Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1942

21

kezetes, szakavatott művelői. És mesterei voltak minden tudománynak, művészetnek, az iparnak és az észszerű földmívelésnek.

— Nehéz eldönteni, hogy magyar földön e sokféle funkció közül melyiket illeti az elsőség, de mély bölcseség rejlett annak felismerésében, hogy ezt a nyugtalan, alig fékezhető, ősi-nomád hajlandóságok iránt fogékony népet elsősorban a föld szeretetére, művelésének ismeretére, az állandó földtulajdon eszméjére kellett ránevelni, megtanítani. Nagyértékű, grandiózus szerzetestanífói munka volt ez. Kettős alapelgondolásból indult ki: a kereszténységen keresztül a vallás, a földön keresztül pedig a haza etikai magasságú alapeszméit ültette be a lelkekbe.

— Az a buzgalom, amellyel a Ciszterci Rend ebben az előbb vázolt szerzetesmunkában részt vesz, felkelti királyaink figyelmét. Különösen 111. Béla és Imre királyok azok, akik egymás után, az ország minden táján építik elismerésük és bizalmuk jeléül a ciszterciek kolostorait és templomait.

— Ezek a kolostorok mai nyelven szólva ű. n. támaszpontjai voltak a nép sokirányú nevelésének, de a honvédelem támpontjaivá is váltak. Különösen a tatár- dúlás idején sok hősi küzdelem játszódott le a fallal körülépített, megerősített zárdaudvarokon. Sok vér, sok áldozatos elszántság fűződik ezen eseményekhez, bár a legtöbb esetben hősi tragédia következett.

— A veszedelem elmúltával, a IV. Béla által kezdett új országalapításkor, lassanként újjáépülnek romjaikból a felperzselt templomok és rendházak. A szerzetesek kultúrmunkájára újból elkerülhetetlen szüksége van a hazának. A Ciszterci Rend nagy részt vállal e munkából, megtéríti a mongol vész után befogadott kunokat s a Rend munkakörében a nép mezőgazdasági és ipari nevelésén kívül már nagy szerepet játszik a tudományok művelése.

— Idők folyamán egész sora a legkiválóbb tehetségű apátoknak és rendtagoknak örökíti meg nevét hatalmas szervező erejével, közéleti kimagasló szereplésével, szent életével, avagy tudományos téren elért alkotásaival.

De bármilyen ívelő szárnyalással emelkedtek ki légyen a szerzetesi cellák egyszerűségéből ezek a ragyogó egyéniségek s bármilyen fényt és díszt árasztott kiváltságos emberi nagyságuk a kiemelkedésük genezisét elindító Rendre, — mégis a Rend sok évszázados működésének valódi érdemét nem ezek az excelláló egyedek adják meg, hanem a szerzetesek kollektívuma, a rendtagok egyetemessége, a sok-sok csendesen dolgozgató szerzetestag összmunkássága.

— így szól az elmúlt idők bírálatából eredő ítélet. Mindannyian érezzük, hogy ebben már bennfoglaltatik az a második ítélet is, amely a Ciszterci Rend jelenben való szükségességének kérdésére ad választ és igazságtételt.

— A Rend működése a legtökéletesebben igazodott a mai modern életformákhoz, — s úgy az oktatásügy, mint a valláserkölcsi nevelés terén felmérhetetlen értékű alkotásokat tár szemeink elé. Olyan minősített kultúrát, olyan szellemet alakít ki az intézményeiben tanuló ifjúságban, amely pozitív társadalomépítő erőt termel s kettős pilléren nyugszik: a vallásos Isten-hiten és a haza mindenekfelett való szeretetén. Gondoljuk csak el, micsoda szerepe van ennek a tevékeny szellem érvényesülésének azon antiszociális erők leküzdésében, amelyek a legkülönbözőbb eszmeáramlatok formájában a vallás és a nemzet épsége ellen törnek s a társadalom alapjait emésztik.

— Ha a nemzetnevelés feladatához, mint fő hivatáshoz hozzávesszük a lelkipásztorkodás terén elért eredményeken kívül a közgazdaság- és társadalompolitika terrénumán megnyilatkozó s országszerte a legnagyobb feltűnést és elismerést kiváltó akciókat, melyek a nemzeti autarchia megvalósítása érdekében a bravúros többtermelés hadifontosságú célját, az apátszállási telepítés által pedig a szociális birtok- politika nemzetmentő ügyét szolgálják, — vájjon lehet-e kétségünk a felől, hogy a Ciszterci Rend hivatásának magaslatán áll-e? Aki látta a Rend modern intézményeit,