Állami gimnázium, Eger, 1895
mely az állami felvigyázat ellenére is tanyát ver bennök, módot nyújt a kísérletekre, újításokra. Mind ez az állami intézetekben vagy egyenesen el van tiltva, vagy a legnagyobb mértékben korlátozva. Azonban ferde dolog volna ez intézetek jogosultságát abból a tekintetből igazolni, hogy a családnak sem elég ereje, sem elég szeretete nincs a nevelésre. Ha ez csakugyan úgy volna, akkor kétségbe kellene esnünk nemzetünk jövőjén. Más viszonyok igazolják ez intézetek keletkezését. Sok családnak falun kell lakni, vagy ha városban laknak is, oly izgatott munkával töltik életöket, hogy a nevelésre elég idejök nem marad. Ily családoknak valók a magán-intézetek. Baj azonban, ha a paedagogiai czélt szem elől tévesztve, csak a vagyonszerzésre való eszköznek tekintik, mert akkor paedagogiai jogosultságok nincs, s érthető az ellenök való küzdelem. Ez intézetek sokfélék. Vannak leány- és fiú-nevelő intézetek, a melyeknek czéljok jobb nevelést adni a gyermekeknek, mint a milyen a családi körben történhetik. Vannak olyanok, a melyek egyes pályákra nevelnek. Ilyenek a katonai és papnevelő-intézetek. Az árva gyermekek neveléséről az árvaházak gondoskodnak. A szellemileg gyönge gyermekek részére is vannak már intézetek. A vakok, némák kiképzéséről is külön intézetek gondoskodnak. Ezek nem csak nevelő, hanem jótékony intézetek is. 5. §. Az iskolai nevelés. A társadalom kulturális feladata szerint két módon gondoskodik a nevelésről: 1) nevelő-intézetek és 2) középiskolák vagy szakiskolák utján. A nevelő-intézet általános műveltséget ad a növendékeknek, a szakiskola egyes pályákra neveli az ifjakat. Gyarló, pedig általános vélekedés, hogy minek ez a tárgy vagy az a tárgy a fiúnak, hiszen semmi hasznát se veszi, mert más pályára készül. A szakképzést lehetőleg sok oldalú és általános képzésnek kell megelőznie. Természetesen a mély és részletes tanulmányozásnak a középiskolában semmi helye. A világos áttekintés a fő, ez élesíti a növendék eszét, igy válik sokoldalúvá nevelése. A ki rögtön már zsenge korában egy szakra képezné magát, szellemileg szűk látkörű, egyoldalú, elfogult gépies emberré válnék. Szakjának legfeljebb gyámoltalan napszámosa. A szakiskolákhoz tartoznak a földművelési, bányászati, erdészeti, ipar- és kereskedelmi iskolák, katonai,
