedig olyan irány uralkodik, a mely minden iskolát kisobb-nagyobb mértékben az államnak *) E sorok még a közoktatásügyi miniszter ösmeretes reformja előtt íródtak.
