Állami gimnázium, Eger, 1890

f Az egri állami alreáliskola keletkezésének története. Az 1883. évi XXX. t. ez. 17. §-ának azon rendelkezése hogy: „a középiskolák egy-egy osztályában 60 tanulónál több rendszerint nem lehet“, valamint azon körülmény, hogy a főtisz­telendő cziszterczita rend egri főgymnásiuma tulnépessőge da­czára sem volt elegendő a népiskolából kikerült s továbbkép­zésre igényt tartó helybeli növendékség befogadására s enuek következtében az egri szülők tetemes része arra volt utalva, hogy gyermekeit anyagi megerőltetésével is, más városok közép­iskoláiban, távol a szülői háztól — tanittassa; — égető szük­séggé tette Egerben egy uj intézet szervezését, mely a város müveit polgársága gyermekeinek középiskolai irányú nevelését van hivatva eszközölni. A gyermeknek első s természetes nevelője a szülő, ezek oltják be zsenge leikébe a szép, jó és nemesnek magvait, s leg­szentebb joguk és kötelességük szerint ők vannak hivatva, hogy gyermekeik keblében a nemes indulatokat ápolják és fejleszszék, s e kötelesség teljesítésében a szülőket más alig pótolhatja! Midőn a gyermek öntudatra ébred, s már odafejlődik, hogy a jót a rosztól öntudatosan meg tudja különböztetni, a családi nevelés nemes irányát, mely aggódó féltékejységgel igyekszik elhárítani mindent, a mi a gyermek lelkületére káros befolyást gyakorolhatna — igen gyakran kívülről jövő hatások zavarják, — s sokszor meghiúsítják a szülők fáradozásait. Majd iskola köteles korát elérve, a gyermek nevelésében az iskola osztozik a szülőkkel, — de már e korban az említett két tényezőn kívül nemcsak a tanulótársak gyakran igen külön­böző nevelésű serege, a játszótársak, de sok esetben az utcza, s egyéb külső körülmények is befolyásolják a nevelői hatást, s a I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom