Állami gimnázium, Eger, 1892

Tartalomjegyzék

á 32 r.-ba 8200 (17’5°]0) tanuló iratkozott, a szülőknek foglalkozás tekintetében arányos elosztása esetében a felső rovat adatai legfeljebb ötször lehetnének nagyobbak mint an alsók. Ennek ellenében az összehasonlítás azt mutatja, hogy a r.-t az őstermelők részéről főleg az alkalmazottak, a kereskedők és iparosok részéről mindhárom csoport, a többiek közűi főleg a katona-szülők támogatják. A r. rovására a legnagyobb aránytalanság az őstermelők 2 első csoportjánál, a köztisztviselőknél és a más értelmiségűeknél tapasztalható. Maga a min. Jelentés erre csak ennyit mond: „Ebből az a régóta ismeretes tény látszik, hogy hazánk intelligensebb elemei még mindig aránylag nagyobb számmaf keresik fel a ^.-ot mint a r.-t, de e tekintetben is határozott javulás (?) konstatálható a régi állapotokhoz képest.“ Megvallom, részemről a fenti adatokból, melyek hivatalos beismerés szerint az utolsó 10 éven belül alig változtak, nem hogy javulást, de tekintettel a r.-i latin nyelvi tanfolyamra, mely a r.-k népszerűségét és élétképességét nagyban emelni lett volna hivatva, inkább hanyatlást vagy legalább is maradiságot vagyok kénytelen kiolvasni. — A szülők vagyoni állapotára következtethetni a tandíjmentes tanulók számából is ; volt pedig egészen tandíj- mentes tanuló a £.-ban 14'7%, a r.-ban 16'9%- A tanulók vallását illetőleg a ^.-okat 45-2% róm. kath. és 7ö9°|0izr., a r.-kat 41-l°/0 róm. kath. és 37'2°l0 izr. tanuló látogatta. Az izraeliták különben nemcsak a r.-kat veszik viszonylagosan, de a középiskolákat abszolúte is legnagyobb arányban igénybe, a mennyiben 100.000 lakos közül 1206 jár középiskolába, a róm. kath. közűi 269. Végűi, utalással az 5. pont II. táblázatára, közlöm, hogy népesség tekintetében a vidéken első helyen áll a szegedi közs. Jög., mely 715 tanulójával (év végén 681) még a budapesti fog-okát is felülmúlja; a legnépesebb vidéki r. a pozsonyi áll. fór■ 414 (401) t.-val, 3 vidéki r. tanuló-létszáma meghaladja a 300-at, a legtöbb azonban a 200 körül mozog még ott is, hol a főr. az egyedüli középiskola, mint Déva (200), Körmöczbánya (259), Versecz (211).

2. Kielégítheti-e a klasszikus gimnázium a mai kor igényeit s jogosult-e a reáliskola ? Az előbbi pontban láttuk, hogy a közönség a középiskolát nem ismeri el egyenjogúnak; itt ki fogom mutatni, hogy ezen egj’enjogúság ma már tényleg megvan e 1- m életile g.

A ^.-olc keletkezésének korában csak két számot tevő irodalom létezett: a görög s a római. Ama kor kiváló férfiai azon helyes nézetből indultak ki, hogy minden haladás alapföltétele az, miszerint az emberiség ismét közvagyonná tegye azon tudományokat, magáévá tegye azon eszméket, melyek, ezen az emberiség művelődésében eddig a legmagasabb fokot elért nemzetek, egyetemes tulajdonát képezték. Ezen gondolat