Állami gimnázium, Eger, 1895
— Iß — parancsolják a tanárnak óráról-órára mit tanítson, milyen tárgyú és hány dolgozatot Írasson. Csak egyről feledkeztek meg, el kellett volna rendelni, hogy ehhez a tantervhez és tanmenethez való nagyeszű gyermekek is teremjenek! Ha ennek a rendeletnek foganatja lesz, akkor iskoláink virágzásához szó nem fér. Addig azonban, mig ez teljesülne középiskoláinkban ala- lapos, a dolog mélyére ható tanításról szó sem lehet. Gyengébb és jobb tanárok voltak és lesznek, de azzal hogy egyéniségétől parancsszóval megfosztják s vele együtt az ifjúság művelődését egy kaptafára verjék, sem a tanár jobbá nem válik, de az ifjúság sem fog többet tudni. A tanár munkáját összetévesztették az írnokok teendőjével. Elfásulva vesz hát róla tudomást, hogy a döntő körök véleménye szerint nincs túlterhelés, s ha van, annak a tanár az oka. A ki azonban az úgynevezett állandó tanmenetet és az iskolai tankönyveket végig lapozza és el nem feledi, hogy az ifjúság a napnak, az alvás és evés idején kívül, szórakozást, játszást nem is említve, legfeljebb 11 óráját fordíthatja munkára és ebből is ötöt, de logtöbbnyire hatot az iskolában kell töltenie, s annyi leczkéje, rajzolni valója, Írásbeli dolgozata van, hogy ha nem kiváló tehetségű, nem bir vele. Játszásra, ha kötelességtudó és közepes felfogású gyermek, (pedig ilyen a legtöbb) már nem érhet rá. Ezt olyan tanférfiú, a ki nem csak az iskolában és a közoktatási tanácsban figyeli meg a tanügyet, hanem az ifjúság házi életét is látja, tudja és mindennap tapasztalja. Mi ennek a következménye ? A gyermek, az ifjú kötelesség mulasztásra szokik, mert szórakozásvágyát teendői elhanyagolásával elégítheti csak ki. A gyermeket játékától megfosztani senkinek sincs joga. Teste elsatnyúl. Vézna ideges ifjúvá válik. Sokat tanúi, de keveset emészt meg, még kevesebbet tud. A szellemi munkás ember, annál inkább a gyermeknek 9—10 órai alvásra van szüksége. Vájjon legalább a közepes tehetségű tanuló, ha kötelességének meg akar felelni alhatik-e ennyit, jut-e ideje a játszásra? Az idegesség, elégületlenség, századunk e két jellemző vonása főokát a tul- csigázott tanítási rendben találja. Keveset változtat a dolgon, ha valaki azt vetné ellen, hogy a mostani rendszer a test neveléséről is gondoskodott, mikor a testgyakorlatot az iskolában rendszeresítette. Ez is ✓ "
