Állami gimnázium, Eger, 1893

Tartalomjegyzék

4 Miulán, mint ismereles, a jezsuita szerzet Oláh Miki «'is esztergomi érsek és piímás által 1561-ben hozatott be hazánkba, Radétzy István püspök kérésére a jezsuiták szerzelf nöke által 1578-ban kül­detett Egerbe Lelesz János,*) magyar születésű jezsuita, ki buzgó térítő működést fejtett ki a törökös elvadullságban élő nép közölt. 1595-ben azonban bekövetkezett a török uralom, melynek járma alatt 91 évig nyögött Eger, mígnem 1686-ban Buda vára szerencsésen vsszafoglallatott. Ennek hírére Pusztabonyák István budai Jézus- lársulatabeli atya rendtartományi főnöke nevében fölkért; a hadsereg parancsnokát, gf. K a r a f f a Antal tábornokot, jelölne ki Egerben al­kalmas helyet, hol a társulat rendházat és iskolát emelhetne . A törökök, 91 évi ott fészkelés uíán, 1687. decz. 17-én kivonulván Eger várából, aznap a királyi hadvezér e ezélra két lért jelölt ki szabad választásra. Az egyik az akkori város közepén, az Eger folyó partján s a vár kö­zelében feküdt, a másik a város nyugati szélén s a körfal szomszéd­ságában, mintegy 2—300 ölnyire az erődtől. Pusztabonyák, két más atya: K hin el György s Perizhoff Ignácz társaságában szeren­csés tapintattal az utóbbit választották, ('»a hol a czisztuicziek mai kolostora áll — egy moschea és több apró töröklakok«), mert vagy 3500 nég\zetölnyi nagyság mellett, minden -Idáiról hozzáférhető, víz- ártól mentes s nagyobbszerü épületek emelésére s kertek szervezésére elég tágas. E választás helyességét fényesen igazolta azóta a város tóvábbfejlése is, mivel e hely annak körülbelül középpontéra esik. E hely**) birtokába a jezsuiták tüstént bevezettettek s az 1690-iki kir. határozattal megerösíttettek. 1688-ban a teleken álló török imaház templommá lön átalakítva, egy másik török házban pedig Balogh András világi felügyelő megkezdte a helybeli gyermekek oktatását, melyet Eenesy György püspök áldozatkészségéből csakhamar a jezsu­iták vettek át. Elrendeli ugyanis, hogy mig a társulat helybeli n ndháza megalakul. 3 rendtag ellátására saját egri jövedelmeiből évenként fizet­tessék 300 cs. tallér s adassák ki 40 mérő búza s egyéb élelmiek.***) / az első ala/>, melyen / egri gymnasium keletkezett! Első gymnasilimi tanár S iga galó C liras tel János jezsuita lön. A növendékek számának gya­rapodása csakhamar az iskola helyiségeinek bővítését tette szükségessé, mi három-három töröklakszoba közfalainak kiszedése által eszközöltetett, mely munkát költség hiányában a tanárok (két tanár) tanítványaikkal hajlottak végre. Nagyot haladt a gymnasium ügye, midőn Széchényi György herozegprimás 1689-ben e'határozá hogy Egerben a Jézustár­*) Szederkényinél (II, 2,58) : I.eleszi, majd (II. 490): Leleszy. — Lelesz hely­ség a Mátra távolabbi lejtőjén fekszik. **) 1692-ben 880 összeírt ház körül lakatlan volt 468 ; legtöbb lakatlan ház: 102 volt a hatodik, a mai rácztemplomtól a malom mellett a reáliskoláig lenyúló s,hosszú u'czában*, melynek moseheáját Caralia a jezsuit áknak ajándékozta. (Szeder­kényi: IV., 8). — 1690-ben azon helyen volt a városháza, hol most a gazd. udvar van, ettől mintegy negyedik ház a volt jezsuita-iskola, később kaszárnya, vagyis a mostani reáliskola helyisége, (u. o. : IV., 12). ***) Az iskolák alapítása Egerben a jezsuiták munkája volt, stb. (Szeder­kényi : IV, 25—26).

Next

/
Oldalképek
Tartalom