Állami gimnázium, Eger, 1894
11 sebbjeinek, minden idők prófétáinak társává. Az irodalom tartalma különféle alakjaiban erkölcsi tartalom, vallásos tartalom, aesthetikai tartalom. Lényege a szellemnek és az ember egészének. Azt tartom, hogy a nevelésben a szellemi tartalom fontosabb, mint azon logikai formákban való fegyelmezés, melyek segítségével ezen tartalom létrejött és kifejeztetett. Az eddig mondottak után nem fognak azzal vádolni, hogy a nyelvnek alaki vagy nyelvtani tanulmányozása által nyújtott fegyelmezést kevésre becsülöm; és mégis legyen szabad kijelentenem, hogy kétségtelen, hogy a reális tanulmányozásában rejlő nevelést elhomályosítani engedtük általa. A régi nyelvek elsajátításának szükséges volta az iskolában, különösen pedig a középiskolában, odavezetett, hogy az alaki, azaz, a nyelvtan gyakorlásának, a reálissal szemben, a nyelv tartalmának kizárásával, túlzott fontosságot tulajdonítottak. A nyelv bármily logikai elemzése által nyújtható tápláléknál a szellem megindítására és erősítésére sokkal hatásosabb lehet a gondolatok tápláléka, melyet a nyelv, mint irodalom nyújt. Az iskolára való befolyásában mi egyéb volt a renaissance, mint az alak helyettesítője a tartalom által, az írók olvasása nyelv-, szónoklat- és gondolkodástanok helyett ? Érezték, hogy a tartalom által juthatni legjobban az alakhoz és alakihoz; az alaki által ritkán és csak véletlenül a tartalomhoz. Szabadjon ezt a felfogást az erkölcsi és vallási körben is alkalmaznom. Feltehető, hogy midőn egy fiút nevelünk, nagy gondolatokkal akarjuk megbarátkoztatni és magas erkölcsi szellemet önteni beléje. Ha nem erre törekszünk, akkor ugyan minő értelemben és mi czélból nevelünk egyáltalában ? Már pedig könnyű, hacsak helyesen fogunk hozzá, a gyermek szívét 11—12 éves koráig a jóság, nagylelkűség, önfeláldozás iránt fogékonynyá tenni, és ha nem is a jóság és nagyság eszményével, legalább ezen eszmények alkotó elemeit képező érzelmekkel és indulatokkal megtölteni. Az érzés- és kedélynek ily módon oly alapot vetünk, melyre később igazi férfias jellem építhető. Ily alap nélkül sem most, sem később nem alkothatunk semmi erkölcsit. De midőn a fogékonyság kora elmúlt és a fiú kezd önálló lenni, a kifejezett erkölcsi és vallásos tanításnak való ellenállásra, ha nem visszautasítására hajlandó. És ez főleg onnét van, mert ekkor elvont tanok és
