Állami gimnázium, Eger, 1893

Tartalomjegyzék

IV.

a lefolyt iskolaév alatt. E tapasztalatokból bőven kijutott nekem is; Brassóban, mint egyszerű tanár, több éven át voltam szemlélője azon akadályoknak, melyekkel egy állami tanintézetnek a nemzetiségekkel szemben kellett megküzdenie, itt vezetői minőségben ízleltem meg a felekezeti nehézségeket. De ez még hagyján, ha ezen hatalmon (áramlaton?) kivül nem kelt vala egy a régi leltárral öröklött belső ellenséggel is megküzdeni. Nem tudom az említett két tényező közül melyik nagyobb akadálya (nem akarom mondani: ellensége) az államhatalom egységes érvényesülésének, de a mit tudok, az az: hogy az államnak, tehát minden hivatott közegének is a legnagyobb erkölcsi, szellemi ,s anyagi tekin- télylyel kell fellépnie, hogy az állam túlsúlyát s méltóságát a többi akadályozó vagy ellenséges áramlatokkal szemben kellőleg érvényesíthesse és megkezdett vállalataiban folytatólagosan kivívja és fentartsa.

Ellenfeleink intézetünket, helyesebben magukat, egy oly esemény hőseivé avatták, melyet az egész ország Egri botrány elnevezés alatt ismer. Ők az ország egyik legifjabb, de máris legvirágzóbb intézetét személyi érdekek, hatalmi kérdések és lokális ambi- cziójuk áldozatává tették. Joggal mondhatni, hogy ilyet még nem látott Európa, jogos tehát, hogy oly Értesítőt szenteljek nekik, a minőt még nem olvasott Európa! Tartozom ezzel nekik, a szülőknek és tanítványoknak s végül — egészségemnek is. Az anyag elég érdekes, rajta leszek, hogy a feldolgozás ne maradjon megette — de sohasem a tények valódiságának rovására. Hogy kié az igazság, tekt. és ft. uraim, azt ide lent a történet, oda fent Isten fogja megítélni, menten minden 1 befolyásolástól, ete- téstől-itatástól és — káposztaföldektől.

Indokolni tartozom még az ezen Értesítőben használt (s mások előtt) szokatlan hangot is, mely a kiméletlen igazságnak, a mély szántásnak, megengedem, mások előtt, disszonáns, hangja.

Vannak dolgok, melyekhez linóm giacé-val kell nyúlni, másoknak pokróczczal, buzogánnyal, bún-