Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1941

92

hogy meglévő hajlamok, amelyekre külső indítások nem hatnak, egyáltalában nem nyilvánulnak meg és nem fejlődnek ki, s így — ha értékes tulajdonságokról van szó — a gyermek személyisége szenved kárt. Ezért oly nagy a szülők jelentősége gyermekük személyiségének kifejlesztésére, mert sok indítás közvetlenül az ő személyiségükből indul ki, és az ő szellemük, felfogásuk él és hat az egész családi környezetben, végül pedig ők a gyermek környezetét tudatosan is úgy formálhatják, hogy értéktelen vagy veszedelmes hajlamok kifejlődésére alapot ne adjanak. (H. Winkler, Der Trotz.)

A családi környezet nevelő hatása nem szorítkozik csupán arra, hogy a gyermeki hajlamokat aktualizálja, hanem ennél sokkal messzebre nyúlik. A természetadta öröklött lelki diszpozíciók ugyanis tisztára formális természetűek, és csak külső hatások által kapnak tartalmat. Már pedig a velünkszületett képességek első tartalmi telítésére a család hivatott. Azok a szülők tehát, akik családi otthonukat szellemi és erkölcsi értékekkel töltik meg, azt vallásos, erkölcsös, nemzeti szempontból öntudatos, szociális téren megértő és igazságos, esztétikai tekintetben nemesen ízléses, szellemi téren művelten igényes tartalommal telítik, már akkor is jól nevelnek, amikor tudatosan és közvetlenül nem gyakorolnak nevelő és formáló hatást gyermekeik személyiségére. (M. Offenberg, Die sozialpädagogische Bedeutung der Familie und die Familienfürsorge. Handbuch der Päd. von Nohl-Pallat.)

A régi családot a közszellem is segítette nevelő hivatása teljesítésében, mert alig hatolhatott a család egységes, zárt világába idegen szellemi hatás. Ma a közgondolkodás és közszellem elsekélyesedetí. Sok olyan gondolat uralkodik benne, amely a keresztény család szellemével és valláserkölcsi magatartásával nem egyeztethető össze. Ez a nevelési szempontból aggasztó szellemiség a sajtó, a rádió, a mozi, és az utca hatása révén kerül a családba és a gyermekhez. Mindez megnehezíti a szülők nevelő-feladatának sikeres teljesítését. Éppen ezért nem elegendő a nevelésben a hagyományok vagy pedagógiai ösztön követése, a családi nevelést, elveit és gyakorlatát megfontolt elmélkedés és komoly tanulmány tárgyává kell tennie minden szülőnek Ez a meggondolás vezetett bennünket, amikor a tavalyi iskolai év II. félévében megnyitottuk a szülők könyvtárát. Sajnos, ez a kísérletünk nem részesült a remélt fogadtatásban, nagyon csekély az érdeklődő, olvasó szülők száma.

Meggyőződésünk, hogy nevelő-munkánk csak úgy lehet igazán eredményes, ha a szülői házat is a világnézetnek, erkölcsi meggyőződésnek és élet-elveknek az iskolával azonos lendülete és ereje hatja át, ezért az ikojaév második felében — a diákokéval egyidőben — szülői lelkigyakorlatokat is tartottunk (vezette az intézet igazgatója). — A tanulók tanulmányi előmenetelére és iskolai magatartására vonatkozó észrevétel